Természetvédelem

Nem kell biológussá válni, de minél többet legyünk a természetben! Ezekkel a szavakkal indult az egykor Botfán élő néhai madarász, Sziva Ferenc emlékére rendezett túra, melyre immár harmadik alkalommal került sor. A programot a településrészi önkormányzat és az Összefogás Botfáért Egyesület a polgárőrök közreműködésével, a családtagok részvételével szervezete meg.

Lényegesen többször nyírunk füvet, mint kellene, miközben a szomszédos országokban már rég nem ez a „trend”. A nyári kánikula idején ugyanis kifejezetten káros a rendszeres fűnyírás.

A védett és nem fogható lápi halfajok kutatásába kezdett az idén tavasszal Dóczi István, a Horgász Egyesületek Zala Megyei Szövetsége munkatársa. A várhatóan több évig tartó megfigyelésben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai és barátja, Kovács Péter, a tihanyi Garda Akvárium vezetője szegődött társul.

Örömteli módon egyre több madáretető látható a város több pontján. Dilemma azonban, hogyan hagyjuk abba az etetést, ha hirtelen jóra fordul az idő. Illetve hogyan reagáljunk a konfliktusos helyzetekre, mert mintha nemcsak szelídebbek, de kicsit szemtelenebbek is lennének a városi szárnyasok. Minderről dr. Illyés Zoltán biológust kérdeztük.

„Több helyet a természetnek!” figyelemfelhívó performance-t szervezett egy lelkes zalaegerszegi fiatal, Békési Péter. Jelképesen, avagy első lépésként fűnyírásmentes területet, vagyis méhlegelőt szeretne a Vizslaparkban, annak egy kis szegletében.

Az idei évben rekord számú fehérgólya-fióka kapott egyedi jelölést, hiszen soha nem került egy szezonban 1338 fiatal lábára gyűrű.

Országos akcióhoz kapcsolódva, Zala Vármegye képviseletében éjszakai lepkemegfigyelésre hívták az érdeklődőket a botfai Mindszenty Ifjúsági Házhoz. A szakértők vezette programon két védett fajt is bevonzott a csalogató lámpafény.

Megkezdték a kaszaházi Malom-tó környezetének rendbetételét, amelynek eredménye már most látszik. A nádat kivágták, a folytatásban a meder kotrását, a zsilip helyreállítását és a növényzet megújítását végzik el a szakemberek. A cél az, hogy az egykori csónakázótó népszerű kirándulóhellyé váljon.

Zalaapáti környezetében a Zalaerdő Zrt. gondozásában csodálatosan szép tölgyes, cseres és bükkös erők találhatóak, ahol a település önkormányzata, összefogva az anyagi támogatást biztosító Agrárminisztériummal és a Zalaerdővel, a közelmúltban egy szépen gondozott bakancsos tanösvényt alakított ki.

A kiállítás ugyan a Szombathelyi Képtárban volt látható, a téma azonban nem köthető konkrét helyhez. A kérdésfelvetések univerzálisak, sőt természetközeliek. De akár azt is mondhatjuk, hogy az emberek és növények viszonyát boncolgatják.

Az utóbbi időben lehet, hogy sokaknak eszébe jutottak Arany János elhíresült sorai: „Künn egy varju mondja: kár! Hess, madár!” A belvárosban fészkelő varjak hangos károgása csak egy dolog. Sokakat inkább a „bombázás”, vagyis a folyamatosan potyogó, és a járdákat is elcsúfító ürülék zavar. Különösen igaz ez a színház környékére, a Kossuth utca egykori Ifjúsági Áruház előtti szakaszára, és azokra a városrészekre, utcákra ahol sok a platánfa.

Három részelemből álló, de egy tematikus egységet alkotó kiállítással ünnepelte a Föld napját a Zrínyi Miklós Gimnázium. Mint ismert, a világnapra minden év április 22-én kerül sor, felhívva a figyelmet a bolygó természeti értékeire és a környezet megóvására.

A botfai Mindszenty Ifjúsági Házban madárgyűrűzéssel indították az új évet. A hideg ellenére lelkes, főleg gyerekek alkotta csapat egészítette ki a madarászokat. Így együttes erővel 64 madárra került gyűrű és három visszatérő kis tollast is befogtak a hálók.

A napokban jött ki a nyomdából a Magyarország madáratlasza című átfogó kiadvány, mely a hozzáértők 2014-2018 közötti megfigyeléseit rögzíti. A szerzők között zalaegerszegi elhivatott madarász is van, Gál Szabolcs, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának titkára, azaz a ritka fajokat is jól ismeri.

Ki védi meg a fákat? címmel rendezte meg legutóbbi összejövetelét a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. Az ülésen az épített környezetben lévő, főleg idősebb, ám értékes fákról, fasorokról, illetve a megbetegedett, veszélyessé váló példányokról esett szó. De az aktuális nagyberuházásokról is beszéltek, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy vajon mi lesz az építkezések környezetében lévő fák sorsa.

A közelmúltban lezárult a Természetesen Zala/Természetesen Egerszeg című TOP-program. A projekt utolsó állomásaként az Art Moziban rendeztek szemléletformáló konferenciát.

Diákokat és városi civil szervezeteket szólított meg a Természetesen Zala/Természetesen Egerszeg elnevezésű program, melynek stílszerű helyszíne a Csácsbozsoki Arborétum volt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította az „Év madara” programját, mellyel a társadalom figyelmét kívánják felhívni a természetvédelmi szempontból veszélynek kitett fajokra. A szakmai csoport három olyan énekesmadarat „versenyeztetett” tavaly, melyek az agrárgazdálkodás területén fordulnak elő jellemzően, egyben a talajművelés negatív hatásának mutatói is.

Az elmúlt hét bővelkedett világnapokban, bár tulajdonképpen ez majdnem minden hétről elmondható, hiszen szinte már mindennek (legyen az tárgy, élőlény, vagy akár szemléletmód) van nemzetközileg jegyzett napja. Egy részük tényleg komoly és fontos dolog, a többi meg sokszor totális idiótaságnak tűnik.

50 évvel ezelőtt vették tervbe a létrehozását, 20 éve helyi védettségű a Csácsbozsoki Arborétum, a Zalaegerszegi Erdészet fenntartásában. Ennek kapcsán kérdeztük Pintér Csaba erdészetigazgatót.