Archivum
Csesztregi pásztorház
Cseszreg, Ady út 31.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos "rangot” adott nekik.
A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetuzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte oket. Viseletük is megkülönböztette oket a parasztoktól és zsellérektol. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklodött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, orzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorokat a falu közössége évenként szerzodtette, és mivel általában idegenek voltak, sok helyen lakást is biztosított nekik és családjuknak. Ilyen pásztorház volt Csesztregen a legelore vezeto út mellett, kis, szabálytalan alakú telken fennmaradt régi boronaépület is, amelyet a lelkes helybeli gyujtok - Paksa Imre tanár úr vezetésével -, a fenntartó önkormányzat és a Göcseji Múzeum munkájának eredményeként mutathatunk be az idelátogatóknak.
Az épület a szokásoknak megfeleloen a kor lakáskultúrájának archaikusabb, szegényesebb rétegét képviseli. Falazata hagyományos keresztvéges boronafal, tetejét zsúpszalma fedi. Négy apró helyiségbol áll: egy teto alatt találjuk a szobából, konyhából és kamrából álló lakrészt a kecskeóllal. A szoba szerény berendezése jól tükrözi e társadalmi réteg életkörülményeit. A bútorok elrendezése sarkos, kályháját a szomszédos konyhából futötték.
A konyhai kemence formája eltér a környéken megszokottól, és kissé az alföldi glyakemencékére emlékeztet. A konyhai edények: lábasok, fazekak, korsók, bögrék a közeli Orség fazekasainak munkái. A faeszközök és tárgyak javarészt helyben készültek. A kamrában nemcsak a felhalmozott, vagy félretett élelmiszerféléket tárolták, itt kaptak helyet a textilfeldolgozás éppen használaton kívüli eszközei (tiloló, gereben, stb.), de az egyéb házi munkákhoz szükséges szerszámok, vagy a ritkábban használatos edények is.
A kecske tartása vidékünkön nem túlságosan gyakori. Mivel igénytelen, de mégis zsíros, tápláló tejet ad, a szegény ember tehenének is nevezik. Tartása is arra utal, hogy a ház lakói nem tartoztak a falu tehetosebb családjai közé.
Mind az épület, mind a berendezés a hagyományos göcseji építészet és lakáskultúra 19. század közepén-utolsó harmadában elért fejlettségi szintjét türközi.
Marx Mária
Nyitvatartás április 1-től szeptember 30-ig
8,00-18,00 óráig.
Tel:92/573-020
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Két új erdélyi dinoszauruszfaj nyomaira bukkantakCsalássorozat zajlik a Booking szállásfoglaló oldalt felhasználvaIdén is meghirdette alkotói pályázatát az Országos Tűzmegelőzési BizottságMegemlékezés - Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjaKöltségvetésről és egyéb döntésekről a Fidesz sajtótájékoztatójánA HEMO felújítása miatt forgalomterelés ZalaegerszegenHárom zalai gimnázium is a legjobb 100 között vanAz 50 éves Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar volt a Lokálpatrióta Klub vendégeÁldozatot követelt a tűz LetenyénVáros a tévésorozatok mentén - belvárosi séta Zalaegerszegen -
rovatunk hírei
Keserédes győzelem a szezonzárónA bronz már megvanHajrában kicsikart győzelemElőnyben a fővárosiakTávolodóban az élvonalTovább élnek a feljutási reményekA győzelem bajnoki címet értJól hajráztak a hazaiakAz edzőváltás sem segítettVisszavágott a bajnok top 10
Elhunyt Zóka Gyula fotográfusHárom zalai gimnázium is a legjobb 100 között vanMár a jövő évadra készül a Hevesi Sándor SzínházMűtét vár Pap Lujzára, átveszik a szerepeitZalaegerszegen is bemutatta könyvét Alföldi RóbertHatvanéves a zalaegerszegi buszállomásKultúráról, közéletről a Tisza Sziget zalaegerszegi rendezvényénMérföldkő - művészeti gimnazisták kiállításaIsmét állatkerti minősítést kapott a Csácsi állatotthonÍgy éltünk a ’80-as években: új kiállításra készül a Göcseji Múzeum