Vezető hírek
Madarak és emberek tél végi konfliktusai
A madarak tavasszal gyakrabban az ablaknak repülnek
- Extra sok madár volt tavaly és elszoktunk már ettől, hiszen az elmúlt jó pár évben a téli madármennyiség drasztikusan lecsökkent. Egyre több faj költözik a városba és a nagyobb egyed számmal együtt a konfliktusoknak és a nem megszokott viselkedésnek is tanúi lehetünk a nagyobb számok törvénye alapján. Az állomány növekedéssel együtt a ragadozó madarak feltűnése is gyakoribb. Nem kell tartani tőlük, egészséges módon szabályozzák az állományt, a legyengült és a beteg egyedeket veszik ki – mondja Illyés Zoltán.
- Mit tegyünk, ha hirtelen melegszik az idő?
- Nem hirtelen kell abbahagyni az etetést, hanem fokozatosan. Hagyni, hogy kiürüljenek a magtárolók. De azt is tudni kell, hogy a magevők (meggyvágók, tengelic) ilyenkor vannak a legnagyobb éhínségben, mert nincs a természetben mag. A cinkék rovarevők, számukra inkább csak kényelmesebb az etetés folytatása. De az olajos magvak (napraforgó) mellett egyre inkább térjünk át kölesre, csíráztatott magokra, gyümölcsre. Ha nem szeretnénk, hogy a fehérjehiányt rügyevéssel oldják meg a madarak, a csírák, a reszelt sajt segít az átmeneti helyzeten. Napraforgó hiányában a cinkék hamar elmaradnak, a magevőknek viszont számít. Sajnos azonban nem csak átmeneti helyzet a megváltozott mezőgazdasági technológia, mely nem hagy maradék magokat a madaraknak. A vegyszeres talajművelés pedig annyira eltüntette a rovarokat, hogy például a varjaknak drasztikusan lecsökkent a fő élelemforrása. Drámai ami ezzel a madárral történt. Régen a gazdák nagyon várták őket, hogy a földből kiszedjék a pondrókat. Kifejezetten hasznos állatoknak számítottak. Most viszont a vegyszerezés miatt nincs rovar, és egy pillanat alatt károssá lett a varjú, amely nem tud mást enni, mint az elvetett magot. Erre az emberi válasz a kíméletlen irtásuk, mely elől a városba menekültek. Populációjuk az elmúlt negyven évben országosan a tizedére csökkent. Pedig a szántóföldi magevésük csávázással, a magok rossz ízűvé tételével meg tudná oldani ezt a problémát.
- Milyen konfliktushelyzetek adódhatnak még?
- Tavasszal gyakoribbak az ablaknak repülések. Mivel a madár a tükröződő felületen saját magáról azt hiszi, hogy fajtársa, akivel szemben védi a territóriumát. Gond a harkályok hungarocell-bontása a házfalon, mely mindkét félnek rossz. A madár a visszaverődő hang alapján azt gondolja, hogy odvas hely, tele táplálékkal. Nagyon sok munkával megbontja a falat és végül táplálék nélkül marad. Vastagabb vakolat védhetne ettől. A galamboknak egy új faját hozták létre galambász elődeink, amely visszavadulva a városokban él. Szintén minden szemetet elfogyasztanak a sirályok, melyek akár szemétlerakóknál is élhetnek. De hallottam külföldi esetet, hogy a parton ellopják az óvatlan vendégektől a halat a büfénél, amire figyelmeztető táblát helyeztek ki.
- Vannak-e újonnan feltűnt városi madarak?
- Igen. És olyan extrém példa is van, hogy Hollandiában már honosak a papagájok. Vagy a cinkék olyan módon alkalmazkodtak a hálóban és rácsban kínált etetéshez, hogy hosszabb lett a csőrük evolúciós válaszként. A fekete rigó mióta bejött a városba, költöző madár helyett állandóvá vált. Megváltozott a szokása. Enyhébbek a telek, a városban egyébként is melegebb van és hideg tél esetén eltakarítjuk a havat, talál magának így a talajban gilisztát és más rovar vagy bogyó eleséget. Új városhódító a szajkó. A vicces hangutánzó madarak elég jól kifigyelnek minket, akár mi vezethetjük el őket akaratlanul egy eldugott fészekhez, amit mondjuk fotózunk. A szajkó meg majd kifosztja. Szintén nő a városi szarkák száma, de ez még nem olyan nagy mértékben. Hamarosan jönnek a fecskék. Sajnos hiába óvjuk a fészkeket, harcolunk a leverés ellen, ha a táplálékaikat adó rovarvilág nagyon lecsökkent. És ez az egész táplálékláncot felborítja. A madarakkal és egyéb élőlényekkel való kapcsolat az emberek között is konfliktusok forrása. Sokan nem rakják fejben össze az összefüggéseket és ez katasztrófa. Teljes elszakadásban vagyunk a természettől. És ha nem látom, hogy mi tart engem életben, akkor hogyan és miért is keresném ez együttélés lehetőségét.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Támogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőbenKisasztalos verseny a Deák-technikumbanAz adóemelésekről a Tiéd a Város EgyesületPlakátkiállítás a környezeti problémákrólAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékén -
rovatunk hírei
Közös európai barátságMegújult a munkaügyi kirendeltség LentibenÁthelyezik az IvókutatVáltozások a kulturális életbenElfogták a lakásbetörőketFelújításra kerül a Nyugdíjas OtthonházFinn vendégekMegszépült a Botfy utcaEgymillió forint marketing célraFókuszban a belvárosi programok top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánKözös út a Göcseji TudásközpontbanHúszéves a Dienes-kör