Fainjektálással védik Keszthely és Bárdudvarnok vadgesztenye fasorait

A fákra és emberekre nézve kevésbé előnyös hagyományos permetezés helyett úgynevezett injektálást alkalmaztak a fák védelme érdekében, ezt a módszert idén először használták nagyobb mennyiségben - adta hírül a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kommunikációs osztálya.

Fotó: Magyar Közút Zrt.

A Festeticsek hagyatéka az a védett vadgesztenyesor, amely Keszthely városának központjától a Balaton Múzeumtól indulva, a 71-es főút mentén, egészen a Csókakői-patakig tart. Az út két oldalán található közel 800 fa mintegy 4 kilométeres útszakaszt díszít, mely minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt bokrétában nyíló virágaival vagy éppen zöldalagutat formáló lombjaival. Azonban vegyszeres védekezés hiányában az úgynevezett vadgesztenyelevél-aknázómoly augusztus derekára akár teljes lombhullást okozhat ezeknél a fáknál, így más betegségek is könnyebben támadnák meg a gesztenyefákat, azok állapota pedig néhány éven belül jelentősen leromolhat.

A fák permetezése nehéz feladatot jelent a szakemberek számára, mert közterületen nagyon kevés növényvédő szer alkalmazható a lakosság védelme érdekében, a matuzsálem korú és méretű fák megközelíthetősége permetezőgépekkel pedig nehézkes. Gyakran csak a fák koronája alól tudnak a szakemberek permetezni, ezzel a technikával azonban egy 20 méter magas fa csúcsa már nem érhető el. Ezért a Magyar Közút Nonprofit Zrt. idén először nagyobb mennyiségben alkalmazta vadgesztenyék injektálással történő növényvédelemét. Keszthely területén összesen 90 fát kezeltek ezzel a módszerrel a Balaton Múzeumtól a Festetics György úton a Csárda utcáig minkét oldalon. Ezt a módszert alkalmazták Bárdudvarnok határában is egy több mint 100 éves fasor kisebb szakaszán. A helyi önkormányzat saját költségére vállalta a fasor további részének kezelését is.

Fotó: Magyar Közút Zrt.

A technológia alkalmazásával a rovarölőszer közvetlenül a fák törzsébe jut be, ami a lombkorona felé szállítódó vízzel keveredve eljut a fa leveleibe. A tojásból kikelő lárvák táplálkozása leáll, miután néhány sejtnyi mennyiséget elfogyasztottak az injektált fák leveléből. Ezek a kezdődő aknák csak mikroszkópikus méretűek, így elmarad a fák nyár végi, korai lombhullása, jó kondíciójuk tovább megmaradhat, így jobban ellenállnak a kórokozóknak, sebeik pedig gyorsabban gyógyulnak be. Egy kezelés két éven keresztül hatékony védelmet biztosít a kártevő ellen, csak ezt követően kell megismételni az injektálásos eljárást.

A vadgesztenyét egyszerű szaporíthatósága és az urbánus körülményekhez való jó alkalmazkodó képessége miatt sok helyen telepítették a 19. és a 20. században országszerte. A vadgesztenyelevél-aknázómoly az 1990-es évek vége felé törte meg az idilli helyzetet és támadta meg a fákat. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ezért kiemelt feladatának tekinti a közutak mentén található idős fák lehetőség szerinti védelmét.