Érzelem helyett szakmai alapon az akácról

Minden esetben a kártételük mérséklése a cél. A nem őshonos fajokról tudni kell, hogy amíg a természetes ellensége ide nem ér, ami akár több száz év is lehet, korlátlanul szaporodik a helyi fajok kárára, melyek létét egyensúlyban tartja a természet.

- A burgonya, a paradicsom, a kukorica sem őshonos errefelé.

- Igen, ezt szokták mondani, de ezek nem is maradnak fenn, csak ha az ember évente újra ülteti, a kiszabott terülten, mert a klíma nem megfelelő számukra egyébként. Az akác érdekes ebből a szempontból. Észak-Amerikából került ide (1710 körül), ahol egyes helyeken őshonos, máshol invazív. Problémákat az utóbbi helyen okoz, mert nincs ami egyensúlyba tartsa a létét az élővilágon belül. Nagyon sok haszna van egyébként és sokrétűen felhasználható. Tehát, ahol gazdasági céllal telepítettek akácost, és kordában tartják a szaporodását, ott rendben van. Viszont az elhanyagolt területeken korlátlanul burjánzik, gyorsan terjed és gyorsan nő. Az Európában meglévő akác 50 százaléka a Kárpát-medencében található, több mint 75 ezer hektárt foglalt el az elmúlt 12 év alatt Magyarországon. Az erdőink egyharmad részét ezt jelenti. Zala megye picit jobban áll ez ügyben, itt egyötöd rész az akácos.

- Ha sokrétűen használható, mi a gond vele?

- Azon kívül, hogy elnyomja az őshonos élővilágot, a gyors növekedésével nagyon kimeríti a talajt és túlzottan feltölti nitrogénnel. Megfigyelték, hogy 40-50 után magától is kipusztul az akácos, viszont még 100 év múlva sem képes visszatelepülni az eredeti növényvilág a helyére.

dr. Illyés Zoltán

- Érzékenyen reagáltak a méhészek a kérdésre.

- Valóban az akác jó minőségű mézet produkál, de a méhészek érthető okokból csak a háziméhre koncentrálnak. Miközben a mezőgazdaságnak szüksége van az összes megporzó darázs és méhfajra, Magyarországon ezekből még több mint száz faj létezik. Igazából nekik nem jó élőhely az akác, mert rövid virágzás után nagy táplálékszegénységet jelent. Valójában csak a csalánnal és a bodzával tud társulni. Illetve egy kuriózum is akad, a homoki szarvasgomba, mely az egyetlen édes gomba, cukrászati jelentősége most kezdődik, elhagyta az eredeti gazdanövényét és az akáchoz társult. Ilyen is van, de ez csak egy példa, és mondjuk egy tölgyfa közel 100 gombával alkot szimbiózist. Itt a nagy különbség. Egyébként jelenleg is annyi akác van az országban, melyet nem tudnak kihasználni a méhészek. Nem az a lényeg tehát, hogy az akác Hungaricum lesz-e, hanem, hogy mennyire terjed. A gondot az elhanyagolt, kis magán területek jelentik. A kártétel csökkentésre szánt támogatástól kár lenne elesni, bár elismerem, van néhány olyan EU rendelkezés, melyet Magyarországon kicsit másképp értelmeztek,mint az eredeti elképzelés volt.

- Az akácnak helye van Magyarországon, kiirtani nem is lehetne, felesleges a hisztériakeltés. Az erdőtörvények (2009) előírásai az irányadók, azt kellene olvasgatni. Helye tehát van, igény is rá, de nem más erdők kárára- teszi hozzá Darázsi Zsolt természetvédő szakember (MME zala titkára). A méhészeknek meg jó lenne tudni, hogy a méh is élőlény az ipari tartás nem etikus, és rengeteg mézelő növény van az akácon kívül. Ezek lehet, kisebb hozamúak, de tavasztól őszig nektárral szolgálnak. Például ilyen az őshonos hárs, melynek több fajtája hosszú idejű virágzást produkál, eltérő időben. Vagy a gesztenye, a vadalma, a vad gyümölcsfák. Az EU-nak sok rendelkezése van, nem kell egyik oldalra sem túlzásba esni, reálisan gondolkodni és az energiát inkább virágzó fák ültetésébe fektetni.