Kultúra és identitás kérdései

A kulturális-művészeti folyóirat legfrissebb, idei ötödik lapszámának tartalmáról Bubits Tünde főszerkesztő beszélt. Elhangzott: annyi anyag gyűlt össze, hogy a most megjelent kiadás elég vaskosra sikerült. Általánosságban is elmondható, hogy bővült a szerzői kör, lapszámonként körülbelül harminc-harmincöt fő publikál az újságban. Többen közülük más neves lapokban is megjelennek. Ilyen például Nagy Betti költő, vagy Lackner László drámaíró, akiktől most is olvashatunk néhány írást a Pannon Tükörben. De Szálinger Balázst, Lackfi Jánost is a szerzők között találjuk.

L. Simon László volt a Pannon Tükör vendége

Gyimesi Endre, L. Simon László, Bubits Tünde és Balaicz Zoltán a lapszám- és kötetbemutatón

Folytatódik az 1848-as zalai hősöket bemutató sorozat is; ezúttal Béres Katalin történész ifjabb Csuzy Pál honvédőrnagyról szóló tanulmányával. A lap kiemelten foglalkozik Frida Kahlo festőművész munkásságával. A Magyar Nemzeti Galériában most záruló tárlat kapcsán a róla szóló film és színdarab is szóba kerül. A folyóiratot Tóth Norbert képzőművész alkotásaival illusztrálták, s a Testvérmúzsák rovatban egy interjú is olvasható a zalaegerszegi alkotóval.

L. Simon László esszékötetét egy író-olvasó találkozó keretében mutatták be a közönségnek. A szerzővel dr. Gyimesi Endre, a Pannon Írók Társaságának elnöke beszélgetett (úgy is, mint korábbi képviselőtársa az országgyűlésben). Az író-politikust köszöntötte Balaicz Zoltán polgármester is.

A Körbejárni a hazát esszékötet kapcsán sok minden szóba került: identitás, kultúra és állam viszonya, konzervatív politika és nyitott értékrend. L. Simon számára például a szülőföld és az identitás fogalma erősen kötődik Fejér megyéhez. Szerinte az emberek többségére is az jellemző, hogy a város és a megye, ahol születtek, egy fontos kötelék marad. Szerinte például az európaiság fogalma sokkal nehezebben értelmezhető a magyarok számára. Érdekes kérdés, hogy vajon csak földrajzi kötődést jelent-e, vagy kulturálist is.

A Pannon Tükör legfrissebb számáról Bubits Tünde beszélt

Az elmúlt tíz év írásaiból válogató kötet első része inkább érzelmesebb, a második rész pedig inkább elméletibb esszéket tartalmaz. Utóbbiakban szó van például a hazai kultúrafinanszírozás kérdéséről, a könyvkiadásról és az irodalmi szervezetek tevékenységéről is. A szerző szerint a politikának lényeges szerepe van az identitás és a kulturális hagyományok megőrzésében, formálásában. A helyi identitás erősítése pedig szintén fontos cél. Ugyanakkor a kultúra része az is, ahogy a jövőről gondolkodunk.

L. Simon László egyetért a könyv előszavát jegyző Schmidt Máriával, aki szerint „a végén csak a kultúra számít”. A politikus úgy érzi, hogy ezzel a tudattal és hittel kell végezni a munkánkat. A mindenkori kormánynak is a kultúra finanszírozására kellene a legnagyobb figyelmet fordítania.