Archivum
Csesztregi pásztorház
Cseszreg, Ady út 31.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos "rangot” adott nekik.
A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetuzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte oket. Viseletük is megkülönböztette oket a parasztoktól és zsellérektol. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklodött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, orzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorokat a falu közössége évenként szerzodtette, és mivel általában idegenek voltak, sok helyen lakást is biztosított nekik és családjuknak. Ilyen pásztorház volt Csesztregen a legelore vezeto út mellett, kis, szabálytalan alakú telken fennmaradt régi boronaépület is, amelyet a lelkes helybeli gyujtok - Paksa Imre tanár úr vezetésével -, a fenntartó önkormányzat és a Göcseji Múzeum munkájának eredményeként mutathatunk be az idelátogatóknak.
Az épület a szokásoknak megfeleloen a kor lakáskultúrájának archaikusabb, szegényesebb rétegét képviseli. Falazata hagyományos keresztvéges boronafal, tetejét zsúpszalma fedi. Négy apró helyiségbol áll: egy teto alatt találjuk a szobából, konyhából és kamrából álló lakrészt a kecskeóllal. A szoba szerény berendezése jól tükrözi e társadalmi réteg életkörülményeit. A bútorok elrendezése sarkos, kályháját a szomszédos konyhából futötték.
A konyhai kemence formája eltér a környéken megszokottól, és kissé az alföldi glyakemencékére emlékeztet. A konyhai edények: lábasok, fazekak, korsók, bögrék a közeli Orség fazekasainak munkái. A faeszközök és tárgyak javarészt helyben készültek. A kamrában nemcsak a felhalmozott, vagy félretett élelmiszerféléket tárolták, itt kaptak helyet a textilfeldolgozás éppen használaton kívüli eszközei (tiloló, gereben, stb.), de az egyéb házi munkákhoz szükséges szerszámok, vagy a ritkábban használatos edények is.
A kecske tartása vidékünkön nem túlságosan gyakori. Mivel igénytelen, de mégis zsíros, tápláló tejet ad, a szegény ember tehenének is nevezik. Tartása is arra utal, hogy a ház lakói nem tartoztak a falu tehetosebb családjai közé.
Mind az épület, mind a berendezés a hagyományos göcseji építészet és lakáskultúra 19. század közepén-utolsó harmadában elért fejlettségi szintjét türközi.
Marx Mária
Nyitvatartás április 1-től szeptember 30-ig
8,00-18,00 óráig.
Tel:92/573-020
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Támogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőbenKisasztalos verseny a Deák-technikumbanAz adóemelésekről a Tiéd a Város EgyesületPlakátkiállítás a környezeti problémákrólAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékén -
rovatunk hírei
Közös európai barátságMegújult a munkaügyi kirendeltség LentibenÁthelyezik az IvókutatVáltozások a kulturális életbenElfogták a lakásbetörőketFelújításra kerül a Nyugdíjas OtthonházFinn vendégekMegszépült a Botfy utcaEgymillió forint marketing célraFókuszban a belvárosi programok top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánHúszéves a Dienes-körKözös út a Göcseji Tudásközpontban