Kehidakustányi hagyományőrző programok

A szezont elsőként a Tájház napja rendezvénnyel nyitották meg június első szombatján. A rendezvény tavaly olyan jól sikerült, hogy azt gondolták, ezt meg kell ismételni. Az ünnepélyre a Tájház udvarán, a vendéglátásra a szemközti Hagyományőrző Mariska-udvarban került sor. A rendezvényeken Gergely János, a Mariska-udvar pajtagazdája konferált, megtűzdelve mondandóját az éppen aktuális eseményhez illő versekkel, írásokkal, huncutságokkal.
Lázár István polgármester köszöntője után a helyi Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Deák Ferenc Általános Iskolájának tanulói szavaltak.

Előadásukat követően felkérték a jelen lévő gyerekek közül azokat, akik a tavalyi Tündérkert avatón őshonos gyümölcsfát fogadtak örökbe, kössenek selyemszalagot a fa mellett lévő névtáblájukra, jelképezve azt, hogy nem feledkeztek el róla. Ezt követően Gergely János a vendégek figyelmébe ajánlotta a fűszer- és gyógynövény-tanösvény megtekintését Girdán Józsefné Ibolya közreműködésével, míg Gellért Erzsébet vezetésével a Tájházzal lehetett megismerkedni. A vendégeket a Mariska udvar elején felállított két vendégfogadó asztal várta. A program zárásaként a Pajtaszínház műsora várta a vendégeket.

A nyár következő programjaként július 15-én szombaton tartották a Kert napja rendezvényt. A Hagyományőrző Mariska-udvarban 2016 tavaszán gyógy- és fűszernövény-tanösvényt alakítottak ki Girdán Józsefné Ibolya tervei alapján az önkormányzat dolgozóinak segítségével. Az eltelt egy év alatt a növények belakták a kertet, a közéjük ültetett sokféle virággal igazi színkavalkádot alkotva. Idén Ibolya ötletei és tervei alapján két újabb látnivaló készül. A tanösvény mögött lévő, öreg őshonos gyümölcsfák által uralt területen madár- és gyermekbarát pihenőkert kialakítása van folyamatban, a fák mögötti területen igazi különlegesség alakul kis veteményeskerttel, pergolával, őshonos gyümölcsfákkal, bogyós termésű bokrokkal, cserjéssel, különböző virágokkal és természetesen gyógynövényekkel.

A tavalyi „Kert napja” sikerén felbuzdulva idén is megrendezték a programot, amelyre a kertből származó virágokkal és gyógynövényekkel díszített pajtaszínházban került sor. Gergely János pajtagazda és Lázár István polgármester rövid köszöntőjét követően Girdán Józsefné beszélt a kerthez és növényekhez fűződő kapcsolatáról, az ember és környezete harmóniájáról, valamint arról, mennyire fontos megőriznünk a természetet a jövő nemzedéke számára.

Augusztus 5-én egy vidám döngölőre hívták a falu lakosságát. A pajtadöngölő eredeti funkciója az volt, hogy a gazdák újonnan épült pajtájának laza szerkezetű talaját tömörítsék, letapossák. A régi parasztvilágban az emberek a nehéz fizikai munka mellett is megtalálták a módját annak, hogyan lehet a munka mellett mulatni. E jól kitalált szokásnak a felelevenítése történt meg Pajtaszínházukban szombaton este. A talpalávalót Németh Ferenc és népi zenekara szolgáltatta, megfűszerezve régi népi történetekkel, magyarázatokkal.

A mulatságot batyus bálként hirdették meg, hoztak is a falu gazdái jóféle pálinkákat, borokat, az asszonyok pedig sokféle népies kelt tésztát, réteseket, pereceket. A szervezők a délutáni nagy hőség ellenére bográcsban főztek vacsorára szánt pörköltet. Lázár István polgármester köszöntőjét követően Gergely János pajtagazda sajátos humorával beszélt a régi népszokásról, igyekezett a vendégekből válaszokat kicsalogatni a kérdéseire. A mulatság közepén a pajtagazdának még egy fontos feladata volt: felkérte a vendégeket, táncolják körbe a májusfát, mielőtt az azt állító legények, férfiak kivették. Elismerő taps kísérte a fa szerencsés kiemelését, majd folytatódhatott a tánc a pajtában.

A nyár utolsó programját augusztus 20-án tartották. Ez a nap az ország minden településén ugyanazt jelenti: Magyarország nemzeti és állami ünnepén államalapító Szent István királyunkra emlékezünk. Egyúttal új kenyeret is ünnepelünk, melynek jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér. Hagyományőrző szándékkal idén már második alkalommal ezen a napon kora este gyalogosan indultak el helyi lakosok és a településre látogató vendégek a Kehidakustányi Hagyományőrző Mariska-udvarból a Zala folyó mentén a településtől délre az erdőben található Árpád-kori templom romjaihoz.

A mintegy 2 kilométeres séta első állomásaként a kustányi településrész központjában található útszéli keresztnél álltak meg, melyet anno a település lakói állítottak. Idén ennek 200. évfordulója volt, tiszteletére a község nevében – Gergely János elbeszélését követően – koszorút helyeztek el és mécsest gyújtottak. Saját kemencében sült 3,5 kg-os új kenyeret vittek magukkal, amit a romtemplomnál Lázár István polgármester szegett meg és osztott szét az egybegyűlteknek. A fákkal övezett csodás környezetben, ahol még a madárcsicsergés és a fák suttogása is hallható, Szent István nevéhez és az új kenyérhez kapcsolódó keresztény ifjúsági énekeket hallgattak gitáros kísérettel.

Az Egyházaskustány plébániatemplomához kapcsolódó történelmi emlékekről Gellért Erzsébet mesélt. A Zala folyó szigetén körülbelül a XII. században építették, első említése 1256-ból való. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami István nevéhez kötődve augusztus 20-ára esett. A török portyázások miatt leromlott templomot a 18. században állították helyre.
A Mariska-udvarba visszasétálva szalonnasütéssel és kellemes beszélgetésekkel zárták a nyárbúcsúztató estét és ezzel együtt az idei szezont.
A nagyobb rendezvényekből hagyományt kívánnak teremteni Kehidakustányban: ezen túl minden évben megtartják a Tájház napját, a Kert napját, a Pajtadöngölőt májusfa-kitáncolással, az augusztus 20-i szalonnasütést és novemberben Márton napját.