A „kanizsai életérzés” megteremtésére törekszik

Balogh László, Nagykanizsa új polgármestere

– Polgármesterként első szeretnék lenni a kötelességteljesítésben. Krátky Istvánra, a város 1930 és 1944 közötti polgármesterére hivatkozva tartom ezt jelszavamnak, mely szerint cselekedni is kívánok – vezette fel gondolatait Balogh László. Eredetileg pedagógus vagyok, értek a fiatalokhoz, a humánszférához. A Batthyány-gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként a „batthyánys életérzést” igyekeztem kialakítani, most egy nagyobb színtéren a „kanizsai életérzés” megteremtésére törekszem. Szakértelmemet, lelkesedésemet adom ehhez, és tapasztalatomat, hiszen 1998 óta önkormányzati képviselőként dolgoztam, és a humán bizottság elnökeként is tevékenykedtem. A feladat nem könnyű, mert megoszló erőtérben vagyunk. Egy idézetet kölcsönvéve azonban hiszek abban, hogy „együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”. A város polgármestereként azt gondolom, Nagykanizsa pozitív korszak előtt állhat, hiszen ebben az áldatlan állapotban is lehetne egy minimum, amelyben egyetérthetünk, együtt dolgozhatunk a közgyűlésben, oldalaktól függetlenül.

– Mely területekre gondol?

– A Krátky-program címet viselő ötéves polgármesteri tervezetemben három fő irányt tűztem ki. A „Modern városok” program véghez vitelét, a körkörös gazdaság mintavárosának kialakítását, fiataljaink megtartása érdekében a „Kanizsa-Vár-Vissza!” program megvalósítását. Ezek mind olyan témák, amelyekben egyetérthetünk a közgyűlésben. Ide sorolnám még Nagykanizsa gazdaságfejlesztési tervének és klímastratégiájának kidolgozását is. A városnak szüksége lenne egy erőforrástérképre, hogy tisztában legyünk potenciáljainkkal. Nagykanizsa jó és élhető város. Nekünk nem Zalaegerszeggel kell versenyezni, hanem erős kanizsai identitásunkra kell építkeznünk, és ennek mentén kell előre mennünk a közgyűlésben is.

– Milyen irányokat és célkitűzéseket tartalmaz Nagykanizsa gazdaságfejlesztési terve?

– Nagykanizsának minden adottsága megvan ahhoz, hogy a fenntarthatóságot magas szintre emelje, és ezáltal a körkörös gazdaság mintavárosává váljon. Ez akár évtizedekre is modell lehet számunkra, modell lehetünk kisebb és a nagyobb települések számára. A város gazdaságfejlesztését szolgálja az is, hogy vállalkozói klubot hozunk létre a helyi cégekkel való szorosabb kapcsolat érdekében. Fontos a jobb kommunikáció, hiszen egymásra vagyunk utalva, a város fejlődése nem képzelhető el a vállalkozások nélkül. Önkormányzatunk számára éppen ezért fontos a helyi iparűzési adó, amely idén remélhetően hárommilliárd forint lesz. Ez örvendetes, hiszen növekvő irányba mozdultunk el. A vállalkozások által befizetett adóra válaszként az ipari telkek árkedvezményét, a munkahelyteremtés támogatását, az inkubátorház és az ipari park működtetését és bővítését adjuk. Kiemelt helyen szerepel a felsőoktatás támogatása, a kutatás, fejlesztés, innováció (K+F+I) elősegítése, amely hamarosan komoly bejelentést kap. Önkormányzatunk ugyancsak fontosnak tartja a város bérlakás-állományának felújítását, egy új rendszerben való kínálását, hogy a hozzánk érkező fiatalok és cégek lakhatását biztosítsuk.   

– Említette a város adottságait. Melyek azok, amelyekben Nagykanizsa egyedülállónak mutatkozik?

– Nagykanizsa hat út kereszteződésében fekszik. A városnak 100 út menti keresztje és 150 védett épülete van. 3,5 óra alatt lent vagyunk az Adrián, 25 perc alatt a Balatonon. Az Alpok kétezres csúcsait megmászhatjuk ugyancsak egynapos kirándulás alatt. Közelből csodálhatjuk Zala vármegye szépségeit is, egyszóval egy nagyon erős földrajzi potenciállal és egy nagyon erős hagyományrendszerrel rendelkezünk. Azt gondolom, elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy számunkra Nagykanizsa a világ közepe. Ehhez az életérzéshez konkrét álmok és tervek is fűződnek. Azt szeretnék, hogy megépüljön az M9-es Kanizsa és Misefa között, továbbá a dél-keleti elkerülő, kiegészülve a dél-nyugatival, illetve megtörténjen a vasút villamosítása Kanizsa és Zalaszentiván között. Az M70-es autóút kétszer egysávos szakaszainak autópályává szélesítése elkészült. Ennek köszönhetően Nagykanizsáról Róma végig sztrádán közelíthető meg. Május 11-én a Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny magyarországi befutójának adhatunk helyet, ami soha nem látott lehetőségeket hozhat Nagykanizsa számára.

„Zala-town”, „Zala-város” tekintetében abban hiszek, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa egymásra van utalva. Hogyha össze lenne kötve egy erős köldökzsinórral, például az M9-essel, vagy legalábbis egy gyorsforgalmi úttal, hogy még élőbb lehessen a kapcsolat a két megyei jogú város között, akkor a 110 ezres összlakosságával Kecskemét nagyságú erőt képviselhetne. Ezért tartom fontosnak az egymás mellett dolgozást, amiért mindent meg kívánok tenni Kanizsa polgármestereként.

Most az advent időszakát éljük. Azt gondolom, hogy a virtuális téridőnél fontosabb lenne szeretni azt a helyet, ahol élünk. Nagykanizsán is a karácsony szimbóluma a szeretet, a békesség és az adakozás. Ez többek között az adventi forgatagban, valamint a szeretetdoboz és szeretetfa akciókban nyilvánul meg. A posztmodern adventbe a vásárlás is belefér. A szeretet nem jutalom, hanem megelőlegezett befektetés. Matematikatanárként azt vélem, hogy a szeretetet csak szorozni lehet, és osztani nem. Érezzék meg minél többen, milyen jó segítőnek lenni! Ezzel kívánok áldott adventi időszakot és karácsonyi ünnepeket minden jóakaratú embernek – köszönt el Balogh László, Nagykanizsa polgármestere.