Régészet

Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában címmel nyílt kiállítás a Thúry György Múzeumban.

Az államalapítástól a 16. századig terjedő időszak életmódjába, anyagi kultúrájába enged bepillantást a nagykanizsai Thúry György Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Az Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában című tárlat az elmúlt 50 év régészeti eredményeiből válogat.

Közösségi kezdeményezésre 2016-ban indult meg Zala megyében a pálos emlékek régészeti feltárása. Az ásatások eddigi eredményeiről és a közösségi régészettel kapcsolatos kérdésekről, Havasi Bálint régész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese és Simmer Lívia, az intézmény régészeti osztályának vezetője számolt be a közelmúltban.

A Zalavár-Várszigetet a magyarok, a németek és szlávok is magukénak érzik. De mégis kié is ez az Európa, Magyarország és Zala vármegye szempontjából is kiemelkedő jelentőségű régészeti lelőhely? – ezt a kérdést boncolgatta előadásában Ritoók Ágnes régész-főmuzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa, akit idén március 15-én Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesítettek.

Egy rézkori áldozati gödörben talált leletegyüttes lett a Hónap műtárgya. A polgármesteri hivatal aulájában található vitrinbe a Göcseji Múzeum munkatársai a napokban helyezték el a kiállítássorozat legfrissebb anyagát.

Régészeti esték címmel indított előadássorozatot a Mindszentyneum, a Göcseji Múzeummal közösen. Elsőként dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató volt a vendég, aki a középkorba invitálta a hallgatóságot.

Egy projektnek köszönhetően „Pálos év” címmel kutatómunka és programsorozat indult a Göcseji Múzeumban. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be az intézmény.

Egy kelta harcos sírja és szintén a kelta korból származó – ruhadíszei alapján előkelőnek számító – hölgy maradványai is a felszínre kerültek azon a régészeti ásatáson, melyet Nemesrádó határában végeztek tavasszal a Göcseji Múzeum munkatársai.

Egy római kori Vénusz-szobrocska töredékével, rengeteg 2-4. század közötti pénzérmével és más korabeli használati tárggyal gyarapszik a Göcseji Múzeum gyűjteménye. Az intézmény régészeti osztályának munkatársai az ókori Salla, vagyis Zalalövő területén végeznek próbafeltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének megbízásából.

A Göcseji Múzeum legaktuálisabb feltárásairól tartottak közös sajtótájékoztatót az intézmény régészei. A bejárással egybekötött eseményre Sármelléken került sor, jelenleg ugyanis ott folyik az egyik legnagyobb kiterjedésű kutatás, mégpedig a tervezett M76-os út I. szakaszának végcsomópontja, valamint az autópálya mellé tervezett pihenőhely és benzinkút területén. A munkát a NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzi a múzeum csapata.

Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.

A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.

Közönségkapcsolati munkatársként, azaz portásként kezdte, aztán múzeumi asszisztens, majd gyűjteménykezelő lett. Emellett az utóbbi években régésztechnikusként is tevékenykedik. Büki Ágnes 1999 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, a napokban pedig elismerést vehetett át több évtizedes szakmai munkájáért. Egyáltalán nem számított rá, sőt először nem is értette, miért keresik a polgármesteri hivatalból.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Hogy nyár közepén a bagodi iskola udvarán egy római lakomára kerül sor, már önmagában is szokatlan dolog. Ha pedig az antik vacsorát egy Budapestről érkezett festőművész készíti el, akkor a fűszeres ínyencségek zalai felbukkanásának okát érdemes közelebbről is megvizsgálni. A történet kissé szövevényes, de ahogy minden út Rómába vezet, úgy végül itt is összeérnek a szálak; még ha térben és időben igencsak távolról is indul némelyik.

A Göcseji Múzeum munkatársai római kori leletek után kutatnak a településen.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

Az idén először csatlakozott Magyarország az Európai Régészeti Napokhoz. Ennek keretében Zalaegerszegen a közelmúltban kiemelt középkori téglaégető kemencét lehetett megtekinteni a Göcseji Múzeum raktárépületében, a gyerekek számára pedig a lelethez kapcsolódó kézműves foglalkozást szerveztek.