John Rambo

John Rambo (Sylvester Stallone), a vietnámi veterán húsz évvel az utolsó kalandjai után Thaiföld északi részén, a burmai határhoz közel telepedik le. Viszzavonultan él, halászik és kígyóméreggel kereskedik. 

{slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/10.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/11.jpg{/slimbox} {slimbox album="rambo"}images/stories/programajanlo/film/rambo/12.jpg{/slimbox}

Eredeti cím: John Rambo
Rendező: Sylvester Stallone
Forgatókönyv: Sylvester Stallone
Producer: Sylvester Stallone, Kevin King, Avi Lerner
Operatőr: Glen MacPherson 
Vágó: Sean Albertson 
Zene: Brian Tyler
Gyártó ország: Egyesült Államok
Gyártási év: 2008
Nyelv: angol
Hossz:
Főszereplők: Sylvester Stallone, Julie Benz, Matthew Marsden
Forgalmazza: Best International
Mozipremier: 2008. február 7.

John Rambo (Sylvester Stallone), a vietnámi veterán húsz évvel az utolsó kalandjai után Thaiföld északi részén, a burmai határhoz közel telepedik le. Viszzavonultan él, halászik és kígyóméreggel kereskedik.

Sarah (Julie Benz), egy humanitárius szervezet munkatársa megkéri, vezesse át őket az elaknásított határvidéken, hogy a külvilágtól elzárt törzseket gyógyszerrel és élelemmel láthassák el, de Rambo visszakozik. Mikor azonban a két hét múlva a visszatérő lelkész elmeséli, hogy az önkénteseket a burmai hadsereg foglyul ejtette, Rambo pontosan tudja, mit kell tennie…

JOHN RAMBO SAJTÓKÖNYV

A karének, Burma legjelentősebb kisebbsége, többségében földművelő emberek, akik közel hatvan éve küzdenek a túlélésért az elnyomó, uralkodó burmai katonai kormánnyal szemben. A kínzások, öldöklések, nemi erőszak, csonkítás, és a mindennapos kivégzések vagy egy millió embert kényszerített menekülttáborokba, és ugyanennyit, hogy erdőkben és hegyekben bujdosson, és reménytelen harcban küzdjön a függetlenségért. Az ENSZ a karén népcsoportot érő szisztematikus támadásokat „lassú de biztos népirtásként” tartja számon.
A küzdelem a karéni szabadságharcosok és az uralkodó burmai hadsereg között a történelem egyik leghosszabb ideje tartó polgárháborúja.

"John Rambo" történetéről...
 Húsz évvel a Rambo-sorozat utolsó darabja után, John Rambo (SYLVESTER STALLONE) Thaiföld északi részére vonult vissza, és a Salween folyón dolgozik egy dereglyén. A közeli Thaiföld – Burma (Myanmar) határon, a világ leghosszabb ideje tartó polgárháborúja, a burma-karen konfliktus a hatvanadik évéhez érkezik. De az őserdők borította hegyoldalak magányos Rambo-ja régóta szakított mindenféle harccal, és a halászatot, valamint a mérges kígyó vadászatot, mellyel a betevőjét keresi, nem adná fel, még ha orvosok, felkelők, vagy menekültek kerülnének is az útjába a háború sújtotta területen.  
 Ezt borítja fel egy csapat misszionárius, akik amerikai kísérőt keresnek az útjukhoz, melyet a folyón kénytelenek megtenni. Amikor Sarah (JULIE BENZ) és vőlegénye Michael (PAUL SCHULZE) megkísérlik rávenni Rambo-t, hogy segítsen nekik, elmesélik, hogy a tavalyi útjuk óta, melyet a menekülttáborba tettek, a burmai hadsereg aknákat rejtett végig a vonatsínek vonalán, ezáltal ellehetetlenítve a szárazföldi utazást. Arra kérik, vezesse őket a Salween folyón, hogy biztonságban tudják eljuttatni az orvosságot, élelmet és bibliát az üldözött hegyi karen népcsoportnak. A kezdeti visszakozást követően, hogy átlépje a burmai határt, Rambo beleegyezik, hogy felvegye a hajóra Sarah-t, Michael-t és a többi segélyszállítót, és a kitűzött helyre szállítsa őket.
 Úgy két héttel ezután Arthur Marsh lelkész (KEN HOWARD) keresi fel Rambo-t, aki tőle tudja meg, hogy a misszionáriusoknak nyoma veszett. A lelkész jelzálogosította házát, és gyülekezete segítségével összegyűjtötte a szükséges összeget, hogy felbéreljen egy csapat zsoldos katonát (GRAHAM McTAVISH, MATTHEW MARSDEN, TIM KANG, REY GALLEGOS, JAKE LA BOTZ), és visszahozza őket.
 Rambo kérdésére, hogy életben vannak –e még, Marsh azt feleli, hogy egy burmai katonai tábor foglyaiként látták őket utoljára. Bár Rambo erőszak és konfliktus ellenessége nyilvánvaló, úgy érzi neki is segítenie kell, és beleegyezik, hogy felvigye a folyón a katonákat a felbolygatott háborús övezetbe.
Hogy megtapasztalják a földi poklot.
 
A Rambo szimbólumról
1982 októbere óta, amikor is debütált az “Első Vér” című részben, John Rambo az erős, mégis sebezhető katona megtestesítője. Összetört, de gyilkos harcos, aki felkel az elnyomás és igazságtalanság ellen. Az első filmben, mely David Morrell azonos című regényének (First Blood) adaptációja, John Rambo vietnámi túlélő veterán, magasan képzett, kitüntetett katona, akit a népszerűtlen háború után kiközösítenek saját hazájában. Három filmmel és húsz évvel később, “Rambo” világszerte a hős, elnyomás ellen küzdő harcost jelenti. A modern háborús területeken Afganisztántól Irakon át Burmáig a “Rambo” szó egyszerre utal különösen veszélyes katonai akcióra, vagy épp ellenkezőleg, olyasvalakire, akit a körülmények kényszeríttettek az erőszakra.
 Rambo, a fizikailag brutális, ám érzelmileg sebezhető figura, német és indián mitikus alakok keveredéséből született, hogy végül egyetemes húrokat pendítsen meg a moziba járókban, és globális ikonná nője ki magát a filmbeli karakter. „Rambo” mind a populáris, mind a politikai közbeszéd tárgyává vált, mialatt a filmsorozat sikere Stallone-t a korszak egyik legnagyobb sztárjává tette.
 Az elmúlt tíz évben az akciófilmek egyre inkább sci-fi és fantasy elemekkel töltődnek fel, hogy alternatív világokban és valóságokban játszódjanak. Boszorkányok küzdenek varázslókkal, szupererős szuperhősök verekednek terminátorokkal, robotokkal, gonosz szellemekkel és földönkívüliekkel.
 “A különbség Rambo és egy szuperhős között, a tényt leszámítva, hogy előbbi valódi ember, aki valós történésekben él, az a bosszú etikai megközelítése – mondja KEVIN KING producer, Sylvester Stallone produkciós cégének ügyvezetője (Rocky Balboa, Get Carter, Copland). Rambo erőszakossága nem emberfölötti. Brutalitása emberi, valódi. Kizsákmányolt ember, aki birtokolja azon képességeket, hogy vissza tudjon vágni, ha rákényszerítik.”
 Egyesek szerint olyan filmek feltámasztása a negyedik rész segítségével, mint a “Rambo”, a “Die Hard”, és az “Indiai Jones”, abból a vágyból ered, hogy az akció hősöket ismét átlagos földi embereknek láthassuk, akik különleges, de mégis a valóság szülte körülmények közé keverednek.
A Rambo–filmek minden elvárást meghaladó sikert értek el a hollywoodi filmgyárban, mely saját márkanevekre és franchise-okra épít. Mindhárom rész a box-office lista első helyén indított, és bevételi rekordokat állított fel, milliárdokat hozva világkörüli útján. Minden, a filmeket érő kritika ellenére, a sorozat és Rambo alakja nem csak hogy kiállta a támadásokat, de globális, nyelveken és kultúrákon átívelő fogalommá nőtte ki magát.
 „Azt gondolom épp azért lett Rambo-ból ekkora sikermárka, mert az elnyomott többség hőse. Borzasztó, legyőzhetetlennek tűnő nehézségekkel kell szembenéznie, és győzedelmeskedik. Kitaszított, meg nem értett figura. Az a fajta magányos farkas, akinek sorsa elgondolkodtatja a nézőt, akivel azonosulni tud.” – vallja producer JOHN THOMPSON, a 80-as, 90-es évek olasz filmgyártásának meghatározó alakja (Zeffirelli: "Otello" , Claude D'anna: "Salome" ), aki mostanában olyan filmeket gyártott, mint Richard Donner akciófilmje a 16 utca ("16 Blocks"), vagy  Brian De Palma filmje a Fekete Dália ("The Black Dahlia"), vagy a Kalifornia királya ("King of California") Michael Douglas főszereplésével.
 „Rambo a klasszikus harcos archetípusa, mely kultúrától függetlenül ismerős az egész világon. – fogalmazza meg a zsoldosok vezetőjét (Lewis) alakító Graham McTavish. Rambo Beowulf, és Achilles nyomdokaiban jár, az ember, aki értékesebb, mint azok, akik őt körülveszik, ezért a társadalmon kirekeszti őket. Az ókori görögöknek és rómaiaknak is ismerős lenne Rambo. A legcsodálatosabb benne, hogy nem gondolkozik sokat, cselekszik. Lép, amikor mások még javában tanakodnak, hogyan tovább.”
 Rambo valamelyest megtestesítőjének Stallone-nak az alteregója. A vele dolgozó stáb többségében műveltnek, viccesnek, művészinek, és energikusnak találta Stallone-t, olyasvalakinek, aki az ellentétek embere, aki folyamatos párbeszédben, és együttműködésben dolgozik, mégis egészen egyértelműen tudja, mit akar, és meg is követeli azt. A színészek megfogalmazásában Stallone „a színészek színésze”, aki inspirálóan hat az alakításokra, mégis egészen tömör, néha brutálisan direkt, mind véleményében, mind rendezésében. Született mesemondó, és harminc éve, a karrierje kezdete óta Oscar-díjas író, aki mégis sokkal inkább az izomzatáról ismert, mint az agyáról.

 A "JOHN RAMBO" TÖRTÉNET HÁTTERE
 Ötletek és forgatókönyvek tömege halmozódott fel az elmúlt évek alatt arról, hogy mi is legyen az alaptémája a negyedik résznek. Sokuk jól ismert konfliktusokat dolgozott fel, mint az iraki, az afganisztáni, a szudáni, vagy a kolumbiai. Stallone azonban kevésbé ismert, aktuális konfliktust keresett, hogy visszatérhessen az „Első vér” Rambo-jához – a hőssé kiáltott, de összetört emberhez, akit csaknem elpusztított a sok erőszak, amit átélt:
„Kutatásba kezdtem, kérdezgetésbe. – meséli a rendező. Felkerestem nagy múltú katonai magazinokat, misszionáriusokat és az ENSZ-t, hogy feltegyem a kérdést „mi a világ legkevésbé dokumentált, mégis az emberi jogokat leginkább sértő visszaélése?”. Azt felelték Burma. A történet tehát olyan valós háborún alapszik, mely hatvan éve dúl. A filmben ábrázolt brutalitás arra épül, ami ezekkel az emberekkel a mai napig történik. Azaz az atrocitások nagy része olyan rémes, hogy még mi sem tudtuk megmutatni. Ez a háború valódi borzalma.”
A karen népcsoport alig fejezte be a második világháborút, melyet a Szövetségesek oldalán a japán hadsereg és a burmaiak ellen vívott, amikor máris egy másikban találta magát. Akárcsak az ország más törzsei és kisebbségi csoportjai, a karének is szerettek volna függetlenedni, és megalapítani az önálló Karen államot. 
 Amikor a Burmát gyarmatosító Nagy Britannia kivonta az országból csapatait, akikre a hazai frontokon lett szüksége, kibontakozhatott az új burmai nacionalizmus. A gyarmatosítók és a régi királyi rendszer összeomlását követően a burmai hadsereg abszolút hatalmat kapott az ország vezetésében. 1947-től, amikor is a függetlenségről szóló tárgyalások összeomlottak, a karen népcsoport megalapította a Karen Nemzeti Szövetséget (Karen National Union), mely a függetlenségért folyó küzdelem irányító és politikai hatalmává vált. Ettől az időponttól tart folyamatosan a küzdelmük. Most, hatvan évvel később, a karen népcsoport továbbra is elszenvedi a burmai kormány brutális és szisztematikus népirtását.

 „A film szempontjából tökéletesnek találtam a Burmában zajló konfliktust, mert ez a történet már nem egyszerűen Rambo-ról, és a problémáiról – mondja Stallone. A film misszionáriusaival, és a zsoldos katonákkal együtt többé nem egy-emberes a történet. Attól a perctől kezdve, hogy megismertem a részleteket, és kutatásokba kezdtem, azon voltam, hogy kettős célt tudjak megvalósítani: felhívni a figyelmet a karen-burmai konfliktusra, és remek akciófilmet készíteni a közönségnek.”

 A burmai történet annál is inkább kapóra jött a rendező-író Stallone-nak, mert Rambo az utolsó két filmben már Thaiföldön élt. Számos veterán társához hasonlóan Délkelet-Ázsiában maradt, nem lelvén többé a helyét az amerikai társadalomban. Újra felvéve a történet fonalát, húsz évvel később Stallone most azt képzelte el, hogyan kényszerítették Rambo-t tapasztalatai a remetei magányra és életmódra. 
 Ahogy a Sarah-t megformáló női főszereplő JULIE BENZ, az eredetileg orvosnak készülő, korcsolyabajnokból a népszerű Dexter sorozat sztárjává lett színésznő megfogalmazza:
 „Ez a Rambo nem a húsz évvel ezelőtti olajozott izomtest. Ez az élettől megviselt Rambo sokkal megnyerőbb. Most láthatjuk igazán, hogy mindaz, amin keresztülment az első három rész alatt hogyan hatott az életére. Már csak a váza annak, aki volt.

 A karen törzs falvai a Mae Hong Son város nyugati részétől közép Thaiföldön át egészen Burma déli részéig terjednek, több mint két kilométer hosszan a határ mentén. A második világháborútól fogva próbálja a kínai fegyverekkel felvértezett burmai hadsereg eltüntetni a karen kisebbséget a föld színéről, és elkobozni az olajban, rubintban, smaragdban és más drágakövekben gazdag területet.
 Mindezen történések eltusolása azért volt lehetséges, mert Burma megszakított mindenféle diplomáciai és média kapcsolatot a nyugati országokkal. Csak az 1988. szeptember 19-én Rangunban kitört diákfelkelés és mészárlás, valamint a kareni ikertestvér felkelők által alapított több száz tinédzserből verbuvált „Isten hadserege” gerillaszervezet híre került a nagyvilág elé a hosszú ideje tartó polgárháborúból. 2002-re a Thai Nemzetbiztonsági Tanács (Thai National Security Council) kitiltotta a külföldi tudósítókat a menekülttáborokból, valamint a burmai határvonal általuk ellenőrzött területeiről. Sokan úgy vélik, hogy a sajtótilalmat közvetlenül két elítélő riport váltotta ki, melyet abban az évben humanitárius csoportok (ezek a filmben említésre kerülnek) adtak ki.
 Talán, ahogyan Stallone hiszi, Rambo segítségével a világ végre tudomást szerez a karen népcsoport harcáról.

 Bő egy hónappal a film munkálatainak befejezése előtt, 2007. szeptemberének végén tört ki a legnagyobb demokrácia melletti tüntetés 1988 óta, a katonai kormány által Myanmar-nak átkeresztelt Burmában, melynek megrázó képei mobiltelefonok, az internet és csempészett videók által kikerültek a világ szeme elé. Kegyetlen katonai megtorlás – könnygáz, fegyveres csapás - vetett véget a 100 ezer embert számláló tüntetésnek, melyet buddhista szerzetesek ezrei vezettek.
„Az összes Rambo-film allegorikus. – mondja Kevin King producer. Mindegyik a jó és a gonosz szimbolikus küzdelméről szól. Egytől-egyig igaz, történelmi tényeken nyugszanak. Amikor Rambo Burmába lép, azt látja, amit ma látna bárki. Sok leszolgált amerikai katona megy a karen népcsoport területeire, hogy segítséget nyújtson. Igazak a misszionáriusok, a szárazföldi aknák és a menekülttáborok. Igaz, a film végső soron szórakoztatásra született, de mindvégig hű marad az igaz történethez, mely alapjául szolgál.”

Kényes szereplőválogatás
 A minden információt eltussoló és titkosító katonai kormány működése eredményeként a stáb nyugatról érkező többsége még csak soha nem is hallott a karen-burma konfliktusról azelőtt. A főbb szerepekben Julie Benz mellett láthatjuk:
 PAUL SCHULZE  (Dr. Michael Burnett), az Emmy-díjas filmsorozatok ("The Sopranos", "24") sztárját, aki előszeretettel alakít rendőrt, és más katonai szervet, ügyvédet, vagy épp orvost ("JAG", Az ügyosztály, "The Division", Hihetetlen igazság, "The Unbelievable Truth"). 
 MATTHEW MARSDEN (School Boy) amellett, hogy feketeöves Tae Kwon Do harcos, popénekes is, aki a Destiny's Child-dal közösen felvett "She's Gone"  című dalával robbant először a slágerlistákra. Filmjei többek között a brit "Coronation Street" sorozat, a Bokszkirály, ("Shiner"), vagy A sólyom végveszélyben ("Black Hawk Down").  
 GRAHAM McTAVISH (Lewis) brit színész, nemrégen költözött Los Angeles-be. Nagyjátékfilmjei közül a jelentősebbek: Artur király ("King Arthur"), "Lara Croft Tomb Raider, The Cradle of Life”, "King Lear". 
 KEN HOWARD (Arthur Marsh), aki az Oscar-ban forgatott már együtt Stallone-val, ezen túl ismerhetjük idősödő, jovális arcát Az álmodó – Igaz történet alapján című filmből ("Dreamer"), és az Egy cipőben ("In Her Shoes") című filmekből.

Természetesen a helyi színészek, és stábtagok tisztában voltak a burmai történésekkel, sőt, akadtak a film közreműködői között olyanok is, akik ténylegesen részt vettek, vagy éppen áldozatai voltak a háborúnak. 
 Kiváló észak-thaiföldi színészek és statiszták sora adott a produkciónak varázslatosan hiteles arcokat, és hatást. Stallone kifejezett kérése volt, hogy született kareni és burmai szereplőkkel dolgozhasson, nem kifejezetten profi színészekkel, hanem olyanokkal, akik odavalósiak, és jól ismerik a konfliktust. Annak ellenére, hogy mindez megnehezítette a forgatást, hiszen a kareni menekültek, háborús sebesültek, akna-áldozatok és kiszolgált burmai katonák között csakhamar bábeli zűrzavarban találta magát.
 A burmai katonai hírszerzők kiterjedt hálózata, és az ismert megtorlások elővigyázatosságot követeltek a film készítőitől, a helyi szereplők alkalmazása során. Az amerikaiak névtelenséget, és biztonságos tartózkodási helyet biztosítottak a thai és burmai szereplőknek, akik a lehetséges megtorlás ellenére vállalták a részvételt.
 
FORGATÁS THAIFÖLDÖN, STÁB 
 Stallone eltökélten ragaszkodott ahhoz, hogy olyan közel forgassanak a háborús thaiföld-burmai határhoz, amilyen közel csak lehet. Így végül Chiang Mai északi fővárosában állomásozott a stáb, mely ókori város a második legnagyobb az országban, és a buján zöldellő hegyes északnyugati területen terül el.
 „Olyan autentikus, amennyire csak lehetetett anélkül, hogy nem léptünk Burma területére, melyre természetesen nem kaphattunk engedélyt.” – meséli King producer. 
Logisztikailag a John Rambo hatalmas, összetett produkció volt, közel 500 stábtaggal és öt különböző nyelvvel. A thaiföldi produkciós cég (Legend Films) segítette az amerikai filmkészítőket, hogy beszerezhessék a szükséges engedélyeket, igazolványokat, állami papírokat és megleljék a helyszíneket. A forgatás egy része nemzeti parkokban zajlott, melyhez nemcsak, hogy különleges engedélyt kellett kérni, de a természetes közeg megóvása még óvatos körültekintést is igényelt.
 „Tizenhárom különböző országból verbuválódott a stáb – meséli Thompson producer. Színészeink összesen hét országból érkeztek. Minden nap több mint hatvan kaszkadőrrel és több száz statisztával dolgoztunk. Mindezen embereket egy időben kellett pontos, precíz munkára fogni.  A legizgalmasabb kihívás – folytatja – az, hogyan gyűjtjük össze a legjobb szakembereket a világ minden tájáról, bárhol is legyenek. Megnyertük a München (Spielberg, ”Munich”) és a Trója (Petersen, ”Troy”) filmekből ismert ALEX GUNN-t és speciális effektekben mester csapatát. Kaszkadőr csapatunk olyan produkciókban dolgozott, mint a Mátrix (”The Matrix”) és a V, mint vérbosszú (”V for Vendetta”). 
 „A film akciója a brutális emberi erőben rejlik – folytatja a producer -, nem a gépfegyverekről és arctalan felrobbantott, vagy cafatokká lőtt emberekről szól, se nem vizuális effektek tömegéről. A főszerep a kézitusáé, kézifegyvereké, és a biroké, a brutális, állati harcé.”
 Stallone és csapata kínos pontossággal koreografálta a kaszkadőröket, és a speciális effekteket, hogy megteremtse a háború borzalmának vizuális döbbenetét.
 
 Stallone folyamatosan több kamerával forgatott egyszerre, volt, hogy egy időben öttel, a kanadai születésű GLEN MacPHERSON, CSC, ASC operatőr vezetésével. MacPherson neve többek között az Újra a pályán ("Rebound") és a 16 utca ("16 Blocks") című filmjeiből ismert. Kamerák úsztak tehát a folyón, csúsztak hegyoldalakon, és törtek be bambusz kunyhókba és fogoly-ketrecekbe.
 A stáb tagjai között szerepel még a Stallone-val már a Rocky-ban együttdolgozó FRANCO GIANCOMO CARBONE látványtervező (Motel, "Hostel", San Fernando völgye, "Down in the Valley”), és a legutóbb a Constantine – A démonvadász ("Constantine") zenéjéért kitüntetett BRIAN TYLER zeneszerző ("Aliens vs. Predator, Requiem", Halálos iramban: Tokiói hajsza, "The Fast and the Furious, Tokyo Drift").
 Közreműködött még A fekete dália (Brian de Palma, "The Black Dahlia" ) egyik kosztüm tervezője LIZZ WOLF ("Dreamgirls", "Pirates of the Carribbean The Curse of the Black Pearl, "Traffic"), és a szintén a Rocky csapatából érkezett SEAN ALBERTSON vágó, aki a közkedvelt Lost sorozat vágója is.

SPOILER!!
Kommentár nélkül
  Rambo utolsó, hátborzongató thaiföldi helytállása élete fordulópontjának bizonyul. Miután elvezeti a misszionáriusok megmentésére verbuvált zsoldosokat a burmai fogolytáborba, felismeri, hogy tovább kell lépnie. Miután csaknem életét veszti ebben az utolsó pokoli ember ember elleni embertelenségében, végleg le akarja zárni életének ezt a fejezetét. Megállapítása, miszerint „Vagy a semmiért élsz, vagy meghalsz valamiért” egybevág remete életmódjával, miközben mindenféle szándék nélkül magát Rambo-t határozza meg. Ki tehát ő? És ki az, akivé lett? Az ország nélküli ember, a háború nélküli harcos utolsó kalandjából a célját meglelt férfiként kerül elő. Ennek a hősnek a számára többé már nem a becsület, vagy a szolgálat az, ami a megváltáshoz vezet.
 Stallone John Rambo történetének befejezésével reménysugarat kínál a hosszú időre elveszett tékozló fiúnak, az időközben hatvan évessé lett férfiúnak. Az utolsó jelenetben, ahogy leül a porfelhő, Rambo-t látjuk visszatérni az Egyesült Államokba. Látjuk őt hazatérni hosszú arizoniai országúton, gyalogost a farmjára. Ember sehol.
 Sylvester Stallone végül hazahozza John Rambo-t.   

SYLVESTER STALLONE
A filmet író-rendező Sylvester Stallone alakítja ismét John Rambo-t a klasszikus akciósorozat utolsó darabjában, ahogy tette ezt a három megelőző részben: Rambo ("First Blood"), Rambo 2 ("Rambo: First Blood Part II") és Rambo 3 ("Rambo III."). 
 Stallone ”Rocky” című filmjével lett nemzetközileg ismert színésszé, melyet ő maga írt egy névtelen bokszolóról, aki esélyt kap a részvételre a nehézsúlycsoportú bajnokságban. Bár számos producer ajánlotta neki, hogy megveszi a forgatókönyvet, Stallone nem adta be a derekát, mert a főszerepet már befutott színésznek akarták adni, ő pedig ragaszkodott ahhoz, hogy övé legyen a szerep. Kitartása végül elnyerte jutalmát, amikor a "Rocky" 10 Akadémiai jelölést kapott, ezzel Stallone-t a szupersztárságba repítette.
 "Rocky"-val és "Rambo"-val Stallone megalkotta minden idők két legmaradandóbb mozifilm ikonját, valamint útjának indította az ezekre építő, legsikeresebb franchise láncokat. Harminc évvel és ötven játékfilmmel később Stallone a box-office csalik egyik legnagyobbja.
 Színész/író/rendező hármas szerepében még a "Rocky II"-ben és az Édenkert a sikátorban ("Paradise Alley") című filmekben találjuk. Színész és társszerzőként a Rambo és Rocky filmeken kívül többek között az Ö.K.Ö.L. ("F.I.S.T."), az Énekes izompacsirta ("Rhinestone"), a Túl a csúcson ("Over the Top") és a Cliffhanger – Függő játszma ("Cliffhanger") című filmekben. Társírója, rendezője és producere az Életben maradni ("Staying Alive") című filmnek. Nagyobb szerepei többek között: Tango és Cash ("Tango & Cash"), A Pusztító ("Demolition Man"), Felpörgetve (”Driven"), Kémkölykök 3 ("Spy Kids 3"), "Copland", A nagy trükk ("Shade"), A specialista ("The Specialist"), Bérgyilkosok ("Assassins"), Daylight – Alagút a halálba ("Daylight"), Dredd bíró ("Judge Dredd"), vagy a "Get Carter." 
 New York-ban született, és egy philadelphiai külvárosi iskolába járt, ott érzett rá először a színészkedésre és a focira. Gimnáziumi és egyetemi diplomáját az American College of Switzerland-on és a Miami Egyetemen szerezte. Visszatért New York-ba, ahol írásba kezdett, és statisztaszerepeket vállalt.
  A filmkészítés mellett a nemzetközileg ismert étteremkomplexum a Planet Hollywood egyik alapítója, valamint az INSTONE társaságé, mely az egészséges életmód és a fitness fellendítésének céljából alakult.
 Stallone ma Los Angelesben él feleségével Jennifer Flavin-nal és három lányával.