Kultúr-kocsmatúra a Kocsmaturistával

     Józanul is érdemes spiccesen élni

Az elmúlt években összesen 20 országban, 337 településen és 3229 „kocsmában” járt (az idézőjel nem véletlen, de erről majd később). Szeptember 29-én a Zalaegerszegi Tourinform Irodával közösen a megyeszékhelyen tart belvárosi kultúr-kocsmatúrát. Ennek apropóján beszélgettünk.

- Lehet azt mondani, hogy a foglalkozásod az, hogy kocsmaturista vagy?

- Nagyjából igen, mert egy ideje tényleg ebből eredő munkákat végzek, távmunkában. Szövegírással, tartalomkészítéssel, online újságírással foglalkozom. Most is ez a fő profil, viszont mivel a Kocsmaturista blogom révén sok embert megismertem, így a tevékenységem nagy hányada már ehhez köthető. Amikor elindítottam a blogot, magam sem gondoltam, hogy egyszer részben ez lesz a foglalkozásom.

Csanádi "Ulu" Tibor a Tourinform Irodával közösen tart sétát

- A fenti jelmondat azért azt sugallja, hogy többről van szó, minthogy beülsz egy-egy kocsmába.

- Persze, a lényeg az utazás, a felfedezés öröme és annak a városnak, kulturális közegnek a megismerése, ahol éppen vagyok. Mi van a kocsma körül, milyen közegbe van beágyazva, milyen a környék, a város? 

- Induláskor nem igényelt mindez túl nagy befektetést? Utazni, szállást foglalni, fogyasztani az egyes helyszíneken…?

- Talán furcsa, de inkább gondolkodást és szervezést igényelt. Az utazós hónapjaimat, heteimet olcsóbban ki tudom hozni, mint a budapesti tartózkodást az albérlettel együtt. Minimalistán élek, olcsó szállásokat keresek. Nagyon szeretek hostelekben megszállni, és nem zavar a dormitory (nagy hálótermes, sokágyas) szoba sem. Sőt, ilyenkor rengeteg izgalmas emberrel lehet megismerkedni, eddig mindig tanultam valamit ezeken a helyeken. Amúgy igyekszem spórolni, és minden mást beáldozni ezért az utazós, felfedezős életformáért.

- Beszéljünk kicsit a kocsma és a kocsmázás fogalmáról, mert sokszor zavarosnak tűnik, hogy mit jelent manapság ez a kategória. Pláne, mert mintha lenne egy pejoratív értelme is.

- Ahogy mondani szoktam, valóban van egy kis „báRbeli zűrzavar” a fogalmak kapcsán. A kocsmát természetesen tágan értelmezem az utazások során. Étterem, kávézó, bár is beleférhet. Eredetileg a kocsma italmérő hely volt, ennél többet nem jelentett. Aztán az évszázadok alatt rengeteget változott a jogi környezet és az ital mérésének módja, fajtája. Egy ideig az volt vízválasztó, hogy a kocsmában csak hideg ételeket lehetett kapni, míg a vendéglőben meleget. Ma már ez sem ilyen egyértelmű, sok a hibrid vendéglátóhely, vagy a „részkocsma”.

- A micsoda…???

- Részkocsma! Na, jó, ezt a fogalmat én alkottam. Ezek olyan helyek, amik több funkciót töltenek be, de beülhetsz csak kocsmázni is. Ez utóbbi nagyon fontos; vagyis azt tekintem kocsmának, ahol nem nézik ki az embert, ha csak italt fogyaszt. Egyébként néhány évtizede még sokkal pejoratívabb volt a kocsma szó, mint ma. A fiatalok újra használják a „kocsmázás” kifejezést, ami sokkal inkább egy közös összejövetelre utal, nem pedig a vendéglátóhely konkrét típusára. Persze ehhez az is kellett, hogy a helyek színvonala javuljon.

A Zala megyei Látóhegyen, a horvát határ közelében (Forrás: Kocsmaturista)

- Van Magyarországnak olyan jellegzetessége, mint az ír pub, vagy az olasz bisztró és trattoria?

- Ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert valóban mást takar az egyes országokban a kocsma, a bár, vagy a vendéglő fogalma. Sőt, a történelem során is sokat változtak ezek a kategóriák. Azt hiszem, hogy hazánkban talán a 2. világháború előtti presszók, vagy kisvendéglők világa lehetett volna egyfajta sajátosság, ha megmarad. A szocializmus alatt azonban átalakultak ezek a kategóriák; a színvonal sok esetben leesett. A kocsmázás is ekkor lett pejoratívabb. A romkocsmák ritkulása óta pedig nincs olyan kocsmatípusunk, amit hazai egyediségként emelhetnénk ki. Inkább a változásokat érdemes figyelni, értelmezni.

- Mitől jó egy kocsma napjainkban?

- Ami számomra fontos, az az, hogy a „kocsmák” (mint gyűjtőfogalom) egyfajta nyitott, többfunkciós, közösségi helyek legyenek. Olyan közegek, amiknek történetük van, ahová örömmel és nem bánatában tér be valaki, ahol sokféle ember találkozik, és nem csak belterjes a társaság. Az nem oké, ha annyira kiábrándító a hely külleme, és a közösség, hogy csak lehangolódni tudsz. Egy átlagos ember, aki szeretne kikapcsolódni egy picit, már nem megy be ilyen kocsmákba. Szerencsére országszerte elindult egy pozitív folyamat, és már a kisebb, turisztikailag nem frekventált városokban is nyílnak jó minőségű, modern kocsmák.

- Hamarosan Zalaegerszegen tartasz belvárosi sétát a Tourinform Irodával közösen. Milyennek látod az itteni kocsmatérképet, kocsmavilágot? 

- Nagyon sok kedves helyem van Zalaegerszegen! Sokféle kocsma van városszerte, ami jó. Az is örömteli, hogy vannak fiatalos, újgenerációs helyek. A belvárost kifejezetten erősnek tartom e téren. Megfigyelhető, hogy ezeken a helyeken már nagyobb arányban fordulnak meg nők is. Sok kistelepülésen, a rossz értelemben vett retró kocsmákban ez még mindig nem jellemző. Főleg az alacsony színvonal miatt. Szerencsére ezek száma Zalaegerszegen egyre kisebb. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a külső városrészekben vannak még hiányosságok, legkevésbé a nagyobb lakótelepeinken. Viszont vannak olyan peremkerületek, ahol nincs közösségi kocsmázásra alkalmas vendéglátóhely, és ez elszomorít. A vezetett sétán egyébként igyekszünk e sokféleségből bemutatni egy-egy érdekes helyet. Az Európa tér és a Kazinczy tér között sétálunk; lesz újhullámos hely, földalatti szórakozóhely, újonnan nyílt retró kocsma, italszaküzlet és angol pub-ra emlékeztető állomás is, ahol pizzát is sütnek. Hat útvonalat dolgoztam ki a Tourinform Irodának, ebből választottak most egyet. De úgy néz ki, hogy lesz folytatás.

- Muszáj megkérdeznem, hogy hogyan vigyázol az egészségedre? Gondolom nem az alkoholizmus a végcél…

- Hát, egyáltalán nem, sőt! Már az elején szigorú szabályokat fektettem le. Tudatosan és visszafogottan iszom, kóstolgatok. Ezenkívül minden hónapban kell lennie minimum 11 alkoholmentes napnak. Rövid italokat nem nagyon iszom, maximum kóstolóadagot. Főleg hosszúlépéssel és könnyebb sörökkel dolgozom, utóbbiból is leginkább pohárral. A tudatos és kulturált alkoholfogyasztást szeretném népszerűsíteni, az egyes országok, települések kultúrájával együtt. Nem „alkoholdrukker” emberek példaképe lenni, akik saját maguk tükörképét keresik bennem. Szerintem józanul is kicsit spiccesen jó élni az életet: vidáman, lazán, nyitottsággal. Remélem, hogy a Kocsmaturista blog sztorijai, írásai is ezt sugallják.
     
     (A zalaegerszegi belvárosi kultúr-kocsmatúrára időközben betelt a hely.)