Nem a formája teszi a fánkot

Zalai kuriózum a szénafánk

Az ókori rómaiaknál már klasszikus ételnek számított. Magyarországon 1570-ben említi az első szakácskönyv (Szaktudomány című). Valószínűleg Mátyás udvarába hozta Beatrix. Az 1600-as évekbeli szakácskönyvek még egész furcsa fajtáiról adnak elkészítési leírást, úgy mint sulyom fánk, kék fánk (búzavirággal), Malosa, azaz mazsolás szőlő fánk, kétszerfölt fánk, törött fánk, marca fánk, horgas fánk, gólyafészek fánk, zöldfánk. Az első töltött fánkokról a XVIII. század közepétől írnak a szakácskönyvek hazánkban (Misztótfalusi Kis Mihály: Szakácsmesterésegk könyvecskéje). Aztán a régi idők könyvei mesélnek még a tölcsér fánkról, főkötős fánkról, mozsárfánkról, süvegfánkról (forgács fánk speciálisan tálalva) és toló fánkról. Az elterjedése azonban a XIX. századig váratott magára. 

Klasszikus baracklekváros (ZalaMédia archív/pP)

Mára a hazai kínálat leszűkült a legismertebb barack lekváros szalagos fánkra, csörge fánkra, a nem dagasztással készült forgács fánkra, és a mutatós rózsafánkra. De még előfordul az egérke fánk, mely égetett tésztából készül, a pille fánk, mely élesztő helyett sütőporral él és kanállal kell szaggatni, valamint a nehezebb tésztájú krumplis fánk, mely édesen vagy sósan is kínálható, ez utóbbi módon akár köretként is. A farsang amúgy is a szabályok felrúgásának az ideje, mely elérte a farsangi fánkot is. Tehát alternatív új tészták a gluténmentestől a tojás nélküliig, tejfölös, sütőtökös, mákos, almás és kit tudja milyen nem, erről talán a kanizsai Országos Fánk Fesztiválon lehetne tájékozódni, ha nemcsak online lenne az idén. Addig is, amíg offline lesz, egy régi recept. „Főkötős fánk” :

“Csinálj kadocot, azaz liszt és tojás keverékéből készült tésztát néki, mint az alma-fánknak, azután egy tiszta csupornak a fenekét lyukaszd meg, mint egy borsószem, tiszta meleg vaj légyen a tűznél serpenyőben: azután töltsd a lyukas fenekű fazékba a kadocot, amennyit meg akarsz rántani, csorgass a vajba a csuporból, annyit, hogy egészen vehesd ki, mikor sütöd, szép sodor lészen, mikor úgy gondolod, hogy megsült, vedd ki rostás kanállal, és nádcukorral édesítsd meg felül, és tálald fel”.

A szénafánk (Forrás: Mai Móni)

Erdélyben pánkó, a Felvidéken siska, a palócoknál pampuska, Baranyában huppancs, Borsodban krepli. Ritka zalai gasztronómiai érdekesség az autentikus szénafánk, ami röviden vaniliás krémmel töltött cérnametélt gombóc, olajban kisütve. Merthogy a fánkok sokféleségében ez az olajban sütés a legáltalánosabb tulajdonság. Egyébként nagy a szórás, főleg, ha a külhoni tésztákat nézzük. Bécsben nemzeti édesség, a németeknél, a berliner a divat, az amerikaiaké középen lyukas, különböző mázakkal és szórásokkal, kávé mellé. A spanyol nemzeti desszert a churros ovális alakú, kevert tészta olajban sütve. A cseheknél tarkedli van, az olaszoknál bombolini vaniliás töltelékkel, fritello (üresen levessel), bigné krémmel, zepolla krumplis tésztából. Karácsonyra, Szent József napjára, apák napjára az olaszok válasza a fánk, melynek mérete régiónként elég eltérő. A franciák az ekler fánkra esküsznek. A törökök lokmát esznek, ami lehet diós, mogyorós vagy pisztáciával megszórt. A svábok a galuskánál egyszerűbben szaggatják a kanálfánkot. Aztán nem is hasonlít a fánkra a császárfánk, azaz, ischl-i fánk, a mai isler. Szintén fantázia kell a dorongfánkhoz, amit inkább kürtös kalácsnak nevezünk. A magyar tolófánk hasonló a spanyolokéhoz. Időigényes az édesburgonya fánk, az angoloktól való az „apáca fing”, a túró és fánk keresztezése a túrófánk, vagy túró puffancs. A bába fánk tejbe áztatott kenyérből indul. A leghízlalóbb pedig az apró fánk, mely tojáshabból cukor hozzáadásával készített gombóc, melyet cukorba forgatva kínálnak. Jaj és még nem is említettem a képviselő fánkot. És ki ne hagyjam a zsályafánkot és egyéb „bundázásos” édességeket, melyek még ide sorolhatók. 

Szóval laza vagy nehezebb tészta, dagasztva vagy a nélkül, élesztővel vagy sütőporral, kevert tésztával. égetett tésztával, töltve vagy töltetlen, mázzal vagy nem, csurgatva, szaggatva, gömbölyítve, különböző méretben. Mindegy is, úgy is jön a böjt. Torkos csütörtökön legkésőbb, azért együnk fánkot, mert védi a háztetőt a vihartól a babona szerint. A szerelmesek pedig osszák meg egymás között ezt az édes süteményt, ezzel fejezve ki régi szokás szerint a komoly érzelmeiket. 

Forrás:     
Mai Móni 
felvidek.ma
sussvelem.com
gasztrofasirt
mindmegette.hu
vadkertinfo.hu
malacpracli.blogspot.com
mukedvelohedonista.blogspot.hu