Grund, szövegelés, örök kíváncsiság

Az Egerszegi Páholy legutóbbi vendége Geszti Péter volt, akivel Buza Beáta, az est háziasszonya beszélgetett. Az estet zenés bejátszások és filmrészletek színesítették. A több mint kétórás rendezvényen sok minden kiderült Gesztiről. Például, hogy – sok más hírességhez hasonlóan – Zalaegerszegen volt katona (túl jó emlékei nincsenek erről), és hogy egy véletlennek köszönheti pályafutását. A fenti „nagypapás” mondatot még gyerekkorában mondta el egy rádiós reklámban. Édesapja a Magyar Televíziónál és a rádiónál volt szerkesztő, dramaturg, az érintett napon pedig nem volt aki vigyázzon Petire, így az apuka magával vitte a rádióba. Az a gyerekszínész, aki eredetileg felmondta volna a reklámszöveget lebetegedett, a kis Geszti meg beugrott helyette.

Geszti Péter a Páholyban

Aztán sorra kapta a szerepeket. Ő volt Lúdas Matyi és Mézga Aladár hangja, de hallhattuk az Ötödik elem című filmben is. Végül mégsem lett színész, és magyar-történelem szakos tanár sem. Egy retinaleválást követő szemműtét miatt váratlan fordulatot vett az élete: a kórházi ágyon fekve, unalmában szövegeket írogatott, s odaadta őket egyik barátjának, Berkes Gábornak (Első Emelet). Gyorsan kiderült: kiváló érzéke van a magyar nyelvhez, és a szövegíráshoz. Persze, mint mondja, ezt is meg kellett azért tanulni. Legnagyobb sikerének – az Első Emelet szövegein, és a Rapülők együttesen túl – A dzsungel könyve című musicalt tartja, melynek zenéjét Dés László zeneszerzővel és Békés Pál íróval közösen alkotta. (Déssel azóta is több produkcióban dolgoznak együtt.) A „Dzsungelt” 1996 óta játsszák országszerte. Szerinte nemcsak a zene és a látványos rendezés miatt szeretik sokan, hanem mert Maugli alakjában a kelet-európai sorstragédia is benne van, némi humorral fűszerezve.

Hasonlóan sikeres a Vígszínházban lassan két éve futó A Pál utcai fiúk című zenés játék is (Dés-Geszti-Grecsó szerzeménye). Ennek kapcsán a Páholyon sikerült kicsit rácáfolni Geszti Péter azon nézetére, mely szerint a dalszöveg és a vers két külön műfaj. A musical népszerű – és a Youtube-on jelenleg 3 millió 800 ezer megtekintésnél járó – videoklipjének, a Mi vagyunk a grundnak a szövegét versként is hallhatta a közönség. Ugyanolyan hatásos, sőt talán súlyosabb is, hiszen a zene ad egyfajta lendületet, fiatalos könnyedséget a dalnak. A szerző úgy érzi, maga a szöveg áthallásos, mert rengeteg közéleti aktualitása van, de mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Büszke az 1999 óta futó Arc plakátkiállításra is, ami civil véleményformálás fontos terepévé nőtte ki magát.

Ami a kudarcokat illeti: beszélt például a Nemzeti vágtáról, mely az első évben nagyjából 100 millió forintos veszteséget hozott, mert nem sikerült megvalósítani. A következő évtől aztán sikeres lett a rendezvény, akkor meg mindenki utálta érte. Végül (nem emiatt) ki is szállt a produkcióból. Tisztában van azzal is, hogy megosztó személyiség: van, aki nem szereti, irigyli, mások meg csodálják. Ez azért is van, mert sok mindennel foglalkozik, és ebből sok minden sikeres is lett. De nem minden! És ezt fontos hangsúlyozni. Úgy látja, hogy a hazai művészeti- és médiavilág olyan, hogy „amig kifutófiú vagy, szeretnek, ha meg már befutó, akkor nem”. A kudarcokon azonban túl kell lépni. Ebben segít az örök kíváncsiság és a kísérletezés iránti vágy. Neki is volt depressziós időszaka, de szerencsére nagyobbik lánya, egyik rajzával (melyen Apa volt az esőt hozó felhő, ami pszichológiailag nem túl kecsegtető) kirángatta belőle.

Az esten szó volt a csajokról is. A szövegíró nem tagadja: nagyjából harminc éves koráig falta a nőket (sőt döglött utánuk). Nemcsak fizikai értelemben vonzódik a nőkhöz, hanem érzelmileg is, mert nagyon tiszteli toleranciájukat, érzékenységüket. Szerinte a nőktől ugyanazt kell elvárni, és ugyanazt kell megadni nekik, mint a férfiaknak. Az országra általánosan jellemző macsóságot nem bírja, és úgy látja, hogy sok nő szenved ettől. Őt az sem zavarja, ha a felesége (Ditz Edit marketingszakember) adott esetben többet keres nála. Ez nem lehet presztízskérdés!

Geszti nagyjából egy évtizede motivációs trénerként is dolgozik; az üzleti életben és a reklámszakmában szerzett tapasztalatairól (mi hozott sikert, mi bukást, és hogyan lehet talpra állni) tart előadásokat cégeknél. Amúgy abban hisz: Soha nincs késő! Nem az életkor számít az újrakezdésnél. A kíváncsiság pedig mindig valami jó dologhoz viszi el az embert, amiből újra és újra erőt lehet meríteni.