Szigorúbb építési szabályok a belvárosban

A TIT-székházban megtartott összejövetelen Bálizs Andrej főépítész, és Agg Ferenc Podmaniczky-díjas építész beszélt a készülő szabályozás részleteiről, illetve a város építészeti értékeiről, amik mentén körvonalazódik az új rendelet. Czeglédy András a Városvédő egyesület elnöke elöljáróban elmondta: kiemelt témáról van szó, annál is inkább, mert a környezeti kultúra óvása, fejlesztése mindig fontos feladata volt a civil szervezetnek. Egy 2016-os törvény értelmében az önkormányzatoknak a helyi polgárok aktív bevonásával, ez év végéig kell elkészíteniük a településképi rendeletet, és az ezt megalapozó Településképi Arculati Kézikönyvet. Ez utóbbira Agg Ferenc kapott felkérést.

Arculati kézikönyv és új rendelet a településképről

Bálizs Andrej, Agg Ferenc és Czeglédy András a településkép védelméről is beszéltek

A készülő rendelet egyes pontjai az arculati kézikönyv ajánlásaira támaszkodnak – fogalmazott Bálizs Andrej. A főépítész szerint egy átfogó vizsgálat és szakmai munka után elmondható, hogy jó és alapos anyag született. Az arculati kézikönyv kidolgozásához és a rendelet pontjainak megalkotásához zónákra osztották a várost és végigfotózták az építészeti értékeket; a legkorábbi korszaktól kezdve, egészen napjainkig. A szabályozás gerincét is ezek a zónák alkotják majd: ezek határozzák meg, hogy a jövőben „hová”, „mit”, „mekkorát” és nem utolsó sorban „milyent” lehet építeni. Vagy hogyan lehet épületeket felújítani.

Az új rendelet értelmében a városközpontban – ahol több a történeti érték – szigorúbb szabályok lépnek érvénybe. A tervek szerint új épület építése, vagy 20. század közepe után épült ház felújítása esetén, a közterület felőli oldalon a homlokzati felületet festetten kell létrehozni, melynek során világos pasztellszínek használhatók. Huszadik század közepe előtt épült ház korhű felújítása csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani, vagy megsemmisülés esetén vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét - fogalmaz a tervezet. Megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket, vagy ha erre nincs mód ezek másolatát. Bővítésre is lesz lehetőség régi épületek esetében, ám ekkor meg kell tartani a korábbi arculat egységességét. Bálizs Andrej arról is tájékoztatta a civileket, hogy a külső városrészek felé haladva lazul a szabályozás, a zártkertek esetében pedig egészen minimális előírások várhatók.

A belvárosi építkezésekre, felújításokra szigorúbb szabályok lesznek érvényben

Agg Ferenc a város egyes zónáinak és korszakainak bemutatása előtt szólt a szabályozás előzményeiről. Elhangzott: tavaly az országgyűlés megszavazta a településkép védelméről szóló törvényt, melynek értelmében helyi szinten arculati kézikönyvet kell kialakítani. Ezen értékek és irányelvek mentén születhet meg a városok településképi rendelete. A város zónákra osztására azért van szükség, mert az egyes városrészek eltérő használatban vannak, más-más korszakban alakultak ki, így építészetileg is más-más értéket képviselnek. A stílusok sokszor keverednek (a belváros 20. század közepe előtti építészetére például az eklektika jellemző, barokk kori műemlékekkel), az új épületek arculatát és a felújításokat pedig ezekhez a viszonyokhoz kell igazítani. Az építész szerint korokkal és stílusokkal nem szabad előítéletesen bánni (sokszor a 20. század közepe után épült házak esnek ennek áldozatul), a minőséget, vagy a felhasznált anyagokat persze mindig érheti kritika.

Az ülés végén Bálizs Andrej elmondta: várhatóan a december 14-i közgyűlés tárgyalja és fogadja el az arculati kézikönyvet és az új rendeletet.