Természetvédelem

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította az „Év madara” programját, mellyel a társadalom figyelmét kívánják felhívni a természetvédelmi szempontból veszélynek kitett fajokra. A szakmai csoport három olyan énekesmadarat „versenyeztetett” tavaly, melyek az agrárgazdálkodás területén fordulnak elő jellemzően, egyben a talajművelés negatív hatásának mutatói is.

Az elmúlt hét bővelkedett világnapokban, bár tulajdonképpen ez majdnem minden hétről elmondható, hiszen szinte már mindennek (legyen az tárgy, élőlény, vagy akár szemléletmód) van nemzetközileg jegyzett napja. Egy részük tényleg komoly és fontos dolog, a többi meg sokszor totális idiótaságnak tűnik.

50 évvel ezelőtt vették tervbe a létrehozását, 20 éve helyi védettségű a Csácsbozsoki Arborétum, a Zalaegerszegi Erdészet fenntartásában. Ennek kapcsán kérdeztük Pintér Csaba erdészetigazgatót.

Az Égigérő fű című filmben gyakran elhangzó és már szlogenné vált „szép zöld gyep” kinek mitől és főleg mekkorában szép, és a vadvirágos növényzet kinek mennyire hiányzik, ebben biztosan van köztünk különbség. Megosztó lesz tehát dr. Illyés Zoltán biológus szakmai és emberi véleménye, aki, ha nem is az eget, de mindenképpen gazdagabb élővilágú földi életet ígér a kicsit vadabban hagyott fűben. Az élet fenntarthatósága, a biológiai sokszínűség miatt követendők jó tanácsai.

Javában tart a vaddisznók ellési időszaka, s mivel ebben a sokak által látogatott Alsóerdő is érintett, megkérdeztük Győrvári Attila megyei fővadászt a témával kapcsolatban.

A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. tavaly ünnepelte fennállásának 30 éves jubileumát. A közműépítéstől a magasépítésig számtalan jelentős projektet megvalósító vállalat idén májusban költözött be Zalakarosról új nagykanizsai székházába. Egyúttal nevet is változtatott: Szabadics Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság – utalva ezzel tevékenységének sokszínűségére.

Az élővilágtól való elidegenedéstől igyekszik visszafordítani egy újfajta képzettséggel bíró szakember, a természetfacilitátor. Az országosan első alkalommal meghirdetett képzésnek egy zalaegerszegi résztvevője is van. Biczó András agrármérnökkel beszélgettünk.

Az emberek egy része nagyon eltávolodott a természettől. Egyre kevésbé látja pontosan kimért rendszernek az élővilágot, ahol minden lénynek szerepe van az egészben. A skála másik vége a természetvédők, állatmentők. A közelítés módja a kommunikáció, információk átadása. Mert akár jóhiszeműen is árthat valaki a bioszférának. Akár túlzásba vitt fűnyírással, így „szépítve” meg a környezetét. Szép-e a zöld sivatag? Az is kutat rejt. Úgy hívják: nektárt termelő vadvirág.

Példát vehetünk a madarászokról, akik számára kiemelt elfoglaltság a természet megfigyelése. Teszik ezt a mostani korlátozott körülmények között is, felhasználva az időt a szűkebb lakótér ökoszisztémájának feltérképezésére. Ha máshonnan nem, az erkélyről ezt mi is megtehetjük, megnyugvásra lelve a látványban és a csicsergésben. Gál Szabolccsal, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjával beszélgettünk.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park is jegyzi, azt a rekordot, melyet az idei békamentéssel értek el a zalaegerszegi Aranyoslapi-forrásnál. A 10 éve tartó mentés során soha ennyi kétéltű, pontosan 7847, nem kelt még útra és jutott át sikerrel a szaporodó helyet jelentő kis tóhoz. Volt olyan nap, amikor annyi békát vittek át az önkéntesek, mint máskor egy szezon alatt.

Rekord korán és rekord gyorsan megépült az idén a békák biztonságos vonulását segítő terelőkerítés az Aranyoslapi forrásnál. Mindez a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesület aktív tagságának köszönhető, akik kétkezi és kisgépi munkával álltak a szakértő, dr. Illyés Zoltán biológus-természetvédő mellé.

A Nyugat-Balaton család-, gyermek- és környezetbarát nagyközsége márciusban és áprilisban is középpontba helyezte a testi-lelki-szellemi egészség megőrzését valamint a természet- és környezetvédelmet – mesélte Gál Lajos polgármester.

Rekord gyorsasággal épült fel az idei békaterelő az Aranyoslapi forrásnál, köszönhetően a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesület közreműködésének.

Immár 12. alakalommal szervezik meg zalai és környékbeli résztvevőkkel, október második felében a Vétyemi ősbükkösbe vezető gyalogos túrát. Minderről Tüske Balázs szervező számolt be lapunknak.

Természetbúvár táborba invitálták az általános iskolás korú gyerekeket a botfai Mindszenty Ifjúsági Házba. A biológusok vezette izgalmas rendezvényen, mely egy ízeltlábúra utaló szójátékkal a „Hangyaleső” elnevezést kapta, 20 gyermek vett részt.

Az Egerszeg Fesztivál külső helyszíneként BioBlitz rendezvényre került Botfán. 24 órán keresztül a lakosság és a szakemberek vették lajstromba a kastélypark és a Válicka patak környékének élővilágát. A program kultúrtörténeti ismertetőkkel társult.

A 2018-as víz világnap nemzetközi szlogenje „Védd természetesen!”, melyhez kapcsolódóan Zalavíz Zrt. idén is meghirdette rajzpályázatát. Az egyfordulós kiírásra több mint száz pályamű érkezett be, melynek ünnepélyes díjkiosztóját március 22-én tartották.

Cserszegtomajon, a Keszthelyi-hegység délnyugati lábánál, a nagyközség temetője mellett 88 éve, kútásás közben fedezték fel a tomaji kútbarlangot, más nevén Dornyay-barlangot, ami kialakulását, elhelyezkedését és formakincsét tekintve egyedülálló barlangrendszernek számít hazánkban, sőt Európában is.

Hirtelen jött a meleg, gyorsan kell dolgozniuk a békamentőknek az idén, várhatóan rövidebb lesz a levonulás az Aranyoslapi-forrásnál. Az első példányok már elérték a vizet.

Közel egy éve önálló zöldhatóság működik Zalaegerszegen, a járási hivatalhoz tartozó Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály. Ennek kapcsán kértünk egy kis összegzést a tapasztalatokról az illetékesektől.