Tisztelgés 1956 hősei előtt

Dr. Sándor Erzsébet aljegyző, Gecse Péter alpolgármester, Vigh László, dr. Kovács Gábor címzetes főjegyző, Bali Zoltán alpolgármester

A nemzeti gyásznapon Stárics Roland, a Zala Megyei '56-os Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóhelyettese úgy fogalmazott: ma 65 év távlatából teljesen magától értetődőnek tűnik, hogy szabadon és félelem nélkül emlékezhetünk meg az 1956-os forradalom és szabadságharc dicsőséges napjairól és tiszteleghetünk hősei előtt. Ez azonban nem volt mindig így, mert 1956-ot több mint három évtizeden keresztül letagadták, ahogy azt a szovjet tankokkal berendezkedett, egypárti diktatúra hatalmi érdekei megkívánták. A Kádár-rendszer nemzedékek sorát fosztotta meg a szabad tájékozódástól, éppen ezért kötelesség és felelősség megemlékezni 1956 eseményeiről, és szólni a példát statuáló megtorlás eszközeiről, a közvetett és rejtett erőszakról.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos Nagy Imre rádióbeszédét idézte, aki 1956. november 4-én azt tudatta az ország népével és a világ közvéleményével: szovjet csapatok vonultak be a fővárosba, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Mint fogalmazott, Kádár János és csapata azokra a magyar emberekre hívta az oroszokat, akik október 23-án a nyomorral és nélkülözéssel járó egypártrendszer ellen keltek fel. Ma, a nemzeti gyásznapon azokra emlékezünk, akik elestek a harcokban, azokra, akiket halálra kínoztak, arra a 200 emberre, akik a kivégzés elől menekültek el az országból, és arra, hogy a szovjetek bevonulásával 33 évre felfüggesztették a demokráciát.