Épül a zalaegerszgei mozi (Fotó: Göcseji Múzeum tulajdona)

 Modern filmszínház sztereofon hangzással

A Zalavármegyei Újság korabeli cikkéből kiderül, hogy a városban Pék Gyula rendelkezett akkor "moziengedély tulajdonnal", aki a Kovács Károly téren szeretett volna, egy a város kultúrszínvonalának megfelelő mozi- és színházépületet emelni. A város alapvetően támogatta ezt az elképzelést, hiszen ezzel együtt megtörtént volna a Kovács Károly tér területrendezése is. A moziengedély tulajdonosa a telekszerzési és térrendezési munkálatokra 50 ezer pengőt ajánlott fel. A teljes beruházás azonban 91 ezer pengőbe került, ezért vita bontakozott ki az 1942. július 16-i képviselőtestületi ülésen a hiányzó pénzösszeg előteremtéséről.

Az egyik terv az volt, hogy a város kölcsön útján szerzi meg az összeget, ám a többség ez ellen szavazott, mondván: nem akarják a megyeszékhely adósságait és a lakosság terheit tovább növelni. Pék Gyula ekkor azonban előállt egy másik javaslattal, miszerint a saját hozzájárulási költségeit 60 ezer pengőre emeli, a testület pedig a hiányzó összeget kipótolhatja abból a bevételből, melyet a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet fizet a városnak az akkoriban tervezett páterdombi Oncsa-házak ingatlanaiért. Ezt az elképzelést több hozzászólás és némi vita után elfogadták a képviselők. A feltétel viszont az volt, hogy Péknek 1943 végéig fel kell építenie a mozit, ahol a tulajdonosnak és az üzemi alkalmazottaknak lakása is lehet. Ha a kitűzött időpontig nem épül fel a ház, akkor Pék Gyula 60 ezer pengője a városra száll.

A tervezett mozi persze sosem készült el a Kovács Károly téren, viszont attól nem messze igen. Bár, bő tizenkét évvel később kezdődtek csak el a munkák.

A Zala című napilap 1955 tavaszán számolt be egy terjedelmes cikkben arról, hogy a belvárosi Széchenyi téren végre elkezdődött a hossz évek óta tervezett Mozi-ház felépítése. A kilenc és fél millió forintos építkezéshez ekkora jött össze a fedezet, valamint a területen álló régi házak bontási engedélye is elkészült. A cikk szerint "a megyeszékhely szívének, központjának új, nagyvárosi körvonalai bontakoznak ki szemünk előtt" az építkezéssel. A tudósításból az is kiderül, hogy ekkoriban a Széchenyi tér földszintes házaiban sokféle üzlet kapott helyet (virágbolt, nyomda, a Zala újság kiadóhivatala, háztartási bolt), de az épülő mozi szomszédságában működött az OTP is, sőt MÁVAUT-megálló is volt a téren. Ez utóbbit a virágbolttal együtt a Marx térre (ma Kazinczy tér) helyezték át.

A háromemeletes Mozi-házba a modern filmszínházon és annak kiszolgáló egységein kívül lakásokat (harmincnégy 1-3 szobás) és üzleteket is terveztek. Az épület Széchenyi téri frontja hetven méter hosszú, a Madách utcai oldala (ma Mozi köz, de az eredeti utca-jellegét a 60-as években elveszítette) pedig 50 méter, ami az azt megelőző építkezéseket tekintve "hatalmas építménynek" számított.

A terveket a soproni Winkler Oszkár építészmérnök, egyetemi tanár készítette (az általa megszervezett és vezetett Soproni Tervező Iroda volt az ország első vidéki, állami tervezőirodája), aki az ország számottevő mozijainak tanulmányozása után készítette el a zalaegerszegi intézmény terveit. A kényelemre, modernségre és jó akusztikára alapozott. Erkélyes nézőteret, oszlopos várócsarnokot, dohányzót, büfét és közösségi tereket is álmodott a koncepcióba. Újdonság volt, hogy a vetítővászon előtti részre színpadot tervezett, így a Mozi-ház kisebb előadások befogadására is alkalmas volt.

A város új, 673 ülőhelyes mozija végül is 1958-ra készült el teljesen, a beruházás végső összege pedig 12,5 millió forint lett. A hivatalos átadásra 1958. április 2-án került sor (a lakásokba már jóval korábban beköltözhettek a lakók). A Zalai Hírlap akkori tudósítása szerint az ország egyik legkorszerűbb filmszínháza épült fel a város szívében. Köszönhető ez a kor kívánalmainak maximálisan megfelelő hangtechnikának: a hangleadó berendezés alkalmas volt négycsatornás sztereofon hang és a normálfilmeknél használt fényhang közvetítésére. (Négycsatornás hangot az országban ekkor csak a budapesti Corvin mozi tudott közvetíteni.) A 10x4 méteres vászon elektromos kormányzású volt, gombnyomásra egy fekete velúrfüggöny alakította át a vásznat a különböző szélességű filmek vetítésére. A nézőteret pedig teknőszerűen alakították ki úgy, hogy mindenhonnan jól látható legyen a vászon.

A filmszínházat működtető Zala Megyei Moziüzemi Vállalat az ötvenes években 208 helyen üzemeltetett mozit. A zalaegerszegi Ady mozi volt a legnagyobb és legmodernebb ezek közül. Az első két hét adatai szerint 64 százalékos volt a látogatottsági arány. Érdekes, hogy bár a mozi április eleje óta működött, a tudósítások szerint az első olyan komoly vetítésre, mely a teljes műszaki felszereltséget igényelte csak április 20-án került sor; a Lenin születésének évfordulójára szervezett programok keretében. A díszelőadáson a négycsatornás sztereofon hangú, szélesvásznú Prológ című szovjet filmet játszották.