Kötetbemutató

Új lapszámmal, friss kötetekkel és megváltozott online felülettel indította az új évet a Pannon Tükör. A kulturális folyóirat legújabb lapszámát – a többi említett kiadvánnyal együtt – a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be.

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.

A találkozás fogalmát nem is olyan egyszerű meghatározni, hiszen bőven túlmutat a hétköznapi „Helló, Szia, hogy vagy?”, sokszor felszínes viszonyrendszeren. Merő Béla rendező számára például a színház a találkozások hosszú és küzdelmes folyamatát (is) jelenti.

A festőművész 65. születésnapjára rendezett jubileumi kiállítás záróeseményeként mutatták be azt az albumot, mely szintén a jeles évforduló alkalmából készült. A kiadványba Nagy Kálmán festményei, novellája, valamint néhány róla szóló írás került.

A napokban jött ki a nyomdából a Magyarország madáratlasza című átfogó kiadvány, mely a hozzáértők 2014-2018 közötti megfigyeléseit rögzíti. A szerzők között zalaegerszegi elhivatott madarász is van, Gál Szabolcs, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának titkára, azaz a ritka fajokat is jól ismeri.

A Pannon Tükör 5. lapszámával együtt mutatták be Mihovics József újságíró „Mind magyar, mind horvát” című kötetét. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen dr. Gyimesi Endre, a Pannon Írók Társaságának elnöke mondott köszöntőt.

Sajtótájékoztató keretében, vetítéssel egybekötött, rendhagyó kötetbemutatóra került sor a városházán. Báró Lehár Antal ezredes, az egykori császári és királyi 106. gyalogezred parancsnokának naplóját alapul véve íródott a könyv. Ez tudományos értekezéssel, fotókkal és kitüntetések magyarázataival kiegészülve jelent meg magyar, német és olasz nyelven az idén, a szerző születésének 145. évfordulója alkalmából.

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.

Milyen többszörös transzformáció révén kerülhet Zalaegerszeg egyik garázsába a budapesti Ludwig Múzeum mesterségesen megvilágított kiállítóterének „színanyaga”? Nem csalással, nem ámítással; sokkal inkább analóg, digitális, majd manuális eszközök segítségével.

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

Kicsi füzet, tele érdekes történetekkel a bíróság múltjából. Ez a Bírósági históriák című kiadvány, melynek első része 2017-ben látott napvilágot. A szerző és a kiadó már akkor sejtette, hogy lesz folytatás, hiszen a pici kötetben korántsem fért el minden. Annál is inkább, mert a „nyitány” még csak a 20. század első felének eseményeiről szólt.

Nincs semmi meglepő abban, hogy Nagy Betti legújabb verseskötetének az a címe, hogy Na, én léptem. Mert ez olyan „bettis”. Ez a lazaság, meg ez a ki-és elvonulás a városból, vagy a társadalomból (legyen az a szocialista, vagy a fogyasztói), a badacsonyi hegyre meg a saját csendjébe.

Nem a szép, kedves, vonzó, ezotériába hajló divatképek világát követi. Az ő illusztrációinak megértéséhez türelemre, gondolkodásra van szükség. Néha az se baj, ha a befogadó kutat egy picit, és utána olvas néhány dolognak.

Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944-45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.

A ma bírósága: elődeink öröksége. Akár ez is lehetne a mottója annak a kiadványnak, mely a Zala megyében ítélkező bírák nevét és hivatali működésük idejét foglalja össze a kezdetektől egészen napjainkig. A „Zalai bírói archontológia 1872-2020” című kötetet a közelmúltban mutatták be a Zalaegerszegi Törvényszék Dísztermében.

Írók, barátok, kollégák, pályatársak emlékei, gondolatai, érzései olvashatók abban a kötetben, melyet a tavasszal elhunyt Tóth Imre költő, könyvtáros tiszteletére szerkesztettek. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársa tavasszal hunyt el váratlanul, a minap lett volna 55 éves.

Hosszú idő után nemcsak az online térben, hanem közönség előtt mutatták be a Pannon Tükör legújabb, idei harmadik lapszámát. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen Szálinger Balázs író, költő nemrégiben megjelent kötetét, az Al-dunai álom című „útirajzot” is megismerhették az érdeklődők.

Születésének 80., halálának 10. évfordulója alkalmából jelent meg verseskötete Gaál Károly (1940-2011) könyvtárosnak. A Deák Ferenc Városi és Megyei Könyvtár egykori munkatársának verseit a családtagok – elsősorban gyermekei Gaál Zsuzsa és Gaál Péter – kezdeményezésére szerkesztették kötetbe.

Ha egy állatábrázolás annyira valósághű, hogy akár az anyja is „szülhette” volna, ott nem volt szükség szobrászra, vagy más képzőművészre. Hiszen egy műalkotás pont attól művészi, hogy a valóság puszta leképezésénél valami többet ad. Beleteszi az adott állat lelkét, jellemét; kedvességét, esendőségét, vagy éppen ravaszságát, vadságát.