A növény is tud stresszelni

Hívja a növényorvost!

De ki is az a növényorvos (akit még véletlenül se sztetoszkóppal képzeljünk el), arról a szakma egyik legifjabb képviselőjét kérdeztük. A zalaszentgróti Tarsoly Katalin 2010 decemberében végzett a keszthelyi Georgikon Egyetemen, jelenleg állást keres.

- Mindig is szerettem a szabadban, a természetben tartózkodni a növények, állatok között. Mivel nem igazán érdekeltek a reál és bölcsész tudományok, ezért a zalaegerszegi Mindszenty-gimnázium elvégzése után a Georgikon Egyetem növényorvos szakán folytattam tanulmányaimat. Egyébiránt kevesen tudják, hogy a növények is be tudnak „lázasodni”. Ha betegség éri őket vagy a kártevő miatt stressz alatt állnak, ugyanúgy megemelkedik hőmérsékletük, mint az embereknek. Ezt kihasználva az ausztráliai szőlőültetvényekben műholdas hőtérképek alapján keresik meg a beteg/károsított részeket!

- Növényorvos – gondolom nemcsak én lepődök meg a kifejezésen.

- Valóban nem, az ismerőseim is gyakran felteszik a kérdést. Erre azt szoktam mondani: a növényorvos az, aki a kenyereteket, az ennivalótokat adja az asztalra. Egy növényorvos ugyanis minden olyan területen jelen van, ami a növényekkel kapcsolatos, legyen az zöldség, gyümölcs vagy szántóföldi növénykultúra. De hozzátartozhat munkájához egy erdő, egy kert vagy egy udvar növényvilágának megóvása is. Mint tudjuk, a növényeket is számtalan kórokozó támadhatja meg, melyek ellen védekezni kell, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

- Ezek szerint a növényorvos diagnosztizálja a növények betegségeit, és kezelésként permetszereket ír fel a kórokozók ellen?

- Hétköznapi nyelven így is meg lehet határozni a tevékenységet, melyben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, mivel a növények esetében is igaz az állítás: könnyebb a bajt megelőzni, mint orvosolni! Egyik fő feladatunk a növényi kártevők, kórokozók elleni hatékony védekezés megtervezése, kivitelezése és vezetése. Ugyanakkor szaktudásunkra a termesztés minden fázisában szükség van, hiszen a legjobb védekezés mellett is előfordulhat valamilyen fertőzés az adott növénykultúrában, amikor közbe kell lépni. A növényorvos egyébiránt nem új keletű képzés, korábban agrárkémikus-agrármérnöki képzésnek hívták.

- Milyen ismeretek elsajátítására épült?

- Az ötéves képzés első három évében alapozó olyan tantárgyakat – mint a növénytan, növényélettan, mezőgazdasági alapismeretek – tanultunk. A következő két év a gyakorlati képzésre irányult, mely során például részletes rovartant, kórtant, gyomirtást, mezőgazdasági géptant tanultunk, sőt egy fél éven át hatféle kémiát. Növényorvosként nemcsak károsítókat, hanem a védelemhez használt növényvédő szerek vegyületeinek hatásmechanizmusát is jól kell ismernünk. Örömmel emlékszem vissza a képzésre, tanáraimra. De szívesen vettem volna, ha több idő jutott volna a gyakorlati képzésre.

- Jelenleg állást keres. Mégis milyen munkakörökben tudna elhelyezkedni?

- Mivel növénytani szaktudásom mellett technológiai, tájvédelemi, gazdálkodási, kereskedelmi, sőt szakigazgatási és menedzsmentismeretekkel is rendelkezem több lehetőség között is válogathatnék, ha lenne álláshely. A növényvédőszer-előállító cégeknél fejlesztő mérnökként dolgozhatnék, hiszen folyamatosan új növényvédő szereket kísérleteznek ki. Területi képviselőként tevékenykedhetnék növényvédőszer-forgalmazó cégeknél, valamint mezőgazdasági termelői integrátoroknál. Dolgozhatnék még hatósági feladatkört is ellátó növényvédő állomásokon, de egy ilyen állást nagyon nehéz megszerezni.

- Ezek közül melyiket választaná?

- Nagyon érdekel a kutatás, a környezetkímélő technológiai eljárások kifejlesztése, ezért szívesen dolgoznék fejlesztőmérnökként, hiszen ez a terület a szakmám lényege. Minden, ami rákerül a növényvédő szerekre, például engedélyezési okirat, felhasználási javaslat, az is mind a fejlesztő mérnök munkájának eredménye. 

- Az élelmiszer-biztonság napi kérdés, emiatt sokan vélik azt, hogy túlzott a növényvédő szerek használata. Fiatal szakemberként hogyan nyugtatná meg a közvéleményt?

- A növény- és talajvédelmi szolgálatoknál folyamatosan végzik a növényvédőszer-maradékok vizsgálatát. Ezt én is megtapasztaltam a tanakajdi növényvédő állomás analitikai laborjában, ahol a vezető bemutatta, hogy a termékekben lévő növényvédőszer-maradék megengedett maximum értéke igen alacsony. Ahhoz, hogy egy szer(maradék) maradandó kárt okozzon az emberi szervezetben, éveken, évtizedeken át olyan mennyiségben kellene bevinni, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Másrészt Magyarország vezető helyen áll a növény-egészségügyi feladatok ellátásában és ellenőrzésében, félelemre (egyelőre) tehát nincs okunk! A növényvédő szerek többségének felhasználása egyébiránt felsőfokú végzettséghez kötött. Ha egy termelőnek nincs ilyen végzettsége, akkor szakembert kell alkalmazni, de ő maga is jogosult lehet egyes szerek alkalmazására kötelező tanfolyamok elvégzését követően. Másrészről a növényeket meg kell védeni a betegségektől, máskülönben nem lenne elegendő élelmiszer. 

- Van-e kedvenc növénye?

- Igen, méghozzá a szőlő. Diplomadolgozatom témájául is ezt a növényt választottam. Szeretem gyümölcsként és borként is. Legfőképpen azért kedvelem, mert „elvárja” a figyelmet, hiszen több éves, több évtizedes gondoskodás, nevelés mellett hozza meg az elvárt eredményt.