2024.11.25., hétfő - KatalinZalaegerszeg időjárása

Archivum

Csesztregi pásztorház

2014. február 12. szerda, 17:45
Címkék:

Cseszreg, Ady út 31.

A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos "rangot” adott nekik.

Csesztregi pásztorház

A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetuzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte oket. Viseletük is megkülönböztette oket a parasztoktól és zsellérektol. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklodött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, orzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.

A pásztorokat a falu közössége évenként szerzodtette, és mivel általában idegenek voltak, sok helyen lakást is biztosított nekik és családjuknak. Ilyen pásztorház volt Csesztregen a legelore vezeto út mellett, kis, szabálytalan alakú telken fennmaradt régi boronaépület is, amelyet a lelkes helybeli gyujtok - Paksa Imre tanár úr vezetésével -, a fenntartó önkormányzat és a Göcseji Múzeum munkájának eredményeként mutathatunk be az idelátogatóknak.
Az épület a szokásoknak megfeleloen a kor lakáskultúrájának archaikusabb, szegényesebb rétegét képviseli. Falazata hagyományos keresztvéges boronafal, tetejét zsúpszalma fedi. Négy apró helyiségbol áll: egy teto alatt találjuk a szobából, konyhából és kamrából álló lakrészt a kecskeóllal. A szoba szerény berendezése jól tükrözi e társadalmi réteg életkörülményeit. A bútorok elrendezése sarkos, kályháját a szomszédos konyhából futötték.

A konyhai kemence formája eltér a környéken megszokottól, és kissé az alföldi glyakemencékére emlékeztet. A konyhai edények: lábasok, fazekak, korsók, bögrék a közeli Orség fazekasainak munkái. A faeszközök és tárgyak javarészt helyben készültek. A kamrában nemcsak a felhalmozott, vagy félretett élelmiszerféléket tárolták, itt kaptak helyet a textilfeldolgozás éppen használaton kívüli eszközei (tiloló, gereben, stb.), de az egyéb házi munkákhoz szükséges szerszámok, vagy a ritkábban használatos edények is.

A kecske tartása vidékünkön nem túlságosan gyakori. Mivel igénytelen, de mégis zsíros, tápláló tejet ad, a szegény ember tehenének is nevezik. Tartása is arra utal, hogy a ház lakói nem tartoztak a falu tehetosebb családjai közé.
Mind az épület, mind a berendezés a hagyományos göcseji építészet és lakáskultúra 19. század közepén-utolsó harmadában elért fejlettségi szintjét türközi.
Marx Mária

Nyitvatartás április 1-től szeptember 30-ig
8,00-18,00 óráig.

Tel:92/573-020

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK