Foglalkozása: természetvédelmi őr

Egyik utódja, Csiszár Viktor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak munkatársa volt a József Attila Tagkönyvtár vendége, s munkájáról beszélt a Landorhegyi-iskola hetedikeseinek. Május 24. az Európai Nemzeti Parkok Napja, melyből Magyarország tízzel rendelkezik.

A Kis-Balatonra tervezték az első nemzeti parkot is, de végül a Hortobágyon létesült az első 1973-ban. (A világ első államilag védett területét 1864-ben az Amerika Egyesült Államokban határolták el.) A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkra pedig 1997-ig kellett várni, amikor is hat korábbi tájvédelmi körzet összekapcsolásával jött létre 57 ezer hektár területen, Zala és Veszprém megyét érintve, Somogy megyébe átnyúló részekkel. Jelenleg hazánkban 10 nemzeti park védi az adott vidék ökológiai egységét a jelen és jövő generáció számára, mindenféle mezőgazdasági vagy ipari hasznosítás nélkül, tudományos, oktató és szabadidős céllal.

A kócsagra vigyáztak először

Az első természetvédelmi őrnek még kevés becsülete volt. „Hát bizony Vörsön, a faluban csúfolnak is érte. Nem tudják ésszel fölfogni, miért kell a kócsagra vigyázni, mikor az se nem liba, se nem csirke, se nem ennivaló jószág. (…)Kevesebb szép lesz az életben, ha kipusztulnak ezek a madarak.” (forrás: Vitaszek Zoltán: A legelső Zala megyei Legek könyve, id. Gulyás József szavai). Munkájának és az akkori összefogásnak, támogatásnak köszönhetően nem pusztultak ki, sőt megbecsülésüket mutatja, hogy természetvédelmi címerállatunkká váltak a kócsagok, melyekre divatos szép tollaik miatt vadásztak anno kíméletlenül.

Már az első őr feladatai is összetettek voltak, madárőrzés, fészkelőtelep védelme, akár a csendőrség mozgósításával is. Csiszár Viktor, aki biológusként vált a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kollégájává, szintén komplex munkájáról beszélt. Hatósági személyként, rendészeti jogköre is van a természetvédelmi park területén, természetvédelmi járőrszolgálat ellátásával. A fajok mellett az élőhely védelme is a főfeladata. Sérült állatok ellátását is biztosítja, ahogy rendszeres monitoring tevékenységet végez a természet állapotát illetően. Példaként elmondta, a vegyszeres permetezés veszélyességét is folyamatosan figyelik. Az énekesmadarak e téren jelzők, gyors pusztulással. De figyelik az éghajlat változások hatásait is, s míg az emberi tevékenységre van ráhatásuk (például békamentés a forgalmas utaknál), az utóbbit csak konstatálni tudják, illetve a kettő közötti különbséget, az okot felderíteni.

S kevésbé kedvelt adminisztrációs feladatokat is el kell látniuk. 2015 óta a fajtavédelem részét képezi az őshonos magyar kutyafajták védelme is, mely négylábúak közöl a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a talán legveszélyeztetettebb mudi és a pumi védelmét látják el. Csiszár Viktor az előadásra magával is hozta a két négylábút, Vargányát és Konkolyt, beszélve az eredeti pásztor és terelő feladatok szinte teljes megszűnéséről, amely miatt új funkciót kell találni a nevezett állatoknak, hogy minél inkább fennmaradjanak.