Alvin és a mókusok

A népszerű rajzfilmsorozaton felnőtt generációk és az újdonsült rajongók örömére elkészült az Alvin és a mókusok egész estés mozifilmje. Dave Seville dalszerző most a filmvásznon próbál popsztárt faragni az éneklő mókusokból, mialatt e kedves kis állatok letarolják a lakását, kis híján romba döntik a karrierjét és fenekestől felforgatják csendes és nyugodt életét.

A népszerű rajzfilmsorozaton felnőtt generációk és az újdonsült rajongók örömére elkészült az Alvin és a mókusok egész estés mozifilmje. Dave Seville dalszerző most a filmvásznon próbál popsztárt faragni az éneklő mókusokból, mialatt e kedves kis állatok letarolják a lakását, kis híján romba döntik a karrierjét és fenekestől felforgatják csendes és nyugodt életét.
A számítógépes animációval készült rágcsálók házigazdáját Jason Lee alakítja. Ian Hawk szerepében David Cross-t, a bájos Claire szerepében pedig Cameron Richardsont láthatjuk. A filmet rendezte: Tim Hill. A forgatókönyvet írta: Jon Vitti, Will McRobb és Chris Viscardi. Producerek voltak: ifj. Ross Bagdasarian és Janice Karman.
"Janice és én több mint tíz éve tervezzük, hogy csinálunk egy olyan mozifilmet a mókusokkal, amit az első rajzfilm óta felcseperedett három generáció minden tagja élvezni tud – mondja Bagdasarian. – Bárhogyan is dolgoztuk fel a mókusok kalandjait, mindig az újítás vezérelt minket. Ebben a szellemben készült ez a film is, ezért helyeztük őket élő szereplőkkel együtt egy valódi világba.”
"De mindenképpen meg akartuk őrizni a karakterek lényegi tulajdonságait – teszi hozzá Janice Karman. – Úgyhogy, bár itt háromdimenziósban látod Alvint, megpillanthatod benne az eredeti teremtményt.”
A két producer óvó tekintetének köszönhetően tehát e kedvelt figurák legfontosabb jellemzői – Alvin jó szándékú, de kártékony csintalansága, Simon ragyogó intellektusa és Theodore elragadó bája – alapvetően megmaradtak. 
"Filmvásznon való debütálásukhoz persze átestek néhány fontos változtatáson. Ezek azért nem azok a mókusok, akikért apád aggódott gyerekkorában – mondja nevetve a rendező, Tim Hill. – Viselkedésük, kinézetük és mozgásuk sokkal inkább a mai divatot követi, ebben nem hasonlítanak korábbi önmagukra. Bajkeverők és viccesek, énekelnek és táncolnak. Bundás pop-szupersztárok.”

Három mókus ámokfutása

A történet azzal indul, hogy az Alvin, Simon és Theodore otthonául szolgáló fenyőfát kivágja egy karácsonyfákat árusító cég. A fa, benne a "fiúkkal”, a nagynevű Jett lemeztársaság előcsarnokában landol, Los Angeles belvárosában. A kiadót a minden hájjal megkent igazgató, Ian Hawk (David Cross) vezeti. Valamikori főiskolai szobatársát, Dave Seville (Jason Lee) zenész és dalszerzőt nem hordozza éppen a tenyerén a sors. De Dave soha nem adja fel a reményt, hogy egyszer még csodás karriert futhat be hétköznapinak éppen nem mondható zenei ízlésével.
Amikor Dave felkeresi a lemeztársaságot, hogy egy új dallal kápráztassa el Ian-t, durván kirúgják az irodából. Kifelé menet, kezében a vigasztalásul magához vett kosárnyi muffinnal, elhalad az előtérben felállított karácsonyfa mellett. A mókusok, megorrontva az ízletes eledelt, észrevétlenül beugranak a sütemények közé. A mit sem sejtő Dave hazaviszi őket a lakásába, ahová azok szép kényelmesen be is vackolják magukat.
 Mielőtt felharsanhatna a jól ismert kiáltás ("Alvinnnnn!!!”), a mókusok katasztrófa sújtotta övezetté változtatják új szálláshelyüket. A pusztítást palacsinta szőnyeg alatti tárolásával (télire jó lesz, magyarázzák) és néhány titokzatos, sötét színű, gömbölyű tárgy elpotyogtatásával (mazsolák, bizonygatja Simon) tetőzik be. Dave megrendülten áll otthonának romjai fölött, de még annál is jobban elképed, amikor felfedezi, hogy ezek a rágcsálók nem csak beszélni, de énekelni is tudnak.
 Új lakótársai iránt érzett bizalmatlansága ellenére Dave megragadja az alkalmat, hogy saját dalszerzői képességeit ötvözze a mókusok egyedülálló tehetségével. Első közös munkájuk, a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late) óriási szenzáció lesz, elindítja a mókusokat a csillagok útján. Tetszik nekik a rocksztár-élet: a partik, a limuzinok, a villogó vakuk, a rajongók, az interjúk.
 Ám nem elégednek meg ezzel a szereppel: elhatározzák, hogy Cupidót játszanak. De amikor egy romantikus estén megpróbálják újból összehozni Dave-et és volt barátnőjét, Claire-t (Cameron Richardson), kiderül, hogy énekesnek jobbak, mint házasságközvetítőnek.
Dave problémái azonban túlmutatnak az elszalasztott randevún. Ian kapzsisága és Dave ügyetlenkedése elszakítja egymástól Dave-et és kedves cimboráit. Alvin, Simon és Theodore újból kimerészkednek a porondra, ahol egyenesen a korrupt és erkölcstelen Ian karjaiba futnak. Ian a végsőkig feszíti a húrt, és a mókusok lassan rájönnek, mit is jelent igazából a hűség, a barátság és a család. De vajon megtalálhatják-e az utat vissza, Dave-hez?

A forgatókönyvről

A stúdió A Simpson család című rajzfilmsorozat és mozifilm egyik alkotóját, Jon Vittit kérte fel az Alvin és a mókusok forgatókönyvének megírására. Az írócsapathoz Will McRobb és Chris Viscardi is csatlakozott, akik szintén fontos ötletekkel járultak hozzá a forgatókönyv végső formájához. Ilyen volt például a nagy koncertjelenet, ahol a mókusok rajongók ezrei előtt játszanak a színpadon, mialatt Dave megkísérli kimenteni őket a gonosz producer karmai közül.  "Nagy jelent, talán a film csúcspontja, és nagyon szórakoztató volt megírni – jegyzi meg McRobb. – De nem állt össze addig, amíg meg nem találtuk a megfelelő helyszínt.”
 A helyszín a Los Angeles-i Orpheum Színház volt, a város egyik legtiszteletreméltóbb és legjellegzetesebb épülete. Mindenki fellépett itt, aki számít, a fiatal Judy Garlandtól a leghíresebb mai amerikai sztárokig, akik közé most már joggal odaszámíthatjuk Alvint, Simont és Theodore-t is.
 McRobb és Viscardi feladata volt az eredeti Alvin és a mókusok felfrissítése, a mai rajongók ízléséhez való igazítása. "Mivel a The Chipmunk Songot gyakorlatilag a világon mindenki ismeri – mondja Viscardi –, és a zenekar a popkultúra része, igyekeztünk nagyon óvatosan hozzányúlni a dolgokhoz.”
 
A szereplőkről

 "Soha ne dolgozz gyerekekkel és állatokkal!” – tartja a régi, show businessben elterjedt mondás. Itt ráadásul olyan állatokkal kellett együtt dolgozni, akik úgy viselkedtek, mint a gyerekek. Mindannyiuk szerencséjére és megelégedésére, a stáb kétlábú tagjai különösebb nehézség nélkül megtalálták a hangot négylábú (rajzolt) kollégáikkal.
 A színészeknek azonban nem volt ilyen könnyű dolga. Tim Hill rendező szerint a Dave Seville karakteréhez szükséges tulajdonságokat – a komédiában való jártasságot, a karizmatikusságot és a szimpatikus külsőt – "Jason Lee mind hozta magával”. "Fontos volt, hogy olyan színészt találjunk, akit a néző még akkor is szeret, amikor az magából kikelve üvölti, hogy 'Alvinnn!'...Szerencsére Jasonnak megvan ez a bája” – teszi hozzá Ross  Bagdasarian.
Persze az nem volt elég, hogy Lee tehetséges komikus, hiszen most három olyan partnerrel kellett játszania, akik tulajdonképpen nincsenek.  "Ahhoz, hogy a közönség elhiggye, Alvin, Simon és Theodore valóban ott vannak Jasonnel, elsősorban a színész mozdulatainak és tekintetének összehangolására van szükség – folytatja Bagdasarian. –Jason feladata azért volt még komplikáltabb, mert egy trióval játszott, vagyis mert nem egy, hanem három 'tényezővel' kellett számolnia – akik ritkán álltak egy helyben. Folyamatosan fejben kellett tartania, hogy éppen melyik mókus beszél, és honnan szól a hangja.”
 "Úgy tűnt, Jasonnek szokatlanul könnyedén megy ez a partner nélküli játék – teszi hozzá Tim Hill.  – És David Cross is remek érzékkel vette az akadályokat.”
  "Az volt a legnehezebb, hogy emlékeznem kellett, honnan, hová és milyen sorrendben ugrándoznak a mókusok. Alvin erre, Simon arra, Theodore ott marad ... pillanat, már ott van fenn! ... most meg amott!” – meséli Lee nevetve, kézmozdulatokkal illusztrálva mondandóját.
 Lee és Cross kiválasztása a szerepekre nagyjából egybeesett a McRobb–Viscardi írópáros csatlakozásával a projekthez. "Nagy megkönnyebbülés volt, amikor megtudtuk, hogy Jason Lee és David Cross fogják életre kelteni a szövegeinket” – mondja McRobb. 
"Azzal, hogy Cross került a filmbeli lemeztársaság vezetői székébe, Ian figurája új dimenziókkal gazdagodott. David ugyanis nem az a tipikus gonosz alak – magyarázza Viscardi. – A korábbi vázlatokban Iant sokkal inkább egy afféle simulékony, elegáns és dörzsölt zeneigazgatóként ábrázoltuk. De David felszínre hozta a karakterből a bunkót, úgyhogy az ő Iane állandóan valami olyan próbál lenni, ami valójában nem ő. Utánozza a nagymenők és hatalmasok gesztusait, de belül ... mindig is egy ostoba bunkó marad.”
 Dave volt (és talán megint aktuális) barátnőjén, Claire-en keresztül az állandó nehézségekkel küzdő dalszerző régi-új oldalával ismerkedhetünk meg. "Dave-et furcsa és bonyolult viszony fűzi a nőkhöz. Ebből a szempontból sem képes rendben tartani az életét – mondja Cameron Richardson.  – Úgy gondolom a történetnek ez a szála, kettejük kapcsolata szól leginkább a felnőtt nézőkhöz. Dave-nek meg kell tanulnia, hogyan válhat felnőtté, Claire-rel szembeni viselkedése pedig ennek a folyamatnak a része.”
 
A mókusok életre keltése

Az Alvin és a mókusok címszereplői teljes mértékben a digitális kor szülöttei. Ahhoz, hogy a kis állatok meggyőző alakítást nyújtsanak egy élőszereplős filmben, a valóság és a számítógépes animáció igen komoly összehangolására volt szükség.
 Bár külsőre sokkal "korszerűbbek” a több mint 45 éve megismert és megszeretett figuráknál, a mókusok alapvetően nem változtak. "Épp ez volt benne a kihívás – magyarázza Janice Karman producer –, hogy egyszerre legyenek hitelesek, mégis felismerhetőek.”
Alvin, Simon és Theodore a "The Ed Sullivan Show”-ban debütáltak, akkor még mint az idősebb Bagdasarian, azaz Dave Seville bábfigurái. Kezdetben sokkal jobban hasonlítottak az igazi mókusokra. No, nem a fotórealizmus értelmében, de határozottan közelebb álltak az eredeti állatokhoz, mint plüss leszármazottaikhoz.
A "The Alvin Show” című rajzfilmsorozatot 1961 őszén, már egy új Alvinnel, Simonnal és Theodore-ral kezdte sugározni a televízió. A kis rágcsálók "vadállati” megjelenését barátságosabbra, színesebbre cserélték. Bár 1983-ban a mókusok újból átestek némi fazonírozáson, Karman szerint a mai napig megtartották lényegi vonásaikat. 
 A digitális újratervezés hosszú és bonyolult folyamatában olyan szakemberek vettek részt, mint H. B. "Buck” Lewis, akinek munkáját a L'ecsó (Ratatouille) és a Jégkorszak (Ice Age) dicséri, vagy Chris Consani, aki az Éjszaka a múzeumban (Night at the Museum) és a Narnia krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (The Chronicles of Narnia: The Lion, The Witch and The Wardrobe) című filmekben alkotott maradandót.
A majdnem végleges figurákkal ezután kezdett dolgozni Chris Bailey és csapata a Rhythm & Hues Stúdióban. A Garfieldet és a Dagi Albertet (Fat Albert) is jegyző Baileynek nem jelentett megoldhatatlan feladatot a mókusok karakterének "megszüntetve megőrzése”.
 Bagdasarianra és Karmanra, az állatsereglet gondos gazdáira nagy hatást tett az animátorok munkája. "A mókusok csak annyira okosak és érdekesek, amennyire az animátor engedi, hogy legyenek – mondja Bagdasarian. – Rajtuk múlik, hogy a néző igazán együtt tud-e érezni a mókusokkal. Alvin nem csak okostojás és fenegyerek, de egy sebezhető lélek is. Theodore most is olyan aranyos és kajamániás, mint eddig, de kapott egy kis naiv árnyalatot, ami igen jól áll neki. Simonnak, ha lehet, még élesebben vág az esze, de emellett jó a humora is, és Alvinnal is képes szembeszállni, ha a körülmények úgy kívánják. Ezeket a jellembeli finomságokat mind Chris Bailey és csapata adta hozzá a karakterekhez.”
 Azért a számítógépes munka megkezdése előtt a Rhythm & Hues animátorai is gyűjtöttek anyagot. Videóra vették, ahogy Karman és Bagdasarian a mókusokról beszélnek, részletesen elemzik a "fiúk” személyiségét, vérmérsékletét, lelki alkatát, és találgatják, hogyan reagálnának egy adott szituációban. "Alvin és Simon harcolnának, Alvin és Theodore harcolnának, de Simon és Theodore soha nem harcolnának egymással” – mondta például Karman.
 A címszereplők megjelenésének és "színészi játékának” kidolgozásában Bailey szorosan együttműködött a rendezővel, Tim Hillel, a színészekkel és a főbb szakmai csoportok vezetőivel. Bailey és Hill már a produkció egészen kezdeti szakaszában felvázolták a jeleneteket, minél szórakoztatóbb megoldásokat keresve az adott történetrészhez. Az első forgatáson a számítógéppel rajzolt mókusokat még kitömött állatokkal helyettesítették.
A grafikusi munka végeztével Bailey feladata volt, hogy ellenőrizze, kollégáinak sikerült-e valóban egyedivé tenni a mókusokat. "Én voltam Alvin, Simon és Theodore egy személyben – meséli Bailey.  – Nekem kellett gondoskodnom arról, hogy mindenki megértse a karaktert és azt a figura megjelenésében, előadásmódjában következetesen végig is tudja vinni.”
Bailey a fontos személyiségjegyeket ötvözte a fajra alapvetően jellemző elképesztő mozgással. "Mindig olyan dolgokat kerestem, amelyekkel a mókusok interakcióba kerülhetnek – magyarázza. – Ha például az egyik helyről a másikra ugranak, fel tudnak-e borítani egy pohár vizet, vagy le tudnak-e dönteni egy könyvet? Vigyáznak-e bármire is, mikor mondjuk az útjukba kerül egy cserepes virág? Felteszem, Alvin minden gond nélkül keresztülugrana a növényen, mert tudja, hogy az neki nem fog fájni. Simon bizonyára óvatosabb lenne; ő nem akarna semmiben kárt tenni, ami Dave-é, úgyhogy megkerülné a virágot. Theo fejjel nekimenne a cserépnek.”
Az animációs stáb igen behatóan tanulmányozta a mókus-jelenség hátterét: találkozott a "szülőkkel”, Bagdasarian és Karman producerekkel, megnézte az eredeti tévésorozat epizódjait, valamint igazi mókusokat is lefilmezett az anatómiai pontosság és a mozgás minél jobb modellezése érdekében. "Tényleg meg akartuk érteni, hogyan mozognak ezek az állatok – mondja az animátorcsapat egyik vezetője, Lyndon Barrois. – Azt vizsgáltuk, milyen hirtelenek, kiszámíthatatlanok a cselekedeteik, hogyan tömik meg a pofájukat, hogyan változnak kétlábúból négylábúvá, és vissza.”
Barrois szerint ez a kutatás a digitális mókusok megteremtésének egyik legfontosabb eszköze volt. "Véleményem szerint a 'fiúk' akkor a leghelyesebbek, amikor a leginkább hasonlítanak természetes önmagukra; amikor például két lábra állnak és nyújtózkodva néznek valamit. Komolyan igyekeztünk leküzdeni a kísértést, hogy túlontúl antropomorfizáljuk őket.”

A mókus-zenekar

A filmben vadonatúj hangszerelésben csendülnek fel Alvin, Simon és Theodore jól ismert dalai. Az eredeti muzsikát rock, pop, reggae és hip hop-elemek színesítik. A Razor & Tie kiadásában megjelenő filmzene természetesen tartalmazza az olyan klasszikusokat, mint a Funkytown, a Witch Doctor és a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late), de újdonságokat is tartogat, például a Get Munk'd, a Follow Me Now és a Bad Day című slágereket.
 Mindez szinte egy személyben a film executive music producerének, Ali Dee Theodore-nak az érdeme. Theodore célja az volt, hogy Alvinból és a mókusokból egy színpadi fellépésre alkalmas "igazi” zenekart gründoljon, igazi számokkal, amiket akár az MTV is játszhat, és amiket gyerekek, tinédzserek és szüleik is szívesen hallgatnak. "Azt akartam, hogy minden egyes szám sláger legyen, és ennek megfelelően kezeltem is őket – magyarázza. – Újra itt a mókus-őrület! Bohóckodásuk jól illik a 'feltörekvő sztár'-imidzshez. Magánrepülőgépek, kopott hotelszobák ... ez mind része annak az életstílusnak.”
Ali Dee Theodore számára az utolsó lemezfelvétel volt a munkafolyamat legemlékezetesebb eseménye. "Vettük fel a stúdióban a mixet, és mindenki elkezdett bólogatni és kórusban énekelni. Van ez a három kis szőrös fickó, akik éneklik ezeket a dalokat a szerelemről, meg hogy milyen jó együtt lógni a haverokkal – és működött. A dalok különbözőek, de mindegyik ugyanazt a reakciót váltotta ki: 'De hiszen ezek jó számok!'.”
A filmzenét Christopher Lennertz muzsikája egészíti ki, mely szépen aláfesti a különböző történeteket, például Dave és a mókusok kapcsolatának alakulását. 
Az éneklés mellett Alvinnek, Simonnak és Theodore-nak még egy különleges képessége van: táncolni is tudnak. A Rosero McCoy koreográfus által kidolgozott tánclépések – a dalokhoz hasonlóan – keverik a régi és az új stílusokat.
A modernebb mozgások némelyike a snap dance-en, a hip-hop egyik Atlantában kifejlődött alfaján alapszik. A Los Angeles-i eredetű Krumpingra, erre az új táncformára a szabad, expresszív és nagyon energikus mozdulatok jellemzőek (tökéletesen passzol a mókusokhoz). Harmadikként az Oaklandből származó street dance hagyott komoly nyomot Alvin és együttese mozgáskultúráján. Persze, a végül létrejött tánc csak és kizárólag e kis mókusokra jellemző.
A mókustánc zaklatott, ideges ritmusának megjelenítése szintén az animátorok feladata volt. Mielőtt azonban a Rhythm & Hues munkatársai nekiálltak volna a tervezésnek, McCoy rendes táncosokkal is elpróbálta a jeleneteket, akik igyekeztek Alvinként, Simonként és Theodore-ként viselkedni. Ez sokat segített abban, hogy az animátorok megértsék az adott táncformákat és mozdulatokat, de az emberi mozgás mókus méretű testre való lefordítása azért nagy kihívást jelentett a stúdió grafikusainak. "Nemcsak egy megtermett ember súlyát és energiáját kellett egy kicsi állattestbe transzformálniuk, de a mozdulatokba bele kellett sűríteniük a mókusok egyéniségét is” – teszi hozzá Chris Bailey. – Alvin igazán büszke, ez az ő pillanata, itt a színpadon. Úgy gondolja, sztárnak született. Theo kicsit visszafogottabb, ő úgy érzi, hogy 'A mindenit, el se hiszem, hogy itt vagyok. Húú, az emberek szeretnek engem!'.”
A high-tech táncjeleneteket Richard Holland látványtervező nosztalgikus, finoman árnyalt háttérdekorációi támasztják alá. Az a zongora például, melyen Jason Lee Dave Seville-je komponálja a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late)-ot, ugyanaz, mint amin az idősebb Ross Bagdasarian játszott az emlékezetes darab kitalálásakor.
"Szeretem az ilyen utalásokat – mondja Bagdasarian. – Egyfajta autenticitást kölcsönöz a filmnek, amit ezek nélkül szinte lehetetlen volna elérni.”
És végül, de nem utolsósorban, az Alvin és a mókusokat a sztori teszi igazán működőképessé. "Emlékszem, megemlítettem Janice-nek [Janice Karman producer, Bagdasarian felesége], hogy a '60-as évekbeli "The Alvin Show”-ban soha nem volt egyetlen epizód sem, amiből kiderült volna, hogyan kerültek a mókusok Dave Seville-hez.  Így aztán ez volt az egyik első jelenet, amit Janice és én hozzáírtunk az 1983-ban induló tévésorozathoz, és ebből a történetből született ez a mostani film is” – meséli Bagdasarian.
"Ez a film a kiegészítése, kiteljesítése mindannak, amit eddig a mókusokkal véghezvittünk – vonja le a következtetést Bagdasarian. – Valóra vált egy álom, megvalósult, amit édesapám kezdett el majdnem 50 évvel ezelőtt.” 

Alvin és a mókusok életének rövid története

1958-ban idősb Ross Bagdasarian lecsúszott zenész és dalszerző volt, akinek valamiből el kellett tartania a családját is. A Liberty Records-zal volt szerződése, s a lemezcégnek szintén úgy kellett egy sláger, mint egy falat kenyér. Vérbeli művész lévén idősebb Bagdasarian szeretett kockáztatni. A család megtakarított pénzéből vásárolt egy akkor csúcsminőségűnek számító magnetofont, majd leült, és megpróbálta kitalálni, mit kezdjen vele. Körülnézett az íróasztalán, ahol ott hevert a Duel with the Witch Doctor (Harc a varázslóval) című könyv egyik példánya. Ez inspirálta a Witch Doctor című dalt, ezt a bombasikert, melyet mindenki halandzsa refrénjéről ismer: "OO EE OO AH AH ting tang wal-la wal-la bing bang”. 
Bagdasarian egy egyszerű módszer segítségével alakította ki a Witch Doctor hangzását. Lelassította a felvétel sebességét és a szöveget mély, hullámzó hangon rögzítette, majd normális sebességen játszotta vissza. Ez a technika lett Alvin, Simon és Theodore hangjának ismertetőjegye.
A Witch Doctor hamarosan átlépte a milliós eladási küszöböt, a Liberty Records pedig egy halom pénzhez jutott. De a pénz nem fedezte a lemezcég fennmaradását, úgyhogy hamarosan újabb slágerre volt szükségük ... így hát Bagdasariant hívták.
Ő pedig ismét közvetlen környezetéből merített ihletet. Négyéves kisfia soha nem szűnő kérdezősködését ("mikor lesz már végre karácsony?”) hallgatva vetette papírra a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late)-ot, bár akkor még nem ezt a címet adta neki, hiszen a híres mókus-trió még nem is létezett.
Bagdasarian tetszett a hang, amit a Witch Doctorhoz kreált, de szerette volna azt valahogy megújítani, átitatni valamilyen személyességgel, csak éppen fogalma sem volt, hogyan. Egy nap, amint a Yosemite Nemzeti Parkon hajtott keresztül, egy mókus szaladt át a kocsija előtt, megállt az út közepén, a hátsó lábaira állt és kihívóan nézett Bagdasarianre. A többi már történelem ... ez a kis mókus volt Alvin.
Bagdasarian két társat is talált Alvin mellé: az okos és gyakorlatias Simont, és a zabálnivaló és mindenre fogékony Theodore-t. A mókusokat szülőatyjuk a Liberty három vezetőjéről, Al Bennettről, Si Waronkerről és Theodore Keepről nevezte el, maga pedig ez idő tájt vette fel a David Seville művésznevet.
Bár először kisebb csatákat kellett vívnia, hogy a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late) adásba kerülhessen, a Liberty végül talált egy kis rádióállomást Minneapolisban, amely hajlandó volt lejátszani a dalt, még mielőtt hivatalosan is elkezdődött volna a nagy karácsonyi felhajtás. A kísérlet sikerült, a dalt egyre több és több rádió sugározta, mígnem a legrövidebb idő alatt a legtöbb eladást produkáló sláger lett abban az időben. Több mint 4 millió példány fogyott el belőle 7 hét leforgása alatt (ezt csak a Beatles "I Want to Hold Your Hand” című száma tudta felülmúlni 1964-ben), továbbá három Grammy-díjat és egy jelölést hozott szerzőjének.
A mókusok televízióban először a "The Ed Sullivan Show”-ban szerepeltek, és itt is, akár a hanglemezpiacon, azonnali sikert arattak. A közönség még több mókusért kiáltott, s az állatok új és új alakban hódították meg a tévénézőket és rádióhallgatókat. Mára Dunát lehetne rekeszteni a különböző stílusú, jellegű, hangú, ruházatú stb. változataikkal, melyek rajzfilmek, plüssállatok, videójátékok és hangfelvételek formájában élik tovább életüket.
Ezek a kis mókusok igazán nagyok lettek. Az emberek pedig nem tudtak velük betelni. Az Alvin for President című szám 1960-as megjelenését követően Bagdasarian támogató levelet kapott John F. Kennedy szenátortól.  Úgy tűnt, népszerűségük nem ismer határokat. Három röpke év alatt 16 millió lemezt adtak el, számtalan Grammyt nyertek meg, és példa nélkül álló kereskedelmi kampányt bonyolítottak le. Itt volt az ideje, hogy végre egy igazán dinamikus vizuális médiumban, egy filmben keljenek életre.
 A "The Alvin Show” 1961-ben került a képernyőkre, teljesen új arculattal. Alvin, Simon és Theodore rajzfilmfigurái mellett Dave Seville is megjelent az animáció világában. 

Mókus-kronológia:

1958 -  Debütál a Witch Doctor és a The Chipmunk Song (Christmas Don't Be Late).
1959 - A The Chipmunk Songot  4 Grammy-díjra jelölik, amiből 3-at meg is nyer.
 A mókusok bemutatják első albumukat, a Let's All Sing with the Chipmunksot (Énekeljünk együtt a mókusokkal!).
A mókusok első fellépése a "The Ed Sullivan Show”-ban.
1960 - Az Alvin's Harmonica Grammyt nyer.
Az Alvin for President bemutatója; J. F. Kennedy levelet ír idősebb Bagdasariannek.
1961 -  A "The Alvin Show” főműsoridőben a CBS televízióban.
  A Let's All Sing with the Chipmunks című album Grammyt nyer.
Az Alvin for President című számot 2 Grammy-díjra jelölik.
1962 -  A "The Alvin Show”-ból készült albumot Grammyre jelölik.
1963 -  A The Chipmunk Songbookot 2 Grammyre jelölik.
1964 - Kijön a The Chipmunks Sing the Beatles' című album és többszörös platinalemez lesz.
1966 - A Mary Poppinsból jól ismert Supercalifragilisticexpialidocious című dal Alvin és a mókusok-féle feldolgozását Grammyre jelölik.
1969 -  A "The Chipmunks Go to the Movies” című sorozat bemutatója.
1972 -  idősebb Ross Bagdasarian szívroham következtében meghal.
1978 - ifjabb Ross Bagdasarian és Janice Karman kitalálják, hogy újraélesztik a mókus-zenekart.
1980 -  Bemutatják a Chipmunk Punk című albumot, ami platinalemez lesz.
1981 - Az "A Chipmunk Christmas” című rajzfilm-különkiadás az NBC-n. A belőle készült album szintén platinalemez lesz
Az Urban Chipmunk című lemez a legsikeresebb gyermekalbum és platinalemez lesz.
1982 -  A Chipmunk Rock és a Chipmunks Go Hollywood című albumok megjelenése. 1983 -  Az "Alvin and the Chipmunks” című rajzfilmsorozat elindul az NBC-n.
1984 -  A Songs from Our TV Shows című album megjelenése.
1985 -  A rajzfilmsorozatot Emmy-díjra jelölik.
1987 -  A "The Chipmunk Adventure” című animációs játékfilm bemutatója.
A rajzfilmsorozatot újból Emmy-díjra jelölik.
A rajzfilmsorozatot fiatal művészeknek szóló díjra (Young Artist Award) jelölik.
1988 -  A rajzfilmsorozatot harmadszorra is Emmy-díjra jelölik.
A "The Chipmunk Adventure”-t fiatal művészeknek szóló díjra (Young Artist Award) jelölik.
1990 -   A "Rockin' with the Chipmunks” című különkiadás az NBC-n, Will Smith-szel.
1992 - Kijön a Chipmunks In Low Places című album és platinalemez lesz. Az albumon közreműködik Alan Jackson, Charlie Daniels, Waylon Jennings, Tammy Wynette, Aaron Tippin és Billy Ray Cyrus.
1994 -             Kiadják az A Very Merry Chipmunk című lemezt, melyen Celine Dion, Alan Jackson, Kenny G, Gene Autry és Patty Loveless működnek közre.
1995 -   When You Wish Upon A Chipmunk című album.
1996 -  Megjelenik a Club Chipmunk: The Dance Mixes című album.
1998 -  Megjelenik a The A-Files: Alien Songs című album.
1999 - Megjelenik a Greatest Hits: Still Squeaky After All These Years című válogatás-album.
Az Alvin és a mókusok kalandjai Frankensteinnel (Alvin and the Chipmunks Meet Frankenstein) című rajzfilm bemutatója.
2000 - Az Alvin és a mókusok kalandjai Frankensteinnel (Alvin and the Chipmunks Meet Frankenstein) című rajzfilm Golden Reel-díjat nyer.
Alvin és a mókusok kalandja a farkasemberrel (Alvin and the Chipmunks Meet the Wolfman)” című rajzfilm bemutatója.
2007 - Az Alvin és a mókusok élő szereplős és számítógépes animációs mozifilmjének bemutatója.
2008 -  A mókusok születésének 50. évfordulója.

A film szereplői

JASON LEE (Dave Seville) filmjei: Képtelen képregény (Comic Strip / Chasing Amy), Shop show (Mallrats), Dogma, Jay és Néma Bob visszavág (Jay and Silent Bob Strike Back), Shop stop 2. (Clerks II), Majdnem híres (Almost Famous), Vanília égbolt (Vanilla Sky), Dilidoki (Mumford), Álomcsapda (Dreamcatcher), Jack és Rose balladája (The Ballad of Jack and Rose), Totál káosz (Big Trouble), A közellenség (Enemy of the State),  Hűségteszt (Kissing a Fool), "The White Door” (író, rendező). Legközelebb a "Krater” című filmben láthatjuk.

DAVID CROSS (Ian Hawk) filmjei: Sötét zsaruk (Men in Black), Sötét zsaruk 2 (Men in Black II), Guffmanre várva (Waiting for Guffman), Horrorra akadva 2. (Scary Movie 2), Tétova tinédzserek (Ghost World), Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind), "She's the Man”, Balek-suli (School for Scoundrels), Bajkeverő majom (Curious George). Jelenleg Todd Haynes Bob Dylan élettörténetét feldolgozó filmjét, az "I'm Not There”-t és Zack Penn "The Grand” című bohózatát forgatja. 

CAMERON RICHARDSON (Claire) filmjei: "Rise,” Elsodródva (Adrift), "Pretzels & Pills”, "Point Pleasant”, "If You Lived Here You'd be Home Now”.  

A film készítői

TIM HILL (rendező) filmjei: Spongyabob – A mozifilm (The SpongeBob SquarePants Movie; író), Muppet Show az űrből (Muppets from Space), Kiskrapek visszavág (Max Keeble's Big Move), Garfield 2. (Garfield: A Tail of Two Kitties).
 
JON VITTI (sztori, forgatókönyv) filmjei: A Simpson család (The Simpsons), A Simpson család – A film (The Simpsons Movie), Jégkorszak (Ice Age; konzultáns), Jégkorszak 2 – Az olvadás (Ice Age: The Meltdown), Robotok (Robots).

WILL McROBB & CHRIS VISCARDI (forgatókönyvírók) filmjei: Hóból is megárt a sok (Snow Day), "We're Having a Baby”, "Artemis Fowl”. 2008 decemberében várható legközelebbi filmjük, a "The Tales of Despereaux”.
 
ROSS BAGDASARIAN, JR. és JANICE KARMAN (producerek) teremtették meg  az Alvin és a mókusok címszereplőit, legalábbis abban az alakjukban, amelyet ma ismerünk. Alvin, Simon és Theodore figuráit valójában idősebb Bagdasarian fantáziája alkotta meg, 1958-ban. Halála után fia és fia felesége vitték tovább a családi vállalkozást, akik a figuráknak új arcot, a cégnek új arculatot adva építették fel a Bagdasarian Productions-t, mely többek között ennek a mozifilmnek a gyártója.

PETER LYONS COLLISTER, ASC  (operatőr) filmjei: Garfield 2. (Garfield: A Tail of Two Kitties), A rettegés háza (The Amityville Horror), Túlélni a karácsonyt (Surviving Christmas), Nyerj egy randit Tad Hamiltonnal! (Win a Date with Tad Hamilton!), Az álcázás mestere (The Master of Disguise), A kismenő (Mr. Deeds), "Home of the Brave,” Tök állat (The Animal), Tök alsó (Deuce Bigalow: Male Gigolo), Gyilkosok gyilkosa (The Replacement Killers), A szépész és a szörnyeteg (The Beautician and the Beast), Majomparádé (Dunston Checks In), Megoldatlan egyenletek (Higher Learning), Hazug igazság (Poetic Justice), "Livin' Large!” Talpig zűrben (Problem Child).

RICHARD HOLLAND (látványtervező) filmjei: "Sound of Thunder,” Batman és Robin (Batman and Robin), Az utolsó mohikán (Last of the Mohicans), Oroszország ház (The Russia House), 007 – James Bond a magányos ügynök (Licence to Kill), Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit?), A herceg menyasszonya (The Princess Bride), Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom), 007 – Soha nem mondd, hogy soha (Never Say Never Again), Superman 3. (Superman III).

PETER E. BERGER, A.C.E (vágó) filmjei: Végzetes vonzerő (Fatal Attraction), Star Trek 9. – Űrlázadás (Star Trek: Insurrection), Bankrabló a feleségem (Holy Matrimony), Star Trek 5. – A végső határ (Star Trek: The Final Frontier), Két szülő közt (The Good Mother), ...Kinek a bírónő (First Monday in October), "Oh God! Book Two”.

CHRISTOPHER LENNERTZ (zene) számos független filmhez komponált zenét, miközben zenekarra hangszerelt, zenei rendezett és dirigensként dolgozott olyan produkciókban, mint az Isten haragja (Frailty), a Szabadítsátok ki Willyt! 2. (Free Willy 2), A dzsungel könyve (The Jungle Book) és a 101 kiskutya (101 Dalmatians). Filmjei: Az Alku (The Deal), Flúgos járat (Soul Plane), Dr. Dolittle 3. Legközelebb az alábbi filmekben találkozhatunk munkájával: "The Comebacks”, "Meet the Spartans”, "The Perfect Christmas”, "Sharkbait”.
  
ALI DEE THEODORE (zenei producer) dalszerzőként és/vagy producerként az alábbi filmeket jegyzi: Transformers, Éjszaka a múzeumban (Night at the Museum), Bazi nagy film (Epic Movie), Mr. és Mrs. Smith (Mr. and Mrs. Smith), Csajozós film (Date Movie), A szellemlovas (Ghost Rider), A Fantasztikus Négyes (Fantastic Four), A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó (Fantastic Four: Rise of the Silver Surfer).  

JULIANNE JORDAN (music supervisor) filmjei: Mr. és Mrs. Smith (Mr. and Mrs. Smith), Az olasz meló (The Italian Job), A Bourne-rejtély (The Bourne Identity), "Go”, "Eve's Bayou”, Rollerball – A könyörtelen játék (Rollerball), Öcsikém (Agent Cody Banks), TMNT – Tini Nindzsa Teknőcök (TMNT).