Táplálkozási tévhitek

A zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat magában foglaló táplálkozás nagy mennyiségben tartalmaz a növekedéshez, fejlődéshez, terhességhez, szoptatáshoz, fokozott szellemi és fizikai tevékenységhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, esszenciális fehérjéket, szénhidrátokat és telítetlen zsírsavakat. Az ilyen étrenden élők nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, türelmesebbek és hosszabb az élettartamuk – áll a folytatásban. Bokor Katalin természetgyógyásszal a vegetariánus táplálkozás egyik legszakavatottabb honi ismerőjével a vegánok által is gyakran elkövetett táplálkozási hibákról beszélgettünk.

– Nagy öröm számomra, hogy ma már trendi lett a vegan táplálkozás. Gyakran találkozom anyukákkal, akik elmondják nekem, „kétféleképpen kell, főzzek, mivel a kisebbik fiamat valaki rávette, hogy vegan legyen.”  S záporoznak a kérdések, hogy miért így, miért úgy... Mások elmesélik: a szomszédom vegetáriánus, mégis ilyen- olyan betegség gyötri, hogyan lehetséges ez? Ezek az emberek, igaz, hogy tudják, a vérünk abból képződik, amit elfogyasztunk, de szervezetünk: értelem, lélek, test – tehát mindhárom egészséges, vagy egészségtelen táplálása, befolyásolja a fizikai egészségünket. E három egységnek, van egy rendszere, amit tiszteletben kellene tartani.

...avagy együnk, igyunk okosan

A számítógépbe nem fogok benzint önteni, mert az árammal, vagy akkumulátorral működik. Vannak benne dolgok, amiket időközönként frissíteni, vagy újra programozni kell. Ezt az emberek saját testükkel nemigen alkalmazzák. Gyakran kérdezik? Naponta hányszor étkezzünk? A legtöbben úgy válaszolnak, többször, keveset, vagy azt felelik ötször, hatszor. Nagy tévedés, nem így van! A fizikai testünk azt kívánja, hogy napjában mindössze maximum háromszor együnk!! Közben pedig semmit!  Felejtsük el a nassolást. Ne bontsuk meg az étkezés-emésztés, és a gyomor pihenésének rendjét, idejét.

– A folyadékfogyasztással is hadilábon állunk…

– Igen. Másik nagy probléma, hogy az emberek -sokszor még a vegánok is- igen kevés folyadékot fogyasztanak. Egy felnőttek, aki nem nehéz fizikai munkát végez, minimum 2,5 liter folyadékot kellene naponta elfogyasztani. Tapasztalataim szerint egy átlagpolgár alig fogyaszt 1,5 litert, azzal a kifogással, hogy „nem kívánom, nem vagyok szomjas, a szervezetem tudja, hogy mire van szüksége, stb.” Ekkor meg szoktam kérdezni: autóval tetszett jönni?  Meglepődve válaszol: igen... S a benzintank telítettségét mutató kijelzője szólt, hogy lassan üres?  Nem – hangzik – a csodálkozó válasz, de ekkor már kezdik érteni, hogy miért mondom.

Hideg a kezük-lábuk, s nem gondolják át, hogy mivel kevés folyadékot fogyasztanak, a fő erek a hajszálerekből visszavonják a vizet, így ott nincs, és nem is lehet jó a vérkeringés... Az ízületi, mozgásszervi betegségek hátterében is gyakran a folyadékhiány áll. A kevés folyadék miatt természetesen könnyen bekövetkezik a székrekedés is, s ennek folytán még több méreganyag marad a szervezetben. Egy vegan – ha egészségesen táplálkozik – naponta háromszor, akkor naponta háromszor van széklete, - de csak akkor, ha elegendő a folyadék, és a rostanyag a táplálékában.

Az igazi vegán nem a multikból származó felfújt, gyors kenyeret, péksüteményeket fogyaszt, és soha nem terít meg asztalt nyers gyümölcs, vagy zöldség nélkül. Itt is sokat véthetünk. Fontos lenne odafigyelni arra is, ha édes ételeket fogyasztunk, akkor gyümölcsöt terítünk fel hozzá ötven százalékban, s ugyanígy, ha sós ételt terítünk, akkor zöldséget tálalunk fel hozzá ötven százalékban. Tehát a vasárnapi ebéd után sem fogyasztunk édes süteményt, gyümölcsöt! Tálaljunk fel sós, töltött süteményeket, sós pogácsát – természetesen akkor, ha előtte mondjuk a sós gomba mellé ötven százalékban legalább nyers zöldséget elfogyasztottunk.

– Mi a helyzet a só és étolajfogyasztással?

– A saját étrendemben – a magam által sütött kenyér kivételével- csak a déli étel tartalmaz sót. A reggeli és a vacsora csak sómentes étel lehet, sok gyümölccsel. Reggel felváltva, különböző kásák, pelyhek, növényi tejek, gyümölcsök következnek. A vacsoránk többnyire mindig valami egyszerű sütemény, üres kalács, diós kifli, linzer és sok gyümölcs. Ezt azért teszem így, mert Brazíliában egy természetgyógyászati klinikán megtanultam, hogy egy tányér ételben már benne van az egész napi só adagunk!

Hat hónapig tápláltak így a kórházban, de mára a rokonaim is betartják ezt a rendet, ami a hasznukra van. Mindössze 0,8-1,4 gramm só szükséges egy embernek egy nap leforgása alatt. Magyarországon az ajánlott sóbevitel napi mennyisége öt gramm körül van. Egy átlag magyar az ajánlott sómennyiség tízszeresét viszi a szervezetébe egyetlen nap. A túlzott só bevitele nagyon káros, mert lerakodik az erekre, a csontokra, az ízületekre, megemeli a vérnyomást, artéria sclerozist okoz, beteggé teszi a vesét, a húgyhólyagot. Mégis sok embernek hiába tanácsolja az ember, hogy csökkentse azt. Főzéskor, sütéskor minden ételemben az utolsó egy percben teszem bele az olajat.

Egy orvostól tudom, hogy amikor odatesszük az olajra párolni a sárgarépát, zöldséget, borsót, majd felöntjük vízzel, s főzzük 20-30 percig, az olajtartalom mind belefő a zöldségbe, ezzel pedig az sokkal nehezebben emészthető. Minden kirántani kívánt zöldséget a sütőben sütök, s mikor kiveszem, akkor locsolom meg a hidegen sajtolt napraforgó olajjal. Még a szegényparasztság is jobban volt ellátva tápanyagokkal a középkorban, mint a jóléti társadalmak számos gyermeke. Nálam nincs a házban vitamin és táplálék-kiegészítő sem. Hiszem, hogyha házilag készített ételeket fogyasztunk, s elegendő nyers gyümölcsöt és zöldséget, akkor nincs semmi szükségünk rá.