A jövő autóipari technológiáit kutatják

Letették a Bosch zalaegerszegi fejlesztőközpontjának alapkövét

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy a 2021-es és a 2022-es esztendő a világgazdaság és az európai gazdaság legsötétebb évei közé tartoznak, ennek ellenére mindkét évben megdőlt a Magyarországra beérkezett valaha volt legnagyobb beruházás rekordja. Ebben a helyzetben ugyanis nem lehet más a cél, minthogy a legnagyobb és a legfejlettebb technológiai színvonalú beruházásokat hozzák Magyarországra. Az az ország, amely képes erre, még a recessziós környezetben is tud növekedni, szögezte le a miniszter, kiemelve azt, hogy az elmúlt évek válságai dacára Magyarország a modern autóipari forradalomnak, vagyis az elektromos meghajtásra történő áttérésnek és az autonóm vezetés kifejlesztésének európai fellegvára lett. A három prémium német autómárka Németországon és Kínán kívül egyedül itt rendelkezik gyártóbázissal, de az autonóm vezetéshez kapcsolódóan más, világelső német vállalatok is fontos kutatási helyszínként tekintenek Magyarországra. Hangsúlyozta, a Bosch-csoport élenjár a magas hozzáadott értéket és a magas technológiai színvonalat megjelenítő kutatás-fejlesztési funkciók telepítésében hazánkban. Komoly szerepe van abban a kormányzati törekvésben, miszerint hazánk a „Made in Hungary” időszakából már fenntartható módon tudjon átlépni az „Invented in Hungary” időszakába. A zalaegerszegi 4,2 milliárd forintos beruházását többek között ezért támogatja a kormány 1,2 milliárd forinttal.

A jövő technológiáinak kutatásában az autóipar meghatározó szerepet játszik, mondta dr. Szászi István, a Bosch-csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Kutatás-fejlesztési tevékenységüket ezért erősítik Magyarországon, amit nemcsak Budapesten, hanem Miskolcon és Makláron is végeznek. Folyamatosan növekednek: a közelmúltban adták át a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, most pedig elkezdik a Bosch Kutató-Fejlesztő és Teszt Kampusz Zalaegerszeg építését. Itt főként a vezetéstámogató rendszerekhez, és az autonóm vezetéshez kapcsolódó fejlesztésekkel és tesztelésekkel foglalkoznak majd, például radar- és kameraalapú rendszerekkel illetve lézeralapú távérzékeléssel. Emellett műszerfalak, kormányvezérlő rendszerek, elektromos motorok és ABS-rendszerek fejlesztését és tesztelését is végzik. A győri Széchenyi István Egyetem épületeinek közvetlen szomszédságában építik fel a Bosch kétezer négyzetméteres irodaépületét és ezerötszáz négyzetméteres műhelyét, amely alkalmas lesz belsőégésű és elektromos motorral hajtott autók tesztelésére is. A tervek szerint az épületek 2023 decemberére készülnek el, a teljes beruházás lezárása pedig 2025-re várható.

A Bosch kutató-fejlesztő és tesztelő központjának látványterve

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri biztos azt tette hozzá, hogy a város polgármesterrel együtt mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szükséges engedélyek időbeni beszerzésével határidőre felépülhessen a Bosch komplexuma Zalaegerszegen, az innováció egyik fővárosában.

Az ünnepségen Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Szászi István valamint Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy kibővítik együttműködésüket az oktatásban és a  kutatás-fejlesztésben.

Bejárás a ZalaZone parkban, háttérben az egyetem szállásépülete

A Bosch-csoport új, zalaegerszegi kutató-fejlesztő és tesztelő központjának alapkövét Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős magyarországi és Adria régióbeli alelnöke, Vigh László, Szijjártó Péter, Szászi István, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere és Kemler András tette le (1. kép).

A győri Széchenyi István Egyetem négymilliárd forintos beruházással hozta létre Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központját egy inkubációs és egy szállásépülettel a ZalaZone parkban, melynek átadásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az emberi erőforrás jelentőségét emelte ki. Úgy fogalmazott, ma már az dönti el a versenyt az országok között, hogy ki tud a jövő járműipari technológiák fejlesztéséhez kellően képzett szakembereket biztosítani. Ezért kulcskérdés a felsőoktatás és a gazdaság megfelelő hatékonyságú összekapcsolódása, amelynek jó példája a győri egyetem és a Bosch együttműködése.