Göcseji csoda – a hagyományok és a természet közelségében

Kovács Gyula erdész, pomológus a helyi hagyományok tiszteletére hívja fel a figyelmünket 

„Zala a világ egyik csodája” – hangsúlyozza Kovács Gyula erdész, pomológus, akinek vezetésével a történelmi tájegység legnagyobb kincseit fedezhetjük fel a Mi, magyarok-videósorozat új részében.

Utunk során Kovács Gyula erdész, pomológus a helyi hagyományok tiszteletére és egyúttal a múlt megbecsülésére hívja fel a figyelmünket. A videóban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként jött létre a göcseji esszencia, amelyet a természeti gazdagság mellett az itt élők tudása formál ma is.

Haranglábak és göcseji vendéglátás

Zala vármegyében csodálatos látvány fogad. A térség hangulatvilága, a göcseji falvakban őrzött haranglábak a múltat szólaltatják meg, miközben a mindennapi élet részei. Így van ez Becsvölgyében is, ahová első utunk vezet. Megismerhetjük az igazi göcseji vendéglátás sajátosságait, a vidék legízletesebb különlegességeinek kóstolása során az aszalt szilva és a gomba nagy hangsúlyt kap. Kovács Gyula elbeszélésből kiderül, hogy az 1970-es években a térség legjelentősebb bevétele a szárított gombából volt: „nem lehetett annyit termelni, amit el ne adtak volna” – elevenítette fel gyermekkori emlékeit.

Gyümölcskultúra és tradicionális motívumok

Göcsej ennél is többet rejt magában: a gyümölcskultúra hagyománya nemcsak fennmarad, de folyamatosan újjáéled ezen a vidéken. A tízezer egyeddel rendelkező gyümölcsészet elsődleges célja a megőrzés és továbbadás. Legkülönlegesebb fajtája a göcseji hosszú szilva – 1895-ben 140 ezer ilyen szilvafát számoltak meg –, ebből készítettek pálinkát, amiből a bécsi udvarba is jutott. „Azzal, aki Zalában 50 fok alatti pálinkával kínálja a vendéget, nagyon vigyázni kell, mert egyéb gazságra is képes” – szögezte le Kovács Gyula.

Zalabaksán Horváth Ottó szobrászművésszel találkozhatunk, bemutatott alkotásain jól látszik, hogyan élteti munkáiban a tradicionális motívumvilágot, mestersége önmagában kulturális értéket képvisel. A zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában pedig megleshetjük ifj. Horváth Károly népzenészt, aki édesapjával eleddig 13 ezer dallamot gyűjtött össze és tart életben munkája révén. 

„Itt születtem ezen a tájon, itt éltem le az életem, azok közül való vagyok, akik innen nem tudnak elmenni, mert nem engedi el őket a szülőföld.”