Elő a kémcsövekkel!

2011: a kémia nemzetközi éve

A kémia éve Magyarországon leginkább a természettudományos tárgyak népszerűsítésére szeretne fókuszálni. Számos vetélkedőt és tanulmányi versenyt hirdetnek meg országszerte. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a kémia nem tartozik a legkedveltebb tárgyak közé, sőt sokan aggódnak amiatt, hogy néhány évtized múlva alig lesz vegyész és kémiatanár az országban. Egyre kevesebb diák akar ugyanis ezekre a képzésekre felvételizni.

A kémia tényleg a „nem kedvelem” tárgyak közé tartozik – válaszolta érdeklődésünkre Szűcs Klára, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kémia-biológia szakos tanára. Hogy ennek mi az oka, nehéz megmondani. A gimnazisták ugyanis az első alkalmakkor nagyon lelkesek kémiaórákon, szinte nincs olyan gyerek, aki ne akarna hazavinni néhány kémcsövet. Aztán amikor nehezedik az anyag, s képleteket, reakcióegyenleteket kell biflázni, alábbhagy a lelkesedés – folytatja. – Problémát jelent az is, hogy nagyon kevés a heti óraszám, így pont az izgalmas kísérletekre nem marad elég idő.

A tapasztalatok pedig azt bizonyítják, hogy ha szemléltetik a tananyagot, s a diákok maguk végezhetnek el kísérleteket, sokkal nagyobb kedvvel tanulnak, hiszen sikerélményük van. Az elmúlt évtizedekben sokat változott az oktatás is; hála a számítógépes technika fejlődésének és az internetnek, rengeteg szemléltető anyag áll a tanárok és a diákok rendelkezésre. Lehet mikro- vagy félmikrokísérleteket végezni, melyek akár egy csempe lapján is elvégezhetők. Sok DVD és más multimédiás kiadvány is megjelent. Ezenkívül ma már a molekulák háromdimenziós modelljét is megnézhetik, sőt összeállíthatják a gyerekek.

A kémia az élet minden területén ott van, így lényeges, hogy a pedagógusok hétköznapi tudománnyá tegyék a tantárgyat – mondja Szűcs Klára. Olyan mindennapi dolgokkal igenis fel lehet kelteni a diákok érdeklődését, hogy mit tartalmaznak a háztartási tisztítószerek, milyen más anyagokkal (például ecet, sütőpor, szódabikarbóna) lehet őket helyettesíteni. Nagyon profi előadásokat is össze tudnak állítani a diákok, mondjuk a csokoládé- vagy kólagyártásról, a drogok hatásairól, vagy akár a gyógynövényekről – hiszen ezek mind a kémiáról (is) szólnak. Az is előfordult már, hogy kémiaórán pudingot főztek porból, megismerve közben az anyag összetételét. Ezt persze óra után meg is lehetett enni.

A tanárnő szerint nagyon fontos a kémiát népszerűsíteni, bár erre egy kampányév nem lesz elegendő, mert az informatika és az idegen nyelvek oktatása sokkal nagyobb hangsúlyt kap. (Az elmúlt három évben például mindössze egy végzős jelentkezett vegyésznek a gimnáziumból, s jó, ha évi 5–10 diák választja érettségi tantárgyul a kémiát.) Márpedig a jövő a kémiáé! Nemcsak, mert az élet minden területét átszövi, hanem mert néhány év múlva olyan kevés szakember lesz, hogy megéri majd vegyésznek tanulni.