Húsz éves a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Egyesület

Az összetartozásban rejlik az erő

A monda szerint egykor székelyeket telepítettek az Őrségbe és Göcsejbe, és valóban bizonyos, hogy e három település lakói kölcsönösen jól érzik magukat egymásnál, mintha hazamennének, amikor egymást látogatják. Sőt a barátságot duplázni is szeretik. A MA-ZA létrejötte után három évvel, 2003-ban, dr. Hóbor Erzsébet alapításával megalakult a Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Kör is. Így kétszeresen is kapcsolódott egymáshoz immár civil szervezetileg is a két város. A hivatalos kapcsolatfelvétel egyébként 1992-re datálható, amikor is dr. Gyimesi Endre (Zalaegerszeg) és Nagy Győző (Marosvásárhely) polgármesterek megbeszélést folytattak ez ügyben. De ha még korábbra tekintünk az 1980-as években sport kapcsolatokkal, azon belül is tekével indult a szálak erősítése Józsi Györgynek (ZTE) köszönhetően. Ezt követték a kulturális fonódások. Marosvásárhelyi színművészetis végzős diákok szerepeltek Zala megyében több helyen, dr. Merő Béla (Reflex Színpad) meghívására. Ezek voltak az úttörő lépések.

Cseh Gábor

- A hivatalos testvérkapcsolat 1996-ra datálódik. De a barátság olyan, mint a haza írta, Kurt Kucholsky német író. Az igazi barátságot, akárcsak a hazát, csak hűséggel, szeretettel lehet ápolni. Ezt vallom én is A jó testvérkapcsolat is több mint önkormányzati, intézmények közötti, politikai, kulturális együttműködés, vagy sportkapcsolatok. Igazán élővé az emberi érzések, emberi kapcsolatok, a barátság teszik. Talán ezek a gondolatok vezéreltek akkor, amikor Fodor Imre Marosvásárhely polgármesterének a kezdeményezésére 2000 novemberében összegyűltünk a Bolyai téri Unitárius Egyházközség tanácstermében, és elhatároztuk, hogy megalakítjuk a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesületet – idézi fel Cseh Gábor. - Megpróbáltunk egy szimbolikus hidat építeni a két város között, a barátság, a szeretet, az összetartozás jegyében. Hidat építeni nehéz, de szép küldetés. Ideiglenesen Fodor Imre kapott elnöki, én meg ügyvezető elnökimegbízást. Többször eltévedve a bürokrácia útvesztőiben közel másfél évig tartott, amíg megkaptuk a hivatalos törvényszéki végzést. Az egyesületet huszonketten alapítottuk. Ettől kezdve felpörögtek az események. Sorra születtek a különböző hivatalok, közintézmények, iskolák közötti, valamint a kulturális és sportkapcsolatok. 2006. január 8-án a Maros Megyei Tanács és a Zala Megyei Közgyűlés is testvérkapcsolatot kötött. A szerződést a két elnök, Lokodi Edit Emőke (Maros megye) és Kis Bódog Zoltán (Zala megye) írta alá Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Tükörtermében. Időközben több település között is testvérkapcsolat alakult még. Megemlíteném Marosszentgyörgy-Zalaszentgyörgy, Kibéd-Zalalövő, Gyulakuta-Tófej kapcsolatait.

A megalakulás után többször is feltették a kérdést, hogy miért volt szükség a baráti egyesület létrehozására, hisz nagyon jól működik a két város közötti hivatalos kapcsolat.

- Erre mindenkinek azt a választ adtam, hogy most igen, de a jövőben nem lehet tudni, hogy milyen politikai szelek fognak fújni, ami minket ez nem fog érinteni, mivel civil egyesület vagyunk. A történelem minket igazolt, hiszen ma már mi vagyunk a két város közötti kapcsolat marosvásárhelyi zászlóvivői. A találkozások érzelmi töltetét én nem tudom szavakban leírni. A barátság, a szeretetet, a jóság és az összetartozás érzését soha így nem éreztem, minden elválást megkönnyeztünk. A találkozások tele voltak szép tartalommal. Megismerhettük Zala és a szomszédos megyék történelmi-és kulturális kincseit. De kirándultunk közösen Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, ottani magyar közösségekkel találkoztunk, erősítve nemzeti összetartozásunkat. Nemzeti ünnepeink közös ünneplése március 15-én, október 23-án vagy augusztus 20-án felejthetetlen. Bálok, mulatságok és megannyi szép emlék. Büszkék lehetünk a tárgyi emlékeinkre, Zalaegerszegen egy kopjafa a testvérvárosok irányjelző és távolságmutató tábláival, egy székelykapu, amit a Magyar Forradalom és Szabadságharc 50 éves évfodulóján avattunk, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása, valamint Wass Albert szobra, amit Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész ajándékozott Zalaegerszeg városának. De úgyszintén büszkék vagyunk a gyönyörű zalai haranglábra, amelyet Marosvásárhelyen a középkori várban állítottunk fel. Az évek folyamán több, képzőművészeti és fotókiállítás volt a két város között. De voltak színházi előadások, egyéni fellépések, klasszikus-, népi- és könnyűzene koncertek. Napjainkig jól működőnek az iskolák közötti kapcsolatok, alkotótáborok, hagyományőrző táborok. Számtalan szép emlék kavarog bennem. Ezek közül kiemelkedik kettő. 2005. november 19-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 238 személy vehette át a Zalaegerszeg Tiszteletbeli Polgára címet.2012. augusztus 24-én Zalaegerszegen 32 társammal Magyar állampolgárrá válhattam –mondja büszkén és örömmel Cseh Gábor. - Külön köszönetet szeretnék mondani Zalaegerszeg polgármestereinek, akik a várost vezették ezen időszakban. Segítségük nélkül nem működhetett volna így ez a kapcsolat. Dr. Gyimesi Endre, Gyutai Csaba és Balaicz Zoltán, mindhármukat úgy jellemezném, hogy Erdély-barát, nemzeti érzelmű, kiváló magyar emberek. Egy húron pendültünk. Bátran kijelentem, Marosvásárhelynek öt magyarországi testvérvárosa van, és földrajzilag a legtávolabbival, Zalaegerszeggel a legjobb. Ehhez egy kicsit mi is hozzájárultunk – mondta Cseh Gábor, aki közösségépítő munkája elismeréseként 2003-ban Zalaegerszegért-díjban részesült. 

A jubiláló egyesület „Összetartozunk” címmel könyvet adott ki, mely a napokban jött ki a nyomdából. A közel 250 oldalas kötetben felelevenedik az elmúlt két évtized és emléket is állít a húsz évnyi közösségépítő tevékenységnek. A könyvbemutató a közeljövőben várható, ez egyben hiánypótló is, a körülmények miatt elmaradt nagyobb volumenű jubileumi rendezvényre.