Apák az igazságért

Bár többségében az apákat támogatják, de szülői jogaikban sérült nők is tagjai a nóvum egyesületnek, mely érintett baráti társaságból alakult, s mára országosan kínálják segítő kezüket. Tevékenységük mutatója, hogy az ügyek 80 százalékát megegyezéssel tudják zárni. A zalaegerszegi találkozón jelen volt Szaniszló Csaba, az egyesület budapesti/országos elnöke, illetve Popovicsné Ferencz Eleonóra mediátor. Mindketten hangsúlyozták a szülők közötti kommunikáció fontosságát, bármilyen nehéz is ez adott esetekben.

Civilek a szülői és gyerekjogokért

A bíróság ugyanis csak azokban az ügyekben dönt, amelyben a felek nem tudnak megegyezni. Persze a megbeszéléstől való elzárkózás lehet éppen megalázási eszköz, ami ezt a célt lehetetlenné teszi. Ilyenkor, de bármely más esetben is forduljunk szakemberekhez, kérjünk segítséget. Első körben a gyerekvédelmi szolgálathoz. Az itteni munkatársak felismerik a gyermek veszélyeztetettségét, s akár hatósági személyként is fel tudnak lépni.
 

Fontos tudni, hogy a gyermek veszélyeztetettsége alatt nemcsak fizikai bántalmazást kell érteni, hanem például a láthatás megtagadását. A gyereknek ugyanis joga van mindkét szülőjéhez, e nélkül nem teljes a fejlődése. S különösen a fiúk sínylik meg az apa nélküli létet. Az egyesület vezetője hangsúlyozta, válás után nemcsak kötelesség, de jog is a gyermekkel való kapcsolattartás, és sok apa azt hiszi, úgy érzi, csak másodlagos szülő. Miközben az egyszülős létben felnövő gyermekeknél kiesik egy szülői szerep, s ezt utólag nem lehet pótolni.

Válás után amúgy is szerepvesztések vannak a családban, s ennek meggyászolása mindenhol egyéni. Idővel mindenhol érik a helyzet, van ahol éleződik, máshol nyugodtabb lesz. S azt sem árt tudni, hogy a nagyszülőknek is joga van az unokával való kapcsolattartásra, ebben is lehet szakember segítségét kérni, tette hozzá a mediátor.

Az egyesület két fő feladatot tűzött a zászlójára. Az egyik, hogy az elidegenítést, mint gyermekbántalmazási kategóriát ismerjék el hivatalosan. Mint mondják, ennek olyan sablonos, jól felismerhető összetevői, viselkedési és reagálási módjai vannak, melyet könnyű észrevenni. Indítványozták ezt, mely több külföldi országban már bevett gyakorlat. A témával kapcsolatban könyvet is kiadott az egyesület (A szülői elidegenítés címmel). A kezdeményezésben partnerséget remélnek az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

A másik vonal pedig a váltott elhelyezés, mely hazánkban még kevésbé jellemző (Zala megyében kettő ilyen eset fordult elő). Erről általánosságban az a vélemény, hogy jó a gyereknek, de mindig egyedi mérlegelés szükséges. Jellemzően inkább vidéken van erre precedens, de minden esetben biztosítani kell, hogy az óvoda vagy iskola, illetve a baráti kör megtartható legyen. Azt azonban hozzátette Szaniszló Csaba, hogy ez a módszer még gyerekcipőben jár hazánkban, és nincs rá hazai tanulmány, hogy a gyermek felnőtt korára milyen hatással lesz mindez. Nemzetközi tanulmányok fellehetők az egyesület honlapján.

Összefoglalóként elhangzott, meg kell tanulni a gyerek igényeit és azt biztosítani, és ne a gyereknek kelljen alkalmazkodni a felnőtthöz vagy a jogszabályi rendszerhez. Egyébként a bíróságokat jobban partnernek érzi az egyesület, míg a gyámhivatalok merevsége inkább probléma, miközben a hétköznapi valóság, hogy nincs hathatós segítség láthatás akadályozása esetén, illetve a hatósági segítség is sérülést okoz a gyereknek, ahogy a láthatás elmaradása is.

- Ne hagyjuk magunkat, mert ha nem teszünk ellene, csak fenntartjuk ezt a helyzetet, mely a gyereket veszélyezteti. Mindkét szülő egyenrangú, s mindkettőre szüksége van a gyereknek. Az apákat segítjük önképzésben, abban, hogy a hivatalokban, bíróságokon felkészülve jelenjenek meg, egyáltalán tudják, hogy mit akarnak és mihez van joguk. Jogszabályi és tapasztalati háttérből tudunk tanácsot adni a lehetőségekről és teendőkről – mondta Szaniszló Csaba.

(Segítséget lehet kérni az info@apakazigazsagert.org oldalon.)