Természettudomány

Nyílt nap keretében mutatta be a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium az új diáklabort, és az ehhez kapcsolódó – nemcsak az iskola tanulói számára elérhető – programokat.

Régészeti ásatásokról származó embertani leleteken és a koponyák alapján készült arcrekonstrukciókon keresztül mutatja be a hunok, avarok, honfoglalók, besenyők és Árpád-háziak időszakát a Mindszentyneumban nyílt új vándorkiállítás.

Május 10-én este többen az égboltot csodálták, ugyanis ritkaságszámba menően sarki fény volt látható hazánk területén is. A magyarázatról Bánfalvi Péter amatőrcsillagászt, a zalaegerszegi székhelyű VEGA Csillagászati Egyesület alelnökét kérdeztük.

Zalaegerszegre érkeztek a világviszonylatban is kuriózumnak számító váci múmiák. A rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállítás a Mindszentyneum kiállítótermében fogadja a látogatókat február 16-tól. Mint az közismert, 1994-ben Vácon, a Domonkos templom felújítási munkálatai során egy templom alatti kriptára bukkantak az építők.

Kevesen tudják, hogy Zalaegerszeg szülötte, és a mai Zrínyi Miklós Gimnázium elődjének a diákja volt Izsák Imre Gyula (1929-1965) csillagász, matematikus, fizikus. A jeles tudós nevét kráter őrzi a Holdon.

Tudományos diákkonferenciát szerveztek az Ady-iskolában a közelmúltban. Az intézmény már tizenegyedik alkalommal adott otthont az eseménynek. Idén a természettudományok kerültek fókuszba.

A 2022-ben várható csillagászati jelenségekről tartott online előadást Bánfalvi Péter amatőrcsillagász, pedagógus. A program a Galileo Webcast első ilyen jellegű élő adása volt. A tervek szerint a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) Virtuális Klubja havonta legalább egy alkalommal jelentkezik majd ezen a felületen különböző témákkal.

Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulójára emlékeztek egy tudományos konferenciával a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Az idén éppen 125. születésnapját ünneplő iskola csatlakozott a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) Ifjúsági Tagozatának „Eötvös-emléknap” elnevezésű országos programsorozatához.

Közel félszáz ország mintegy 250 diákja valamint a világ legtehetségesebb csillagászai és mintegy 130 fős kísérő delegációjának részvételével Keszthelyen rendezték meg a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát (IOAA) a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szervezésében.

Projektbemutató konferenciát rendeztek a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói Festetics Imre gróf munkásságához kapcsolódóan. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk éppen 200 évvel ezelőtt (1819-ben) jelent meg Brünnben Festetics „A beltenyésztésről” című cikke, mellyel korát jócskán megelőzve letette a genetika alapjait.

A „genetikus gróf”, vagyis Festetics Imre életének és munkásságának nyomába eredtek a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai egy több hónapon át tartó projekt keretében. Akik a név hallatán a keszthelyi Festetics-családra asszociálnak, nem tévednek sokat, hiszen Festetics György testvéréről van szó.

Néha van olyan, hogy a költészet erejével és egy művészinek nem mondható rajzzal elfogadható osztályzatot lehet kapni egy fizika témazáró dolgozatra. Ha nem is ötöst, de legalább olyant, ami görbül. Mindehhez szükséges egy felkészületlen és ráadásul pofátlan gimnazista (mondjuk jelen sorok írója), meg egy korrekt, viccet értő tanár (amolyan termetes, székely ember, aki akkoriban települt át Magyarországra).