Vezető hírek
Fenékpusztai ásatások új megvilágításban
A központi, száz méter hosszú és mintegy 30 méter széles palota feltárásában német régészek is közreműködtek. Valószínűsíthető, hogy egészen a 7. századig éltek itt rómaiak és a velük keveredő barbár csoportok tagjai. Három fő, egymástól eltérő építkezési szakaszt már sikerült elkülöníteni. A jelenlegi feltárások alapján úgy tűnik, hogy a Csák Árpád, a keszthelyi Balatoni Múzeum alapítója által a 19. század végén és a 20. század elején, e helyütt folytatott kutatással összefüggésben készített alaprajzaihoz viszonyítva, sokkal összetettebb lehetett a többször át is épített épületegyüttes.
Heinrich-Tamáska Orsolya, az erőd kutatásvezető régésze szerint ez a főépület már állt a 3. század végén, ám a 44 tornyú erőd csak a 4. század középső harmadában épülhetett köréje, hogy reprezentatív célokat szolgáló létesítményként funkcionáljon. A lelőhely jelentőségét az adja, hogy Pannónia területén itt egyedülálló módon követhető a rómaiak továbbélése.
Havasi Bálint régész-múzeumigazgató elárulta: a terület kutatása német és magyar közreműködéssel nyolc esztendeje folyik. A Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, a zalaegerszegi Göcseji és a keszthelyi Balatoni Múzeum kooperációjában most nyáron egy hónapig végeztek régészeti kutatásokat, amelyekbe egyetemistákat is bevontak. Dr. Roland Priem a heidelbergi egyetem régész kutatójának közreműködésével augusztus közepéig: 27 épület alapjait sikerült feltárni. Gabonatárolók, kisebb villák, a palota, három kapuzat és egy római fürdő nyomait is felkutatták.
Előkerültek egy kora keresztény bazilika kövei, amelyek szintén a falon belül álltak. Az erődön kívül régebben feltárt temetőben, nagyjából ötezer sírt is kiástak. A georadarral és lidarral elvégzett kutatások alapján azt feltételezik, hogy az erődnek volt két tornya a Balaton partján is, ami utalás lehet arra, hogy a rómaiaknak kikötőjük is volt. Az erődben kevés feliratos nyom és emlék, valamint kerámiatárgy maradt fenn, de rengeteg állatcsontot azonosítottak. Rátaláltak késő római bronzérmére, állatfejes bronzfibulára, aranyozott ruhatűre, maszkos alakokat ábrázoló ezüst lemezkére is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Karambolozott két jármű BagodbanÉvértékelőt tartott a Zalatriatlon EgyesületJövő héten újabb forgalomkorlátozás lesz a Baross-liget környékénÚj vezető a Göcseji Múzeum régészeti osztályánRejtélyes és vicces múltidézés a PáterdombonAlsórajkon állandó kiállítása nyílt Kisfaludi Strobl ZsigmondnakLátogatási korlátozás a zalaegerszegi kórházbanA Caffé Parco lett a legkedveltebb kávézóSzalagkorlátnak csapódott egy autó az M7-es autópályán, NagykanizsánálTisztújítás a zalaegerszegi Fidelitasnál -
rovatunk hírei
Új szervezésben a zalaegerszegi 24 órás úszógálaZakály Viktória íróval találkoztakLátványos fejlesztések a zalaegerszegi Ady utcábanPro Cultura Keszthely díjjal tüntették ki Dr. Müller Róbert régész-muzeológustBognár Szabolcs Zala megye legeredményesebb Diákolimpia® testnevelője díjat nyertNyílt napot tartottak a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi KözpontjábanÚj korszakot nyitott Zalaegerszegen a Magyar Honvédség toborzóirodájaFolk-divatbemutató és díjazások a kultúra napjánEkler László természetfotói a Liszt-iskolábanVeszeli Lajos balatoni tájképei Zalaegerszegen top 10
Egy korszak vége: megszűnt a Betti cukrászdaJól sikerült jubileumi évet zárt a BogáncsFényes égi jelenség január 3-án: közel került a Vénusz a HoldhozÚj gyalogosátkelő és buszmegálló a Baross ligetnélTakács Ágnes alkotásai a páterdombi műterembenLegyen-e Petőfi-szobor Zalaegerszeg belvárosában?Szarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélA lakosság segítségét kérik a zalai rendőrökLátványos fejlesztések a zalaegerszegi Ady utcábanA Kósa házaspár a zalaegerszegi Lokálpatrióta Klubban