Természettudományos középiskolai konferencia Zalaegerszegen

A zalaegerszegi diákok hét területről hoztak értékes információkat

Az MCC előadótermében a házigazda, dr. Sali Zsófia köszöntötte a vendégeket, később, az előadások között, Kajári Attila tankerületi igazgató osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.

A témák változatosak voltak, a hozzájuk kapcsolódó érdekes ismeretanyagokat felkészült előadók mutatták be. A zalaegerszegi diákok hét terültről hoztak fontos, értékes információkat. Molnár Patrícia (Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium) a CRISPR genomszerkesztő rendszerről beszélt. Hegedűs Máté Mihály (Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium) az erdők jelentőségének bemutatásától eljutott a zalaegerszegi Alsóerdő sokoldalú hasznosításának folyamatáig. Szabó Bálint (Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium) a jól ismert Batman figurától, és a Drakula alakjától jutott el egy speciális adatbázis alapján, a denevérekig egész pontosan rovarevő fajtáktól a repülőkutyákig. Csák Kristóf (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium) a hulladákgazdálkodásról a Zalaegerszegi hulladéklerakó telepen látottak alapján számolt be.

Németh Jázmin és Horváth Luca (Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola) tenyészett házi kedvenceikről, a leopárd gekkókról osztott meg érdekes, meglepő információkat. Az előadópáros kiemelte azt a fontos problémát, hogy a beltenyésztés csökkenti a genetikai sokféleséget és növeli a betegségek kockázatát. Leggyakrabban fellelhető betegségek a nehéz egyensúly érzék, rákos megbetegedések és a tumorok. 

Vörös Zsombor (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium) 2025 januárjában a zalaegerszegi szennyvíztisztitó telepen járt iskolájuk több tanulójával, hogy megismerjék a szennyvíztisztitás menetét, illetve, hogy megvizsgálhassák, hogy mennyi nitrogén és foszfor található a szennyvízben. Elmondása szerint a biogáz felhasználása igen sokrétű. CNG gáz formájában nálunk is használják a közösségi közlekedésben, az autóbuszoknál, a telepen vízmelegítéshez, és a pasztörizálóhoz. A létrejött iszapot mezőgazdasági célokra használják. Előnye, hogy nagy a víztartalma. Így javítja a föld víztartóképességét. A talajjavításra szolgáló felhasználást azonban csak kizárólag mélyművelési takarmánynövényeknél engedélyezi a hatóság. 

Háry Laura, Szlávecz Zsófia és Kárpáti Rebeka egy újdonságról számolt be. A napelem közvetlen környezetében végeznek mezőgazdasági tevékenységet, növények termesztését. A Japánból indult technológia – Szlávecz Zsófia szerint – Franciaországban már úgy termel évente 260 MW energiát, hogy mellette, körülötte (például melegházakban) 15 ezer eperpalánta fejlődik

A kilenc előadás után a résztvevők ismerkedéssel, beszélgetéssel, kapcsolatépítéssel zárták az eseményt. Az előadók márciusban Keszthelyen, Nagykanizsán állnak ismét a közönség elé.