Természetvédelem

A Balatoni úti Parkerdő története és jelenlegi állapota került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A Zala-réten elterülő, 95 hektáros erdő idén negyven esztendős. Kezelésére, karbantartására a civilek szerint különös figyelmet kellene fordítania a fenntartó önkormányzatnak.

A városi önkormányzat támogatásának köszönhetően Erdei iskolába járhatott az Eötvös-iskolából 17 osztály. A program október közepén ér véget.

Mindenki felkapta a fejét, amikor híre jött, kisoroszlánnal bővült a csácsi állatsimogató. Sokan meglátogatták az elmúlt két hétben Káját, a jelenleg közel 3 hónapos nőstény kölyköt. Egyelőre a plüssmacik világában él, ágyban, párnák közt alszik, de már most sem tanácsos az étele közelébe menni a gondozóknak.

A Zala-folyó nem mindig az a csatornaszerű jelenség volt, mint amilyennek most ismerjük. A város egykor szoros kapcsolatban állt a folyóval; fürdőzési és közlekedési lehetőséget adva az itt élőknek, ezenkívül számos malom is működött a part mentén. A Zala jelenleg az ország 12. leghosszabb folyója a maga 126 kilométerével.

A hévízi Szent András Reumakórház kulturális programjaként Csiszár Viktor természetvédelmi őr tartott előadást a tóról. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa korábban 7 és fél évig dolgozott a városban, ezért különösen jól ismeri a terepet.

Hazánkban a legelső természetvédelmi őrt a Kis-Balatonon foglalkoztatták. 1922-ben id. Gulyás József vörsi halászgazdát bízták a kócsag őrzésével. 20 éven keresztül látta el ezt a feladatot, s ezt tekintjük a hazai gyakorlati természetvédelem kezdetének.