Ötven éves a skanzen

Az intézmény 1968. augusztus 20-tól fogadja a látogatókat. Ami a Május 1. ligetet illeti: 1960-ban valóban felépült itt a kávási ház – azonban ahogy az egyik tabló is mutatja – egy évre rá leégett. A liget (és főleg annak talaja) amúgy sem volt alkalmas arra, hogy egy egész skanzent befogadjon, így új helyszín után nézett a múzeum akkori vezetése. Ezt követően esett a választás a Zala folyó holtága, és a Hencz-malom melletti területre.

Jubileumi tablók és alapkőletétel

Kaján Imre

A göcseji skanzen ezúttal nem hétköznapi módon mutatja be az elmúlt évtizedek történéseit: augusztus 13. és 26. között ugyanis különleges tablókat láthatnak a járókelők a belváros tíz kirakatában. A régi fotókból, tervrajzokból és egyéb korabeli anyagokból álló információs táblákat Marx Mária etnográfus szerkesztette, aki számos (a fenti kérdésekhez hasonló) érdekességet is felvet az egyes képek alatt.

Kaján Imre múzeumigazgató érdeklődésünkre elárulta: az, hogy nem a skanzenben vagy a Göcseji Múzeumban rendeznek jubileumi kiállítást, hanem egyenesen az emberek közé, vagyis az üzletek kirakataiba viszik ki a bemutatni kívánt dokumentumokat, ötletes, ám kissé kényszer szülte megoldás is. Mindkét intézmény fejlesztés előtt áll. Így sem a múzeum épülete, sem maga a falumúzeum nem alkalmas nagyobb események lebonyolítására.

- A skanzenben már lebontottuk a nagy rendezvénysátrat, és – bár most éppen újból kiírták a közbeszerzési eljárást, mert a kivitelező visszalépett – a beruházás előkészületei miatt nem tudtunk erre a szezonra nagyobb rendezvényt szervezni. Ezért nem lesz Kenyérfesztivál sem – fogalmazott az igazgató.

Persze azért lesz egy kis ünnepség a skanzenben, hiszen augusztus 20-án sor kerül a leendő Czupi-csárda alapkőletételére. A csárda – ami boltként is funkcionál majd – az egyik leglátványosabb eleme lesz a falumúzeum fejlesztésének, hiszen az elképzelések szerint a malommal szemközti területen egy „faluközpont” létesül, kiszélesedő térrel. A tervek már készen vannak, az új házak pedig a TOP-program keretében épülnek fel a skanzenben.

Mától lehet látni a skanzen történetét bemutató tablókat a belváros kirakataiban

- Az alapkőletételre olyan vendégeket is hívtunk, akik annak idején részt vettek a falumúzeum létrejöttében, építésében, vagy éppen berendezésében. Sajnos a korabeli „stáb” tagjai közül ma már csak kevesen élnek. Itt lesz viszont Németh József nyugalmazott múzeumigazgató, Sümeghy Valéria, aki 1966-tól a Göcseji Múzeum adminisztrátora, gazdasági vezetője volt és aktív szerepet vállalt a skanzen életre hívásában. Reményeink szerint jön Bíró Friderika néprajzkutató is, aki a falumúzeum házainak berendezésében jeleskedett. Sőt, Göcsej néprajzi értékeit egy kötetben is összefoglalta. Az ünnepségre várjuk továbbá Horváth Évát, a skanzen első alkalmazottját és tárlatvezetőjét is. A program további részeként aztán Marx Mária etnográfus a Torkos pajtában tart előadást a skanzen elmúlt ötven évéről.

A falumúzeum jövőjével kapcsolatban az igazgató úgy nyilatkozott: a fejlesztés egyik legfőbb célja az, hogy ne csak egy egyszerű bemutatóhely legyen, hanem egy interaktív, a mai kor kihívásaira is reagálni képes látogatóhellyé váljon az intézmény. Ötven év sok idő egy néprajzi park életében, és ma már nyilván mások az elvárások, mint a hatvanas években. Egy múzeumnak élményszerűen kell bemutatni a múltat.

Ötven év hosszú idő; a cél, hogy a fejlesztést követően élményközpontúbb legyen az intézmény

- Szeretnénk, ha a skanzen egyszerre nyújtana turisztikai-, gasztronómiai élményt, ugyanakkor tanítana is a múlt megismerésén keresztül. De az is fontos, hogy akit komolyabban érdekel a téma, használható tudást szerezhessen itt. A tervek között szerepel, hogy szakmai képzéseknek (bádogos, díszítő-fafaragó, kályhás-kemencés) adjon helyet a megújult intézmény, és hogy a látogatók is készíthessenek tárgyakat, amit aztán magukkal vihetnek. Remélem, hogy a Göcseji Falumúzeum olyan hellyé válik, ahol nemcsak néhány órát, hanem egy egész napot, vagy alkalomadtán akár kettőt is, el lehet tölteni. Fontos, hogy élet legyen a házakban és az udvarokban. Ezért az újonnan felépülő épületeket úgy rendezzük be, hogy azok interaktív terekként funkcionáljanak, ahová be is lehet menni. Akár egy-egy időszaki kiállításra, kézműves-foglalkozásra, vagy más programra. Akkor működik majd jól az új skanzen, ha megfelel a modern múzeumi elvárásoknak, reagál a jelenre és komplex szolgáltatást nyújt a látogatóknak.