Múzeumok online térben

Mint azt Szényi Krisztina, a múzeum kommunikációs munkatársa bevezetésképpen elmondta: ma már a kulturális intézmények életében is egyre fontosabb az, hogy folyamatosan hírt adjanak magukról a különféle felületeken; legyen szó online, vagy offline tartalomszolgáltatókról. Nem kell félni az okoseszközök használatától sem, sőt ha gyorsak és naprakészek szeretnének lenni, illetve a fiatalabb korosztályokat is meg szeretnék szólatíni, akkor e téren is haladniuk kell a korral. Másoktól tanulni, tapasztalatokat cserélni pedig hasznos dolog, ezért is került sor a szakmai találkozóra.

Szakmai nap a hatékony digitális marketingről

A vendégeket köszöntve Kaján Imre múzeumigazgató úgy fogalmazott: a hétéves gyerekeknek már természetes dolog, hogy a világhálón élnek. Az idősebbek erről a közegről már kevesebbet tudnak, de nekik is célszerű megtanulni a digitális nyelvet, ha kommunikálni akarnak a fiatalokkal. Ugyanúgy igaz ez az intézményekre is. A múzeumoknak is szükségük van digitális stratégiára – a témával kapcsolatban épp a napokban volt országos találkozó – hiszen a muzeológusi szakma is komoly változások előtt áll a technológiai fejlődés miatt. A digitális forradalom a tárlatvezetéseket, a gyűjtemények, adatbázisok kutathatóságát és az egyes műtárgyak megismerését (megfigyelésének lehetőségét) is új alapokra helyezi. A gyorsaság és a változásokhoz való alkalmazkodás képessége a múzeumokban is egyre fontosabbá válik. Mindezt a múzeumpedagógia terén kiemelten kell alkalmazni. Tudomásul véve azt, hogy a legifjabbak számára már nem a tények és adatok (egy-egy évszám, születési hely, vagy stílusirányzat-meghatározás) a fontosak (hiszen ezek lekereshetőek), hanem az érdekességek vonzzák őket. Ráadásul ez utóbbiakat is tömören kell tálalni számukra, mert egy 700 karakteres szöveg már soknak számít. Nem biztos, hogy lesz türelmük elolvasni. A vizualitás, néhány hangzatos cím, vagy rövid mondat sokkal inkább célravezető a Z vagy alfa generáció esetében.

Lovass Tibor, Szényi Krisztina és Kaján Imre

Ezt erősítette meg Lovass Tibor, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke is előadásában, felhívva a közgyűjteményi dolgozók figyelmét a modern kor eszközeinek fontosságára. Mint mondta: az okoseszközök és a közösségi oldalak jó lehetőséget adnak a múzeumok számára, hogy közösséget formáljanak. Azonban a csoporttagokkal, virtuális barátokkal ápolni is kell a kapcsolatot, mégpedig napi szinten. Erre jók a rövid, tömör üzenetekkel ellátott fotó- és videómegosztások, melyekkel nemcsak hasznos információkat lehet eljuttatni a potenciális látogatók felé, hanem az intézmény iránti érdeklődést is mindig ébren lehet tartani. Az a jó, ha ezek az üzenetek interaktívak, vagyis kiváltanak valamiféle cselekvést a nézőből. A hagyományos, nyomtatott kiadványok esetében pedig célszerű QR-kódokkal ellátni a különféle múzeumi eseményekről szóló híradásokat, mert arra jobban „ráharapnak” a fiatalok, mint a hosszabb cikkekre.

Az előadó szerint az emberiség most ott tart, mint a társadalmak fejlődésének legelején, hogy napi kapcsolatban vagyunk egymással. Folyamatos az információmegosztás, a láthatóság, az elérhetőség – az más kérdés, hogy ez egy virtuális térben zajlik. Az online közösséghez tartozás azonban nem lebecsülendő. Sőt, a fiatalok számára ez már teljesen természetes dolog. Ehhez az idősebb korosztályoknak is alkalmazkodniuk kell.

A szakmai napra Kontrohr Andrea kommunikációs csoportvezető és Fülöp Andrea koordinátori hálózati referens (mindketten a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központból érkeztek) konkrét hazai és külföldi példákat is hoztak a hatékony múzeumi informatikai- és közösségfejlesztéssel kapcsolatban.