Archivum
Vármegye régi térképeken
Zala megye területi változásait mutatja be az a kiállítás, mely jövő hét végéig látogatható a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A "Zala megye régi térképeken" című tárlaton az 1520-as évektől egészen az 1980-as évekig láthatók nemcsak a megye határainak, hanem a térképkészítés módszereinek változásai is.
Kiállítás a könyvtárban
Zala országos viszonylatban nagy megyének számított, hiszen területe a trianoni békéig, majd a második világháborút követő megyehatár-módosításokig szlovéniai és horvátországi, valamint Balaton-felvidéki részeket is magába foglalt. A kiállítást a Múzeumok éjszakáján Káli Csaba történész, főlevéltáros (Zala megyei levéltár) ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint mondta: már az ókorban is tudtak pontos térképeket készíteni, így eleink munkái egyáltalán nem alábecsülendők. Még akkor sem, ha ma gyakran megmosolyogjuk, vagy furcsának találjuk a régi térképek ábrázolásait. Ez főleg a tájolás miatt van, hiszen a mi szemünk az észak-dél irányhoz szokott: a térkép felső széle mutat észak felé. Ez azonban nem mindig volt így. Ahogy a mostani tárlaton bemutatott legrégibb térképen (1528) is látszik az észak-dél irány inkább átlósnak tűnik; persze más volt az akkori térképek méretezése és fokhálós beosztása is. A 16. században még fadúccal nyomták a térképeket, a réznyomatos változatok csak később terjedtek el.
Zala vármegye egy 1792-es térképen már teljesen önállóan szerepel. A levéltárosok sokáig azt hitték, hogy ez az első ilyen térkép a megyéről, ám előkerült egy 1789-es példány is, igaz rossz állapotban.
1918-ból már egy színes atlasz ábrázolja a megyét. Általánosságban is elmondható, hogy a színes térképek a század első felében terjedtek el, és ekkortól használtak egyszerű nyomtatott térképeket is.
A történész a II. világháborút követő évekről elmondta: egy 1957-es térképen már a "csonka" Zalát láthatjuk. A tapolcai, keszthelyi, sümegi (és még korábban a balatonfüredi) járás ugyanis Veszprém megyéhez került. A hiedelmekkel ellentétben ez nem Rákosi bosszúja volt. Sokkal inkább arról volt szó, hogy a kommunista hatalom úgy gondolta, hogy a Balaton-környék hatékonyabb fejlesztése érdekében célszerűbb, ha csak két megyéhez (Somogy, Veszprém) tartozik a tóvidék. 1979-ben aztán – Kádár János döntése értelmében – a keszthelyi járás visszakerült Zalához. Erről tanúskodik egy a 80-as években készült plasztik dombornyomat is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Támogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőbenKisasztalos verseny a Deák-technikumbanAz adóemelésekről a Tiéd a Város EgyesületPlakátkiállítás a környezeti problémákrólAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékén -
rovatunk hírei
Közös európai barátságMegújult a munkaügyi kirendeltség LentibenÁthelyezik az IvókutatVáltozások a kulturális életbenElfogták a lakásbetörőketFelújításra kerül a Nyugdíjas OtthonházFinn vendégekMegszépült a Botfy utcaEgymillió forint marketing célraFókuszban a belvárosi programok top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánHúszéves a Dienes-körKözös út a Göcseji Tudásközpontban