Felfedezésre várnak a kútbarlang titkai

– Mit lehet tudni a kútbarlangról? – kérdeztük.

– Az 1930-ban felfedezett barlang teljességgel máig sem fedte fel előttünk a titkait. A tudományos vizsgálatok szerint a barlang nyolcszor, tízszer nagyobb, mint azt jelenleg felmértük. A rendkívül szövevényes járatrendszere még sok meglepetést tartogat a kutatók számára. A pannon homokkő és triász dolomit réteghatárán kialakult barlang ÉK-DNy lejtésű járatrendszerében a hévíz oldásos tevékenysége a mélyebben fekvő területeken nagyobb termeket, óriási teremcsoportokat oldott ki. A magasabban fekvő labirintusokban kisebb termeket, szövevényesebb járatrendszereket formált. Az omladéktömbökkel telített barlang legkülönlegesebb formakincsei közé tartoznak a pannon felszín negatív lenyomatát képező gótikus ihletettségű homokkő oszlopok, amelyek konzerváltak 10-14 millió éves növényi lenyomatokat.

Tudományos vizsgálatok a cserszegtomaji kútbarlangban: vízminta vétele és rovarcsapda lehelyezés
(Fotó: Katona Lajos geológus főmuzeológus)

A helyenként akár két méter hosszúságot is elérő, álló helyzetben fennmaradt növények nem szállítás útján kerültek ide, hanem a bordák közötti árkokban élhettek, a fokozatosan feltöltődő mélyedések homokjában. A Szürke-teremben leszakadt a főte, így láthatóvá váltak az egymásra épült üledékek rétegei. A talpszintet szinte mindenhol az oldási maradékként fennmaradt porló dolomit alkotja. Az ásványkiválások közül a gipsz, a barit, a pirit, a limonitcseppkő a legfontosabb. Az utóbbival hazánkban egyedül itt, illetve az ugyancsak Cserszegtomaj területén fellelhető Acheron kútbarlangban lehet találkozni.

Új felfedezésünk a fehér színű, szinte túró állagú, 5-15 centi hosszúságú, 1-4 centi vastagságú, a kiömlő lávához hasonlatos „mangános kiválású cseppkő”. Egyediek, páratlan látványt kínálóak a homokkő falakon található kék-vörös foltok, a hidrohematit kiválások is. Lenyűgözőek a lila, kék, zöld, sárga és vörös élénk árnyalataiban pompázó, akár fél méter nagyságú színes kiválások. Előkerült innen víziló fog csakúgy, mint fésűkagyló és több fajta csigamaradvány is. A rovarcsapdák fogtak barlangkedvelő rovarokat, árnyéklégy-féléket. Találtunk új termeket: amit Csoki-teremnek, Öröm tanyának neveztünk el. Több vízminta-gyűjtő, élettani, klimatológiai, radiometriai, mikrobiológiai, geológiai expedíció is vizsgálta már a barlangot az elmúlt három évtizedben.

– A községben más barlangok is léteznek…

– Cserszegtomaj közigazgatási területén színes fotódokumentációt készítettünk az egyelőre nem látogatható Acheron kútbarlangról, 2001-ben felfedeztük a kőbányához közeli Apalányai-barlangot, 2003-ban az Újévi kétlik-barlangot, ami jelenleg ásatási terület. Itt 7000 éves, kora vaskori asztrológiai jelekkel ellátott cserépedény -és csont maradványok, használati tárgyak is előbukkantak. A Dobogó nevű dűlőben tizenhat hévizes eredetű barlangindikáció található. Kisebb nagyobb járatrendszerekkel, hévizes oldásformákkal. A feltárások a jövő feladatát képezik, ha a tulajdonosok beengedik a kutatókat az adott területre.

– Esik-e szó a kútbarlang gyógyászati, turisztikai hasznosításáról?

– A „Zala megye hét természeti csodája” közé választott természeti képződményben egész évben állandó 12,8-13,5 C° közötti a hőmérséklet. A barlangban a hazai átlagnál jóval magasabb a levegő széndioxid (CO2)-tartalma. A belső zónákban akár 5-7% is mérhető. A nyomdetektorok a barlang átlagosnál magasabb radon sugárzását mérik. A földkéreg anyagaiban termelődő nemesgáz a keletkezési helyétől távolabbra is eljuthat, szétáramolhat. Hazánk összes barlangjának csíramentes levegője alkalmas a légzőszervi és asztmatikus megbetegedések hathatós gyógyítására. Kiderült: az embereket nem fektetni, hanem mozgatni kell a barlangok belsejében ahhoz, hogy gyógyuljanak.

Az Örömtanya felfedezése a Cserszegtomaji kútbarlangban (Fotó: Takács Ferdinánd)

Gyógytényezőkben igazoltan, nálunk sincs nincs hiány, de a kútbarlang, mint fokozottan védett természetvédelmi kincs, az idegenforgalmi kiépítettség hiányában nem látogatható. Milliárdos összegeket emésztene föl az idegenforgalmi, vagy gyógyászati célú hasznosítás tisztességes feltételeinek kialakítása. Kutatási engedéllyel is egyelőre csak mi rendelkezünk. Persze több tv-stáb is forgatott a csodás helyeken és több cikk és film is foglalkozott a barlang keletkezésével, kutatástörténetével, különleges formavilágával. A civilekből természetes személyek társaságává átvedlő barlangászok – bár beszámoltatnak bennünket – állami támogatást nemigen kapnak, ugyanis nem vagyunk jó reklámhordozók.

A barlangászok a legjobb indikátorai annak, hogy mennyire szennyezzük be a földünket. Nem szeretnénk, ha az 1990-ben fölfedezett „Csodabogyós barlang” sorsára jutna a tomaji kútbarlang. A nem tökéletesen kiépített, sétálóhelyek kialakítása nélküli balatonedericsi túrabarlangot ugyanis pusztítják az alkalmi látogatói, használói. A szalmacseppkövek egy részét az alkalmi túrázok akaratlanul is leverték. A tomaji kútbarlang gyógyászati hasznosítására lépéseket tettünk mi is.

Elkészíttettük a lejtaknás, talpszint süllyesztéses megközelítés terveit. Tudjuk, hogy melyik négy teremben (Szabó Pál Zoltán, Lovassy, Alba Regia, Toldi) folyhatna gyógyászati beavatkozás a hévízi kórház bázisához kapcsoltan. Ráadásul a mozgásszervi betegségben szenvedők előbb-utóbb légzőszervi betegek is lesznek, mert többnyire keveset mozognak, a tüdőkapacitásuk is csökken.