képzőművészet

A VIII. Göcseji Dombérozó keretében nyílt meg a becsvölgyei faluházban Kerese Zsolt Vízió című önálló kiállítása. A résztvevőket Szabó József önkormányzati képviselő köszöntötte.

Manapság már nemcsak fotók ezreivel, hanem videó-bejegyzések tömegével is találkozunk az Interneten és a közösségi oldalakon. Mindenki befogadóvá és potenciális tartalomgyártóvá vált. A jelenség talán a fiatalabb korosztályokat érinti a legjobban.

Kényes, és ritkán tárgyalt téma került az Utóvéd – képzőművészeti terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat repertoárjába. A művészet és a pszichózis kapcsolatát, ezen belül is kiemelten a skizoid alkotók munkásságát Király Hajnalka, festőművész, a zalaegerszegi Báthory-iskola művésztanára tárgyalta.

Formabontó elrendezésben állították ki a zalaegerszegi Ady-iskola művészeti gimnazistáinak ez évi munkáit. Az iskola minden évben kiállítást rendez a gimnáziumi évfolyamok alkotásaiból, ám ezúttal eltértek a megszokottól.

Mi köze a futuristáknak a rizsgolyóhoz, és miért kampányoltak Olaszországban a tésztaevés ellen? Sok más érdekesség mellett, többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott a közönség az Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések rendezvénysorozat legutóbbi előadásán.

A Zalaegerszeghez sok szállal kötődő, jelenleg Becsvölgyén és a fővárosban élő Tóth József képzőművész munkából látható válogatás a Hevesi Sándor Színház előcsarnokában. A betérő egy nagyon egyéni hangvételű, szürreális világgal találkozhat a képeket nézve.

Tóth József becsvölgyei képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház előterében.

A csendéletek sokak számára unalmasnak tűnnek, és biztos hogy rengeteg – amúgy lelkes – múzeumlátogatóval előfordult már, hogy gyors tempóban haladt át egy-egy rangos galéria „still life” szekcióján.

Mondani akarok valamit, vagy mutatni? Ez a kérdés érdekli Szilárdi Béla festőművészt, akinek a napokban nyílt meg a Jelek bűvöletében című kiállítása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

Utóvéd címmel képzőművészeti terepasztal-beszélgetéseket szervez Tóth Norbert képzőművész. Az apropót az adta, hogy a művészettörténet perifériára szorult, mert a Nemzeti Alaptantervből (NAT) kivezették ezt a tantárgyat.

Első ízben hirdették és szervezték meg Zalaegerszegen a Zala Vármegyei Tárlatot, mely – mint a neve is jelzi – a megye területén élő és alkotó képzőművészek munkáiból válogat.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, valamint a Keresztury VMK Gönczi Galériájában is láthatóak Nemes László festőművész alkotásai. A két retrospektív tárlat a művész 70. születésnapja alkalmából nyílt meg.

A nagy elődök előtt tiszteleg Farkas Ferenc szobrászművész jubileumi kiállítássorozatának második állomása, mely ezúttal a Gönczi Galériában várja a látogatókat.

A kisebbek terveznek, a nagyok meg a „kivitelezést” végzik; per pillanat ez a munkamegosztás az Ady-iskola rajztagozatos alsósai, valamint a nyolcadikosok és a művészeti gimisek között. Legalább is azoknál a diákoknál, akik részt vesznek a Nemzeti Tehetség Program pályázatán.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezésére újabb emléktáblát avattak Zalaegerszegen. Ezúttal Farkas Dávid (1816-1886) volt országgyűlési képviselő arcmása került ki a róla elnevezett páterdombi utcába.

Ellentétek harmóniája címmel nyílt új tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Müller Imre zalaegerszegi születésű, jelenleg Malagában élő ékszerész, autodidakta festőművész mutatkozik be a következő hetekben régebbi és újabb alkotásaival.

A színek sokfélesége megmaradt, a hatás azonban világosabb, áttetszőbb, könnyedebb lett. Kiss Ágnes Katinka festőművész mostanság inkább akvarelleket fest. Ezért is lett Vízjel a címe a keszthelyi Balatoni Múzeumban nemrégiben nyílt tárlatának.