Bírósági históriák az ötvenes évekből

 Történelmi olvasókönyv, közérthetően

A Bírósági históriák 2. részét – mely ezúttal az 1950-es évekbe kalauzolja el az olvasót – a napokban mutatták be a Zalaegerszegi Törvényszék dísztermében. Dr. Sorok Norbert törvényszéki elnök többek között elmondta: a cél az, hogy ezek a kis füzetek közérthető nyelven ismertessék meg az érdeklődőkkel a bíróság múltját, az itt zajló mindennapokat, vagy azok egy-egy szeletét. A kötet megjelenését az Országos Bírósági Hivatal támogatta. Több mint 2800 darabot nyomtattak a füzetből, s ha ugyanolyan nagy lesz az érdeklődés, mint az első kötet iránt, akkor valószínűleg hamar is el is kelnek a példányok. Az olvasók a bíróság portáján és a Zalaegerszegi Tourinform Irodában juthatnak hozzá az izgalmas történetekhez.

Izgalmas, de egyúttal kicsit nyomasztó is, hiszen az ország egyik legsötétebb időszakának hangulatát idézik fel az összegyűjtött források. Az ’50-es években teljesen átalakultak a bíróságok; és ezzel együtt az egész honi igazságszolgáltatás szerkezete, működése. Megfélemlítések, tisztogatások, és a pártállami rendszernek való alávetettség jellemezte a mindennapokat. A füzetből többek között kiderül, hogy a Rákosi-korszakban akár egy gyorstalpaló tanfolyam elvégzése után is lehetett valaki bíró, de előfordult az is, hogy az ÁVH adta parancsba a bírónak a „helyes” ítéletet. Illetve, hogy az ötvenes években valóságos jogi zűrzavar jellemezte a magyar büntetőjog forrásrendszerét (de legalább „rugalmas” volt az ítélkezési gyakorlat).

A kötet részleteiről a szerző, a dr. Horváth Zsolt, a Lenti Járásbíróság elnöke számolt be. Mint mondta, a kiadvány műfaja történelmi olvasófüzet. Eddig nem publikált levéltári források szolgáltak alapul, de a megye a több közgyűjteménye is segítette a kutatómunkát. Az ötvenes éveket egyértelműen az elnyomással azonosítjuk, a kiadvány segítségével némi ízelítőt kapunk abból, hogy a bíróságok egykori munkatársai hogyan élték meg mindezt: mikrotörténelem, az egyes emberek szemszögéből. Tévedés azt gondolni, hogy az itt dolgozók egytől egyig a rendszer hívei voltak. A hatalom mindvégig bizalmatlan maradt a bíróságokkal szemben. Nem véletlen, hogy a Rákosi-rendszerben a bírák jelentős részét lecserélték: közel 1100 bírót bocsátottak el. A cél az volt, hogy a pártállamhoz hű káderekből álljon az állomány – hangzott el.

A szerző kiemelte: a kiadvánnyal a független igazságszolgáltatás fontosságára is szeretnének rávilágítani, hiszen enélkül nem létezhet szabadság és demokrácia.

A rövid, olvasmányos és szórakoztatóan megírt eseteket olvasgatva pedig azon túl, hogy bővítjük történelmi ismereteinket, a bírói igazságszolgáltatás működésével is megismerkedhetünk.