Jelentősen átalakul a ma ismert világunk

Alkalmazkodással az összeomlás ellen

„Nem vagy egyedül, senki se menekül - élet egy átalakuló világban” címmel Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató tartott előadást a civilizációnkat fenyegető veszélyekről. Nem összeesküvés-elméletekről, sem nem a kozmoszból jövő támadásokról van szó. Bár gyakran hiszik róla, hogy valamiféle szekta tagja – szögezte le mindjárt a legelején. A kollapszológia (összeomlás) tudománya komplex módon vizsgálja azokat a folyamatokat, melyek a ma ismert civilizáció végét jelenthetik. Éghajlati-, geopolitikai-, gazdasági változásokról, átalakuló társadalmi folyamatokról és a Föld erőforrásainak szűküléséről, kimerüléséről van szó. 

Stumpf-Bíró Balázs

A szakember szerint e sok tényező együttes hatásának eredményeként életkörülményeink a közeljövőben lényegesen megváltoznak. Nekünk pedig az élhető élet fenntartásának érdekében, a legjobb tudásunk szerint alkalmazkodnunk kell az új feltételekhez. Mint mondta, aki happy endre vágyik, nem ezen az előadáson kapja meg. Járványszerű fertőzések, összeomló ökoszisztémák, élelmiszer és vízellátási zavarok, kiszámíthatatlan energiaellátás, gazdasági és pénzügyi válságok, felbomló társadalmi rendszerek korát éljük majd a következő években, évtizedekben. Ezek a globális hatások pedig mindannyiunkat érinteni fognak. Az összeomlás nem azt jelenti, hogy hirtelen történik valami drasztikus dolog, ami miatt vége lesz a Földnek. Ez egy sokkal lassabb történet, amiben adott esetben lehetnek felfelé ívelő szakaszok is. De a folyamatot – főleg ami a környezetszennyezést és klímaváltozást illeti – visszafordítani már nem tudjuk. Alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, fel kell rá készülnünk – fogalmazott.

Újdonságokat persze nem igazán mondott az előadó, hiszen a téma kapcsán már az 1970-es évek óta kongatják a vészharangot a szakemberek (érdemi változás mégsem történt). Stumpf-Bíró Balázs viszont komplex módon, összesített adatokon keresztül szembesítette a hallgatóságot a kialakult éghajlati, gazdasági helyzettel, és ezek következményeivel. Mint mondta: az elmúlt 140 évben szipolyoztuk ki a bolygót. Az éghajlatváltozás nem ok, hanem következmény. Az üvegházgázok, például a széndioxid aránya meghatározza a földi hőmérsékletet. Az előrejelzések szerint ez 4-5 Celsius fokkal lesz melegebb a század végére a mostaninál.  A problémát azért sem lehet megoldani, mert a széndioxidnak 30-50 évre van szüksége arra, hogy kifejtse melegítő hatását, tehát az ennyi idővel korábbi „kibocsájtás” eredményét érezzük ma.

Illusztráció (Forrás: ©TRYFONOV - STOCK.ADOBE.COM)

A klímaváltozás mellett probléma az is, hogy a jelenlegi globális gazdasági rendszer olyan energiaforrásokon alapszik, melyek nem megújulóak, így „fenntarthatóságról” se nagyon van értelme beszélni. Főleg mert ezt úgy szeretnék irányítani, hogy a mai, normálisnak gondolt életünk megmaradjon. Közben nem gondolunk rá, hogy a népesség folyamatosan nő, a mezőgazdasági területek száma rohamosan csökken, az energiakészlet pedig fogy. Olyan rendszert hoztunk létre, ami nélkülünk nem működik mi meg nem működünk az energia nélkül – fogalmazott. Az ipari civilizáció hatására stabil politikai, társadalmi rendszerek alakultak ki, de ezek mára „köhögnek”. Ha a megújulásra való képesség alábbhagy, megindul a leépülés  a társadalmakban.

Az előadó úgy látja, hogy a bizonytalanság és a szűkösség kora jön. A ma ismert világunknak pedig vége lesz. De ez nem jelenti azt, hogy nincs élet ezután. Szerinte a jövő a megtartó közösségeké lesz, ahol a felek között partneri a viszony, és kooperáción alapul. (Legyünk jóban a szomszédainkkal, mert az később fontos lesz – mondta.) A jövőre fel lehet készülni. Ezt szolgálja többek között a munkatársaival életre hívott, az alkalmazkodás folyamatát támogató Cassandra Program és a Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) mozgalom. Hiszi, hogy a felkészülés nem vesz el tőlünk semmit, ellenben lehetővé teszi, hogy többet tarthassunk meg abból, amink most van.