Nem a sorrend számít, hanem a beteg állapota

Így a "nem sürgős" besorolás következtében gyakran jelentős várakozási időre kényszerülnek a páciensek és ez óhatatlanul is elégedetlenséget vált ki. E probléma kezelésére nyilvános kerekasztal beszélgetést szervezett a kórház a városi televízió bevonásával, így élő közvetítés során a betegegyesületek és a sajtó munkatársainak részvételével kaphattak a nézők válaszokat a felmerülő kérdésekre. A kórház részéről jelen volt a fórumon dr. Halász Gabriella főigazgató, dr. Oroszlán Tamás főorvos, igazgatási koordinátor, dr. Nagy Tamás a sürgősségi osztály osztályvezető főorvosa, dr. Kádasi János a traumatológia osztályvezető főorvosa. Az alapellátás részéről dr. Gergye Ferenc háziorvos, szak-főorvos és dr. Batka Jenő gyermek háziorvos, szak-főorvos. A mentőszolgálatot Szukics János a Zalaegerszegi Mentőállomás vezetője képviselte.

Sürgős vagy nem sürgős? Mikor, hová, milyen panaszokkal lehet fordulni? Dr. Halász Gabriella szerint fontos, hogy mindenki el tudjon igazodni az egészségügyi rendszerben és fontos a visszajelzés is, ezért a kórház a jövőben nyitottabbá szeretne válni és a "betegszervezetekkel", a lakossággal jó kapcsolatot kialakítani. S hogy miért a sürgősségi ellátással kezdődik egy beszélgetéssorozat? Talán azért, mert a sürgősségi ellátásban kapják a betegek az első segítséget, és ez sokat jelent. Az egészségügy lehetőségei is korlátozottak és a betegeknek sem jó, ha nem oda fordulnak problémájukkal, ahová kell.

A sürgősségi osztály alapvető feladata a sürgős szükség körébe tartozó állapotok ellátása a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb és legmodernebb elvek, egységes protokoll alapján. Ilyen az életet veszélyeztető betegek ellátása, mérgezések, szervi károsodás veszélyével járó állapotok, erős fájdalmak észlelése. Nem tartozik az osztály profiljába a gyermekek (18 éves korig) valamint a szülészet-nőgyógyászati problémák ellátása. Nem feladata az osztálynak a hosszabb ideje fennálló krónikus panaszok kivizsgálása, ellátása. Minderről dr. Oroszlán Tamás és dr. Nagy Tamás beszélt, példákat is említve. Ha például már a mentőben kiderül, hogy egyértelmű a szívinfarktus, vagy a stroke, egyenesen a megfelelő kórházi osztályra szállítják a beteget.

"Naponta szembesülünk azzal, hogy olyan panaszokkal keresnek fel bennünket, ami nem tartozik hozzánk"- mondja dr. Nagy Tamás. Példaként említ néhány megjegyzést: "Azért jöttem, mert most érek rá... Azért jöttem, mert itt rendesen meg kell hogy vizsgáljanak...rendelkezésre állnak a diagnosztikai eszközök... Azért jöttem, mert több mint egy hónapot kell várnom a megadott időpontra a szakrendelésen... Egy év alatt másfélszeresére nőtt a beteglétszám, és így kevesebb idő jut azokra, akik valóban életveszélyben vannak.

Influenzás tünetekkel ne menjenek a sürgősségire, de ha légzészavar, fulladás áll fenn, akkor érdemes felkeresni az osztályt. Erős, nem szűnő migrénes fejfájással hová forduljon a beteg?- fogalmazódott meg egy kérdés. Amennyiben régóta fennáll a migrénes panasz, az nem igényel sürgősségi ellátást. De ha valakinek élete első ilyen fejgörcse van, kettős látása, szédülése, azonnal keresse fel az osztályt, mert stroke-gyanús lehet az állapota. Heveny hasi görcs, eddig még nem ismert erős fájdalom, vagy szívritmus zavar esetében is felkereshető a sürgősségi. Magas vérnyomással azonban csak akkor, ha az erős szédüléssel, és egyéb eddig még nem tapasztalt panaszokkal jár.

Dr. Gergye Ferenc azt mondja, amikor annak idején először hallott arról, hogy sürgősségi osztályt alakítanak ki a kórházban, tudta, hogy népszerűbb lesz, mint az ügyelet. Pedig meggyőződése, hogy minden beteget a "saját szintjén" kell ellátni. Ha el lehet a háziorvossal, ott kell, ha az ügyeleten, akkor pedig ott, hiszen az ügyeletes orvos, ha úgy látja komolyabb a baj, tovább küldi a sürgősségire. A beszélgetés során elhangzott az is, hogy esetleg korlátozni kellene a sürgősségi hozzáférését, ezzel gyorsítanák a vizsgálatát a valóban azonnali segítségre szorulóknak, az életveszélyben lévőknek. Dr. Halász Gabriella megjegyezte, az egyik hétvégén ellátogatott a sürgősségire, és azt tapasztalta, hogy tíz betegből nyolc állapota nem kívánta a sürgősségi ellátást.

Azt persze az orvosok is megértik, ha valaki tényleg rosszul van, megijed, sürgősen szeretné tudni, mi a baja. De ha valaki krónikus betegségben szenved, állapota miatt nincs szükség sürgősségi kivizsgálásra. A hosszú, esetenként több órás várakozási idő is azoknál fordul elő, akik nincsenek közvetlen életveszélyben.