Felavatták a megszépült Keresztury Házat

Kívül-belül megújult a jánkahegyi emlékház, új kulturális emlékhellyé válik

Az irodalmi emlékhelyként és kiállítótérként működő Bartók Béla utcai házat Keresztury apja, dr. Keresztury József volt polgármester építtette a család számára 1902-1904 között. Eredetileg pihenőházként, nyári lakként funkcionált a család szőlőhegyi birtokán.

Kíül is és belül is megújúlt a Bartók Béla utcai emlékház

Idén ünnepeljük Keresztury Dezső születésének 120. évfordulóját, és mint azt az avatáson Tóth Renáta, a házat működtető Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója elmondta, az emlékév programjaihoz kapcsolódóan a ház „ráncfelvarráson” esett át. Kívül is és belül is megújult és a jövőben látogatható lesz. A Keresztury Ház a várostörténet és az irodalmi élet kiemelt helyszíneként fogadja majd a csoportokat, és az irodalom, történelem iránt érdeklődőket – hangzott el.

A felújítást támogatta a zalaegerszegi önkormányzat, a szervezési munkákba pedig a könyvtár és a Keresztury Emlékbizottság mellett a Keresztury VMK is bekapcsolódott, de a Göcseji Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárától is sok segítséget és anyagot kaptak a ház berendezéséhez.

Közel 8000 darabos a könyvállomány

A város részéről Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt. Többek között kiemelte: Keresztury Dezső nemcsak a város díszpolgára, nemcsak költő és irodalomtudós volt, hanem igazi lokálpatrióta is. Szülővárosához, a pannon tájhoz és az itteni közösséghez való hozzáállása minta mindenki számára. Épp ezért kiemelt cél volt a ház felújítása, mellyel elénk tárul a régi Zalaegerszeg egy szelete, a maga polgári hangulatával, szellemiségével. Örömteli, hogy a Keresztury Ház nemcsak megszépült, hanem élővé is válik, hiszen küldetése van – fogalmazott.

Kiss Gábor, Gyimesi Endre, Tóth Renáta, Balaicz Zoltán és Szemes Béla

A ház történetéről, a Keresztury családról, valamint Keresztury Dezső Zalaegerszeghez fűződő viszonyáról dr. Gyimesi Endre, a Keresztury Emlékbizottság elnöke tartott előadást. Felidézte a hatalmas kertben álló diófát, mely a költő kedvence volt, és azt a mintagazdaságot, melyet az apa, Keresztury József varázsolt a jánkahegyi birtokra. A család tavasztól őszig általában ebben a hegyi házban lakott, csak a téli hónapokra költöztek vissza a Mártírok úti lakásba. Keresztury József 1918-as halála után aztán a család elköltözött Zalaegerszegről. Bár ez a hegyi hajlék továbbra is a birtokukban maradt, mégis ritkán jártak vissza. Keresztury Dezső majd csak az 1960-as évek végétől látogatja gyakrabban szülővárosát, a ’70-es évektől pedig intenzíven népszerűsítette is a várost az ország közvéleménye előtt. A helyi értelmiséggel, művészekkel, városvezetőkkel és a volt iskolájával (Zrínyi Miklós Gimnázium) pedig 1996-ban bekövetkezett haláláig nagyon jó és szoros kapcsolatot ápolt.

Kiss Gábor tartott tárlatvezetést, a szalon tárgyairól is mesélt

Az író, irodalomtörténész 1975-ben Zalaegerszeg díszpolgára lett, majd a jánkahegyi házat felajánlotta a városnak, hogy az legyen az irodalmi élet fellegvára. Az itt található gyűjtemény a József Attila Városi Könyvtár kezelése alá került. A ház gondnoka 2018-ig (haláláig) Nyakasné Túri Klára volt, aki rengeteg dokumentumot gyűjtött össze az évek alatt, komoly kutatómunkát végett, és Dezső bácsi halála után ápolta, őrizte is a hagyatékot. E falak között jött létre a Keresztury Kuratórium is (még Keresztury Dezső életében), mely a tudós halála után emlékbizottsággá alakult – elevenítette fel a történéseket Gyimesi Endre.

A házban található tárgyakról, bútorokról és könyvritkaságokról Kiss Gábor főkönyvtáros mesélt egy tárlatvezetés keretében. Megtudtuk: minden bútor és tárgy kötődik valamilyen formában Keresztury Dezsőhöz, vagy a családjához. Nagyon sok verse és más írása található itt, személyes dokumentumai mellett. De a közel 8 ezer kötetes könyvtárba is betekintést nyerhetünk, mely számos könyvritkasággal szolgál. Az állományban nemcsak a magyar irodalom főbb művei, hanem német, olasz és más külföldi szerzők munkái is helyet kaptak. De muzeális értékű könyvek is találhatók. 

"Zsiráf-zongora"

Az épület egyik legszebb része a szalon, mely egy letűnt korszakba repíti vissza a látogatót. Ide került Budapestről Keresztury egykori íróasztala, valamint a szintén ritkaságnak számító, álló húrozatú „zsiráf-zongora” is. Valószínűleg annak idején első felesége, Seiber Mária zongoraművész sokat játszott a hangszeren.

Kiss Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Keresztury Házat a felújítást követően két részre osztották: az egyik a Keresztury tér, a másik szárnyba (ami korábban a vendégszoba volt) pedig a város másik híres szülöttének, Gábor Miklós színművésznek a hagyatéka kerül. Mindkét rész látogatható lesz előzetes bejelentkezés után.