Hagyományok Háza a Kazinczy téren?

Böjte Sándor önkormányzati képviselő ötlete volt, hogy Zalaegerszegen is létesüljön egy a fővárosihoz hasonló tematikájú Hagyományok Háza. A képviselő az egykori Zóna vendéglő épületére gondolt, ezt azonban hamarosan felújítja a kormányhivatal, így ott nem megvalósítható az elképzelés – avatott be az előzményekbe Balaicz Zoltán. A polgármester érdeklődésünkre elmondta: ezután esett a választás a jórészt önkormányzati tulajdonban lévő szomszédos épületre, a mai KISZÖV-székházra.

Elkészültek a KISZÖV-székház átalakítási tervei

A „jórészt” önkormányzati tulajdon annyit tesz, hogy a földszint és a pince magántulajdonban van; különféle üzlethelyiségeknek ad otthont. A felső szintek tulajdonosa viszont a város. Az épület nemcsak homlokzata, hanem eszmei értéke miatt is fontos Zalaegerszegnek. Amíg az Arany Bárány Szálló 1894-ben nem épült meg, az épület dísztermében működött a Zalaegerszegi Kaszinó, majd a Társaskör, illetve más társadalmi események színhelye is a díszes épület volt. Pontos építési ideje nem ismert; annyi bizonyos, hogy 1858 után emelték – tette a hozzá a polgármester.

A mostani tervek kidolgozásához konzultáltak a fővárosi Hagyományok Házával és a helyi szakmai szervezetekkel (a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel, a néptánc együttesekkel, a Keresztury VMK-val). Elkészült egy szakmai anyag és egy látványterv (a Baratta Építész Mérnöki Iroda jóvoltából). Az előzetes becslések szerint, funkciótól függően 250-350 millió forintból tudna megújulni az épület. Balaicz Zoltán elárulta: ez külső felújítást és belső átalakítást is jelentene. A belső tereket – különösen a nagytermet – szeretnék az eredetihez hasonló módon helyreállítani. Mindehhez falkutatást is végeznek, hogy az eredeti színekről minél több információt szerezzenek. Megújulnának ezenkívül a második szinten lévő kisebb helyiségek is, ahol kiállítótér, próbatermek kerülnének kialakításra. De új vizesblokk és ruhatár is létesülne. Az épületnek van egy padlástere is, viszonylag jó állapotban. Arról még folynak a tárgyalások, hogy ezt érdemes -e – és ha igen, milyen célra – hasznosítani.

A nagyterem látványterve: az eredetihez hasonló módon szeretnék helyreállítani

Ami a funkciót illeti, a nagyterem az átalakulás után táncház-sorozatnak, néptáncesteknek, koncerteknek adna otthont, de a témába illő iskolai, óvodai foglalkozások, előadások, kiállítások, konferenciák is lennének az új kulturális helyszínen. A terem befogadóképessége állóhelyek esetén körülbelül 140 fő, koncert esetén pedig nagyjából 80 ülőhely.

A polgármester ugyanakkor azt mondta: a Hagyományok Háza nem egy önálló intézmény lesz, hanem ha megvalósul, a Keresztury VMK intézményegységeként működik majd. Az lenne a cél, hogy a városban, város környékén működő népművészeti és hagyományőrző egyesületek „belakják” a házat. Amolyan önszerveződő módon; kialakítva a megfelelő működési rendet és a különféle programokat.

Balaicz Zoltán úgy érzi, hogy mivel a város egyik régi, impozáns és korábban megbecsült épületéről van szó, jó lenne, ha mielőbb megszépülne, és új funkciót kapna. A tervek készen állnak, remélik, hogy hamarosan pályázati forrást is találnak a megvalósításhoz.