Kánikulában ne nyírjuk a füvet

 Az indokolatlan kaszálás miatt eltűnt a fajgazdagság

A szakemberek szerint szemléletváltásra lenne szükség mind a városi köztereket, mint a magánterületeket illetően. Óvári Miklós zalaegerszegi táj- és élővilágvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy vajon miért szeretünk még mindig ennyire füvet nyírni, pontosan mi is a probléma a kaszálással és mit kellene tennünk helyette?

A zalaegerszegi Béke-liget 2024 nyarán

- Az, hogy a legmelegebb hónapokban is hetente, kéthetente berregnek a fűnyírók városszerte, egy rossz beidegződés következménye. Az emberek fejében egy idealizált kép él a szép gyepről, pázsitról; nevezhetjük golfpálya szemléletnek. Felvirágzása a rendszerváltozás utáni időszakra tehető, amikor rengeteg film, reklám és katalógus sugallta azt, hogy a rövidre nyírt gyep a szép. De az esztétikán túl, van egy szintén rosszul értelmezett jóléti szimbóluma is – fogalmazott.

A szakember érdeklődésünkre elmondta, hogy elődeink még teljesen más technikával és leginkább mezőgazdasági céllal kaszáltak. A kaszálék pedig az állatok etetését, almozását szolgálta. Egy városi környezetben már nem erről szól a történet. A jelenlegi extrém hőségeket figyelembe véve, egy nyár alatt maximum kétszer, háromszor szabadna füvet nyírni.

Óvári Miklós (Forrás: Facebook/Óvári Miklós)

- Aki eddig esetleg klímaszkeptikus volt, az idei nyár talán meggyőzi arról, hogy komoly a helyzet. Persze régen is voltak forró nyarak, ám az nem volt jellemző, hogy két hónapon át szinte tartósan 35 Celsius fok fölött legyen a hőmérséklet, és ne essen eső. Az előrejelzések szerint ez csak fokozódik a következő években. Sok szakember úgy látja, hogy az idei nyárra úgy fogunk visszaemlékezni, mint egyfajta békeidőre, ami még elviselhető volt. Kaszálni – különösen a népszerű kézi fűnyírókkal – ilyen körülmények között azért nem jó, mert egy egyszerű méréssel le lehet ellenőrizni, hogy hol van hűvösebb: a térdig érő fű alján, vagy a tövig vágott gyep területén. A magasabb fű esetében 20-, a vágott gyepnél 30 Celsius fok körül van a hőmérséklet. Ráadásul a hőséget a városokban lévő beton és térkő csak fokozza. Tehát sokat segítünk – és hőmérsékleteket csökkenthetünk – azzal, ha magasabban hagyjuk a füvet. Arról nem is beszélve, hogy a lenyírt, kiégett fű már esztétikusnak sem nevezhető.

Óvári Miklós szerint az is probléma, hogy a 20-30 éve tartó folyamatos „fűnyírózással” uniformizáltuk a gyepeket, vagyis eltűnt a fajgazdagság. A gyepek biodiverzitása lecsökkent, minőségük silány, szinte csak olyan növények alkotják, melyek bárhol megélnek. Mindez kedvez a parlagfű terjedésének is, ami egy inváziós növény. Jó minőségű, zárt gyepbe nem tudna beilleszkedni, az állandóan bolygatott gyep és terület viszont segíti az elszaporodását. Ez egy ördögi kört eredményez: egyre többet nyírjuk a füvet, hogy ne legyen allergén, de a sok kaszálás pont a parlagfű elterjedéséhez vezet.

Eltünt a fajgazdagság a sok kaszálás miatt

- A megoldás az lenne, ha a gyepeket feljavítanánk, változatosabbá tennénk mind a városi környezetben, mind a saját területeinken. Hazánkban is honos, nem egynyári, sokáig zöldellő növényeket célszerű telepíteni. Ilyenek például a pillangóvirágúak, vagy a fészkesvirágúak. A kaszálások számát pedig drasztikusan le kell csökkenteni. Ez a méheknek, rovarvilágnak is kedvező lenne.

A tájvédelmi szakértő hozzátette: külföldön már évek óta működik az a gyakorlat, hogy meghagyják a füvet, gyepet és csak azokon a részeken kaszálnak, ahol például a gyerekek játszanak, vagy az emberek közlekednek. Ez egy jó irány. Persze a legjobb az lenne, ha a teljes tájhasználatot vissza lehetne állítani, de ez városi környezetben nyilván nem kivitelezhető. A gyep feljavítása, a kevesebb fűnyírás viszont sokat javíthat a helyzeten. Az biztos, hogy mind a városi- és megyei döntéshozók, valamint a lakosság részéről szemléletváltásra van szükség.