A falumúzeumi orgona „vándorlásai”

Koncert a barokk hangszer felújítására

A hiányzó összeg előteremtése érdekében május 27-én egy „Orgona és Zongora” koncertre kerül sor a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, ahol fellép Mátyás István orgonaművész, Tóth László zongoraművész, a hangversenyterem vezetője, valamint a Zala Szimfonikus Zenekar, Sándor János vezényletével. A szervezők a koncert teljes bevételét az 1796-ban készült, ritkaságnak számító Klügel-orgona felújítására ajánlják fel. A jegyek 3000 forintba kerülnek.

Horváth Imre és Varju András a fatemplom előtt

Mindez nemcsak azért fontos, hogy egy újabb múzeumi tárggyal gyarapodjon a skanzen gyűjteménye, hanem azért is, mert ha a hangszert sikerül megszólaltani a restaurálást követően, akkor egy újabb koncerthelyiséggel bővülne a város. A vöcköndi orgonának ugyanakkor az eszmei értéke is magas, annál is inkább, mert a hangszernek is megvan a maga története. Mindezekről Varju Andrást, a Göcseji Falumúzeum osztályvezetőjét, Mátyás István orgonaművészt és Horváth Imre főrestaurátort kérdeztük.

- 2018 végén az Együtt Zalaegerszegért Egyesület (EZE) részéről Major Zsolt jelezte a falumúzeumnak, hogy a vöcköndi templom szeretne megválni a nagyon régi, és rossz állapotban lévő orgonájától. Kaptunk az alkalmon, és a falumúzeumba került a hangszer. Részben azért, hogy ne pusztuljon el, de azért is, mert úgy gondoltam, hogy a skanzen fatemplomában jó helye lehetne, ha sikerülne felújítani – mesélte lapunknak Varju András. – Azt is éreztem ugyanakkor, hogy szép dolog megmenteni egy régi orgonát, de még jobb lenne, ha nemcsak egy múzeumi tárgyként funkcionálna, hanem ha hangszerként is működne!

Az osztályvezető szerint a fejlesztés alatt álló skanzennek egy újabb színfoltja lehetne az orgonával ellátott fatemplom, ami új programlehetőségeket kínálna a közönségnek. A pici templom ugyanis alkalmas kisebb (körülbelül 60 főt befogadó) kamarakoncertek lebonyolítására. De egy-egy orgonakoncert a skanzen hagyományos rendezvényeinek is része lehetne.

Mátyás István

Mindeközben – szintén 2018-2019 fordulóján – Mátyás István zalaegerszegi születésű, Bécsben élő orgonaművész az Interneten olvasta a hírt, hogy egy romos állapotú barokk orgonához jutott a Göcseji Falumúzeum. Úgy érezte, hogy fel kell vennie a kapcsolatot a skanzennel, hiszen egy barokk orgona manapság már ritkaságszámba megy.

- A 20. század elején a Nyugat-Dunántúl templomaiban három egymással konkuráló orgonagyár néhány évtized alatt lecserélte az akkor korszerűtlennek számító régi orgonákat. Ebben az időszakban a történelmi orgonaállomány jelentős része megsemmisült, mára alig maradt a korábbi korszakokból ilyen hangszer. Amikor olvastam, hogy a vöcköndi katolikus templom barokk orgonája a skanzenbe került, felkaptam a fejem, és kutatni kezdtem a szakirodalomban…

A romos állapotú orgona (Forrás: Göcseji Múzeum)

Az orgonaművész azt mesélte, hogy gyorsan kiderült: a vöcköndi orgona eredetileg nem Vöcköndre készült. 1796-ban id. Klügel József kőszegi orgonaépítő a kissomlyói evangélikus templom számára tervezte a hangszert, ami 1904-ig ott is állt. Akkor egy templombővítés miatt váltak meg tőle, illetve cserélték le az Angster-cég gyári orgonájára. A régi barokk hangszer ezt követően került a kis Zala megyei településre, Vöcköndre. (Történetét dr. Kormos Gyula orgonaszakértő már megírta.) Az ottani katolikus templom 90 éven keresztül használta az orgonát; míg a fújtatója fel nem hasadt, ami miatt használhatatlanná vált.

- Az igazi különlegessége nem is az, hogy egy „vándorló orgona”, hanem hogy változtatás nélkül vészelte át az évszázadokat – folytatta Mátyás István. – Soha senki nem nyúlt hozzá úgy, hogy a hangképét megváltoztatta volna, és motort sem kapott eddig. Még a világháborúkat is átvészelte; nem vitték el a homlokzati sípjait hadianyagnak. Bár, egyes sípjait Vöcköndön jeladásra használták a 2. világháború idején, így ezek összegyűrődtek. Ötven darab, javíthatatlan vagy hiányzó ón-ólom ötvözetű sípot újra kell gyártani a restaurálás során, a többi fa- és fém síp megmenthető.

A restaurálás részleteibe Horváth Imre, a múzeum főrestaurátora avatott be.

- Két része van a folyamatnak: az egyik a hangszer belső szerkezetének, sípanyagának felújítása, amit egy soproni orgonaépítő cég végez el. A másik a fenyőfából készült orgonaszekrény javítása, ami a múzeum restaurátorműhelyében zajlik. A szekrényt elemeire bontottuk, a portalanítás, tisztítás megtörtént. A faanyag erősen rovarkárosodott volt, ezért fertőtleníteni kellett, ezután pedig megkezdődhetett az eredeti festékréteg feltárása.  Kiderült: az orgonaszekrény alapja sötétkék volt, a faragott díszek pedig aranyozottak. A munkálatok után újra ezt a színt kapja meg a szekrény.

Az orgonaszekrény darabjai restaurálás közben

Ha minden elkészül, akkor várhatóan jövő év közepén állíthatják össze a teljes orgonát: a beépítést a soproni cég és a múzeum közösen végzi el. Varju András hozzátette: előtte arra is szükség lesz, hogy megvizsgálják a skanzen fatemplomának klimatikáját, hiszen a hangszer csak viszonylag állandó páratartalmú helyre kerülhet. Bíznak benne, hogy a kiszemelt helyszín megfelel az elképzeléseknek. A május 27-i jótékonysági koncert bevételéből a restaurálás, illetve a behangolás/beépítés költségeihez szeretnének hozzájárulni. A felújítás összköltsége 4,5 millió forint, ebből 3 millió 200 ezer már rendelkezésre áll. A hátralévő összeget kell előteremtenie az intézmények.

Ami a koncert programját illeti, Mátyás István elárulta: örül, hogy Tóth László zongoraművész és a szimfonikusok a jó ügy mellé álltak. Az este folyamán többek között Händel: B-dúr Orgonaversenyét, Beethoven: c-moll Zongoraversenyét hallhatja a közönség. Meglepetésként pedig egy közös orgona-zongora duóra is sor kerül, amilyen még nem nagyon volt hallható a városban.

Jegyek online is, és a Keresztury VMK intézményegységeiben is kaphatók.