Kötetbemutató

A napokban jelent meg a Zalai Múzeum jubileumi, 25. száma, mely ezúttal egy hármas ünnep apropóján látott napvilágot. A kötetet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be szűk körben, a közönség azonban az online térben követhette az eseményeket.

Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatták be azt az új albumot, mely Németh János Kossuth-díjas keramikusművész munkásságáról készült. Ezúttal kisplasztikáinak világába tehetünk egy látogatást. A „Megformálta a föld porából” című kötet egy TOP pályázatnak köszönhetően, az önkormányzat kiadásában készülhetett el.

Idén ünnepli megalakulásának századik szülinapját a ZTE sportegyesület. Zalaegerszeg legnépszerűbb klubjának százéves története könyvben is megjelent. A kötetet sajtótájékoztató keretében mutatták be. A kiadvány a Településfejlesztési Operatív Program 4,4 millió forintos támogatásával, ezer példányban jelent meg. Mivel a könyv pályázati pénzből került kiadásra, ingyenes.

A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.

Hiánypótló, tudományos igényű és közvetlen hangnemű ismertető anyag látott napvilágot Andráshidán. Fábián István nyugdíjas pedagógus a település földtörténetét taglalja a 250 millió évvel ezelőtti időktől, amikor embernek még nyoma sincs errefelé, napjainkig.

Macskaéletrajz párbeszédes formában, sok örömmel, sikerrel és némi fájdalommal. Pont úgy, ahogyan az a hétköznapi életben is történik. A közelmúltban mutatták be Farkas Mici (vagyis Dériné Farkas Mária) Macskaklán című kötetét a megyei könyvtárban.

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

Kicsit családregény, kicsit meg detektívtörténet, de valójában egyik sem az igazából. Inkább egy jelentésárnyalat, az értelmezés értelmezése. Kekék címmel jelent meg Fitos Adrián író legfrissebb kötete. A zalaegerszegi, ám jelenleg Budapesten élő szerző elsőként szülővárosában mutatta be új könyvét.

Tudományos konferenciával és egy 350 oldalas új kiadvánnyal emlékeztek meg a város dísztermében a 47. honvédzászlóalj történetéről. Az 1848/49-es szabadságharcban résztvevő – toborzott és önkéntes katonákból álló – zalai alakulat múltját neves szakemberek idézték fel. Az esemény részeként egy kiállítás is látható volt a helyszínen.

Könyvbemutatóra várták a közönséget a József Attila Városi Tagkönyvtárba. Péntek Imre József Attila-díjas költő két új kötettel gazdagította életművét, „Csipetnyi ég” és „Megviselt papírmúzeum” címmel.

Idén 125 esztendős a Zrínyi Miklós Gimnázium. Az iskola számos eseménnyel készült a jubileumi évfordulóra, ám a koronavírus-járvány átírta a forgatókönyvet. A jeles alkalomra még korábban elkészült Emlékkönyv (1895-2020) sajtóbemutatóját is csak a napokban rendezhették meg.

Érett líra, tele belső vívódásokkal és útkereséssel. Többek között e szavakkal jellemezte dr. Cséby Géza irodalomtörténész Nászta Katalin napokban megjelent verseskötetét.

Zalaegerszeg helyi értéktárában lévő elemeket gyűjti csokorba az a kiadvány, melyet a minap mutattak be a városházán. A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület és a megyeszékhelyi Tourinform Iroda által megjelentetett kötet célja a város természeti értékeinek, épített örökségének, vagy más objektumainak, jelenségeinek népszerűsítése. Erősítve ezzel a helyi identitást.

Már tavasszal megjelent, ám a koronavírus-járvány miatt csak most mutatták be hivatalosan a Képzőművészet Zalaegerszegen című albumot. Mint arról lapunkban már korábban beszámoltunk, dr. Kostyál László művészettörténész és Seres Péter fotográfus két évig zajló közös munkája nyomán készült el az impozáns kiadvány, mely a 19. századtól napjainkig mutatja be a városban született, vagy itt élő és alkotó, illetve innen elszármazott művészeket.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

Polgárosodás nélkül nem jöhetett volna létre a mai értelemben vett képzőművészeti élet. Különösen igaz ez egy Zalaegerszeg méretű kisvárosra, mely hosszú ideig elmaradottnak számított, főleg ami a századforduló előtti időszakot illeti.