Városkép

A Zalai Nyomdát (vagy korábbi nevén Zala megyei Nyomda Vállalatot) 15 évvel ezelőtt, 2009-ben vette át a német Edelmann cégcsoport. Az Edelmann Nyomda 2016-ban átköltözött a Göcseji úti épületből az északi ipari parkba, egy új gyártócsarnokba.

Jelképesen elköszönt a zalaegerszegi földön járó toronyórától Preisz József órásmester, mert megtalálta utódát, így lesz olyan szakember, aki a jövőben gondját viseli a Ruszt József téren álló 200 éves szerkezetnek.

Az egykori Kummer kávéház, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal korábbi épülete lesz a jövőben a Mathias Corvinus Collegium zalaegerszegi képzési központjának otthona. Az MCC felújítja a történelmi belvárosban lévő patinás ingatlant, így a beruházással egy újabb, a város történelme szempontjából fontos épület tündökölhet újra régi fényében - áll az MCC szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.

A város értékes és veszélyeztetett faállományáról készített nyilvántartást a zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A felmérés tanulságairól, valamint az így létrejött fakataszter szerepéről a legutóbbi közgyűlésen számoltak be a tagságnak.

Ötven férőhelyes parkoló épül a Mártírok útja – Kisfaludy utca sarkán álló, leromlott állapotú épületek helyén. A bontási munkálatok elkezdődtek. A részletekről helyszíni sajtótájékoztatón számolt be a városvezetés.

Posztumusz díszpolgári címben részesült Czobor Mátyás, Zalaegerszeg 1918-36 közötti polgármestere. A jeles alkalomból egy új köztéri szoborral is megemlékeztek a városfejlesztő, városszépítő elődről.

Korona Szalon néven adták át a megújult Korona szállót, vagy, ahogy sokan ismerték, az egykori KISZÖV székház épületét. A Kazinczy tér 11. szám alatt álló házat a Modern Városok Program keretében rekonstruálták az elmúlt hónapokban.

Korona Szalonként működik tovább a felújított Korona szálló, vagy ahogy sokan ismerik, volt KISZÖV székház.

Az utóbbi időben lehet, hogy sokaknak eszébe jutottak Arany János elhíresült sorai: „Künn egy varju mondja: kár! Hess, madár!” A belvárosban fészkelő varjak hangos károgása csak egy dolog. Sokakat inkább a „bombázás”, vagyis a folyamatosan potyogó, és a járdákat is elcsúfító ürülék zavar. Különösen igaz ez a színház környékére, a Kossuth utca egykori Ifjúsági Áruház előtti szakaszára, és azokra a városrészekre, utcákra ahol sok a platánfa.

Ki védi meg a fákat? címmel rendezte meg legutóbbi összejövetelét a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. Az ülésen az épített környezetben lévő, főleg idősebb, ám értékes fákról, fasorokról, illetve a megbetegedett, veszélyessé váló példányokról esett szó. De az aktuális nagyberuházásokról is beszéltek, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy vajon mi lesz az építkezések környezetében lévő fák sorsa.

Néhány hete már új látvány fogadja a járókelőket a Várkör utcában, hiszen a Göcseji Múzeum felújítása és a vele szomszédos Mindszentyneum építése miatt átalakult az utcakép. Mindkét beruházás látványos szakaszába lépett.

A korabeli városképet eleveníti fel idilli, sőt nosztalgikus módon az Egerszeg él! című tárlat, mely a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában várja a látogatókat. Rédey István (1946-2004) amatőr festőművész jórészt magántulajdonban lévő alkotásait egykori barátai, tisztelő gyűjtötték össze az alkalomra.

Másfél évnyi kényszerpihenő után ismét ülésezett a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület. A Tudomány és Technika Házában rendezett találkozón az elmúlt időszak városépítészeti fejlesztéseiről értekeztek. A megjelenteket Czeglédy András, az egyesület elnöke köszöntötte.

Azt már megszokhattuk, hogy Kummer Gyula mérnök-tanár, a közösségi oldalán rendszeresen megörvendezteti ismerőseit egy-egy korabeli városképpel, hiszen hosszú évek óta gyűjti a Zalaegerszegről készült fotókat, képeslapokat. Néhány évvel ezelőtt a Lokálpatrióta Klub vendégeként be is számolt gyűjteményének legbecsesebb darabjairól. Sőt, a kollekció digitális változatát a múzeumnak adományozta.

A novemberi 19-i közgyűlés helyett (a járvány szülte különleges jogrend miatt) a polgármester döntött – egyeztetve a képviselőkkel – az Ady utca 1. számú ingatlan, vagyis a volt helyőrségi tiszti klub épületének további hasznosításáról. Mint ismert, a belvárosi ingatlan 2008-ban magántulajdonba került, ám több mint egy évtizede üresen és funkció nélkül áll, bár a 2010-es évek elején egy összművészeti fesztiválnak és egy rock-klubnak is otthont adott az épület egyik szintje.

Harminc éve annak, hogy Marx- helyett a Kazinczy téren, a Lenin út helyett pedig a Platán soron sétálhatunk. Utóbbi elnevezése teljesen logikusnak tűnik az utca mentén végigfutó fák miatt (a döntéshozókat is ez motiválta annak idején). Ám 1990-ben, a lakosság részéről olyan javaslatok is érkeztek, hogy Lenin helyett inkább Andrássy, Szent István, Sugár vagy Árpád fejedelem legyen az utca neve.

Hogyan viszonyulnak az emberek egy adott közterülethez? Funkciójuknak megfelelően használják-e, vagy sem, jól érzik-e ott magukat, vagy nem? Milyen érzelmeket válthat ki egy városi köztér? Aztán… Maguk az épületek hogyan kommunikálnak egymással? Hogyan látszódnak egymáshoz képest? Mit takarnak el, mi zár be valamilyen szöget, vagy éppen mi tükröződik? Egymáshoz látszólag nem passzoló stílusok, irányzatok is szépen illeszkedhetnek egymáshoz.

1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronz alkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

Zalaegerszegi Tisztasági Fürdő és Fedett Uszoda néven nyitotta meg kapuit 1969. szeptemberében a Göcseji úton lévő városi uszoda. A tisztasági fürdő elnevezés ma már talán megmosolyogtató, ám abban az időben e téren is hiányt pótló volt az intézmény.

Befejeződött a Kvártélyház, és a hozzá szervesen kapcsolódó levéltári épület felújítása. A részletekről fénypróbával egybekötött sajtótájékoztatón számolt be a városvezetés.