Búcsúszentlászló egykori kocsmája

Zsúpfedeles házak digitalizálva

A digitalizált fotókból és rövid tájékoztató szövegekből álló adatbázist sajtótájékoztató keretében mutatta be Kaján Imre múzeumigazgató, Marx Mária, az intézmény etnográfusa, és dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat ugyanis támogatta a digitalizálást.

Kaján Imre elmondta: bár a múzeumnak néhány éve már nem a megyei-, hanem a városi önkormányzat a fenntartója, továbbra is vannak megyei feladataik. A módszertan, a múzeumpedagógia, a múzeumi informatika és az állományvédelem az a négy fontos munkaterület, ami továbbra is az egész megyét érinti. A korabeli fotók digitalizálásához partnert kerestek, annál is inkább, mert a közel 6000 kép feldolgozása komoly munkát igényelt.

Örülnek, hogy a megyei önkormányzat egy pályázat segítségével támogatni tudta elképzeléseiket, így elkészülhetett a Göcsej népi építészete című adatbázis. Az igazgató szerint ez egyfajta híd lehet az idősebb korosztályok, és a fiatalok között, akik ezzel az internetes hozzáféréssel talán szívesebben tanulnak majd a lakókörnyezetük néprajzáról, építészetéről.

Dr. Pál Attila szerint mindegy, hogy ki a fenntartó, a megye értékei a megyei önkormányzat értékei is egyúttal, ezért is álltak a kezdeményezés mellé. Az adattár létrejöttét a megyei önkormányzat a kormány Hungarikum Bizottságán keresztül tudta támogatni: a Megyei Értéktár Bizottság 10 millió forintot nyert értékmentésre. Ennek egy részét a múzeum kapta meg, hogy digitalizálhassák az anyagot. Jut pénz ezen kívül a göcseji haranglábak feltérképezésére, valamint egy ennek eredményeiből készült digitális kiadvány létrehozására.

Az adattár felépítéséről és tartalmáról Marx Mária etnográfus tájékoztatta a jelenlévőket. Elhangzott: Szentmihályi Imre először hobbiból kezdett el fotózni, majd tudatosan dokumentálta a göcseji falvak építészetét, de lakóinak életét, viseletét is. A néprajzkutató szerint ez a fotótár tulajdonképpen Szentmihályi síremléke is. Maradandó értéket hozott létre, ráadásul nem egyszer művészi szintű fotográfiákat készített. Mivel akkoriban vaku nem volt, főleg szabadtéri fotókat tartalmaz adatbázis: hagyományos, zsúpfedeles épületeket, korabeli munkafolyamatokat (szüret, diószedés, vízhordás, hajdinahántolás), viseleteket örökített meg. A képek jórészt az ötvenes években készültek, a falvak átalakulása, modernizációja előtti utolsó pillanatban.

Parasztasszony pacsa-fejkendőben

A fotótár néhány kuriózumot is tartalmaz: kevés olyan felvétel van országos viszonylatban is, mely hosszúfurulyán játszó parasztot ábrázol. Szentmihályinak sikerült 1952-ben egyet lencsevégre kapni. Egy évvel korábban pedig egy olyan mezítlábas parasztasszonyt fotózott le, aki még a régi, jellegzetes fejkendőt, a pacsát viselte. Építészeti témájú fotóin az egyes faltípusok, tetőszerkezetek és építészeti módszerek egyaránt megjelennek. Néhány képen már felvillan az átalakulás is: a ház még régi zsúpfedeles, a mögötte lévő gazdasági épület (például istálló) azonban már cseréptetős. Jól látszik ebből is az a korabeli mentalitás, miszerint a lakóépületet ráér modernizálni, fontosabb a gazdasági épületeket fejleszteni.

Az adatbázisban – mely a Göcseji Múzeum és megyei önkormányzat honlapjáról is elérhető egy link segítségével – a megye szinte összes településéről van valamilyen felvétel, így a helytörténeti és értékfeltáró munkákban, valamint a helyismereti oktatásban is nagy segítséget jelent. A dokumentumtárban különféle címszavakra lehet keresni, és a fotók nagyításai is megjeleníthetők.