A múzeumi munka pillanatképei

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen tíz előadás hangzott el a legváltozatosabb témákban: régészetről, néprajzról, helytörténetről, képzőművészetről és restaurálásról is szó esett. Dr. Kostyál László igazgatóhelyettes bevezetésképpen elmondta: a szimpózium célja az, hogy megmutassák a közönségnek, hogy mi zajlik a színfalak mögött. Annál is inkább, hiszen a Göcseji Múzeum épülete jelenleg felújítás alatt áll, az intézmény pedig albérletbe költözött.

Feldolgozás alatt áll a néhai igazgató hagyatéka

A szimpózium előadói a legfrissebb kutatásokról számoltak be

A munka azonban nem állt meg: a gyűjtés, feldolgozás, restaurálás és a régészeti munkák továbbra is zajlanak. Ezenkívül számos érdekesség és újdonság is a kutatók tudomására jutott az elmúlt években. Ezekből állítottak össze némi ízelítőt.

Dr. Szentmihályi Imre fent említett hagyatékával Marx Mária etnográfus foglalkozik, aki előadásában többek között elárulta: a néhai igazgató családja szállította a Göcseji Múzeumba 2017 nyarán a hátramaradt dokumentumokat. A hagyaték különösen értékes számukra, hiszen az iratok között ott vannak a Göcseji Múzeum kezdeti időszakának anyagai, csakúgy mint a skanzen szervezésének, építésének kordokumentumai. De a népi műemlékvédelem terén végzett munkásságának emlékei is megtalálhatók a hagyatékban. Szentmihályi Imre 1950-től lett a Göcseji Múzeum munkatársa, majd 1969-ig annak igazgatója. Ezt követően néhány évig a Zala Megyei Levéltár munkatársa volt, majd később, egészen nyugdíjazásáig ismét a múzeumban tevékenykedett. 

A múzeumba került dr. Szentmihályi Imre hagyatéka (Göcseji Múzeum fotói)

Marx Mária elmondta, hogy az irategyüttes másik része már személyes/családi vonatkozású. Ezek révén bepillantást nyerhetünk egy középbirtokos család mindennapjaiba. Többek között levelek, társasági élethez kapcsolódó iratok, fotók, kották színesítik az anyagot. De megismerhetjük azt is, hogy a szocializmus évei alatt milyen megaláztatásokat kellett elszenvedniük, s milyen veszteségek érték őket azáltal, hogy birtokaikat elvették tőlük.
Az etnográfus szerint már most is jól látszik, hogy az irategyüttes muzeológiai értéke nagy, bár az érdemi feldolgozás még hátravan. Az anyag később akár kiállítási célra is alkalmas lehet.

A szimpóziumon Béres Katalin történész Bagod múltjából villantott fel néhány mozzanatot, az általa jegyzett, közelmúltban megjelent falutörténeti kötet kapcsán. Simmer Lívia régész a vállusi pálos kolostor ásatási munkáiról, Orha Zoltán régész a türjei premontrei kolostornál végzett feltárásokról beszélt, Kiss Nóra, a múzeum új néprajzosa pedig arról tartott előadást, hogy a kőolajipar megjelenése hogyan változtatta meg a zalai falvak életét, és a paraszti kultúrát. Eke István régész a zalai fémkeresős kutatások eredményeiről számolt be, Megyeri Anna történész Margit napok emlékezete régi fotográfiákon címmel tartott előadást, dr. Kostyál László művészettörténész pedig a képzőművészeti gyűjtemény új kincseiről mesélt. A múzeumbarát közönség a restaurátorműhely titkairól is hallhatott néhány érdekességet Horváth Imre és Lebár Dávid jóvoltából, Varju András falumúzeumi osztályvezető pedig a skanzen határokon átnyúló kapcsolatait ismertette.