Göcseji Múzeum

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

"Marokba szőtt mesék" című, hamarosan megnyíló új tárlatához keres diafilmeket a Göcseji Múzeum.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

A fotográfia nélkülözhetetlen a 20. század azonosításához, ezért a történészek nagyon fontos kordokumentumként tekintenek a korabeli felvételekre.

Gyönyörű megmunkáltság, drámaian torz és esendő alakok. Fenségesség és alantasság. Felfelé ívelő, polírozott bronz figurák, geometriára alapozott koncepció.

Ritka ajándékkal gazdagodott a Göcseji Múzeum gyűjteménye: az egykori híres cigányprímás, nótaszerző, Dandi (Kis) Károly hegedűjét adományozta a múzeumnak a zenész családjának nevében özvegy Dandi Lászlóné, a prímás menye.

Tudományos Esték címmel indított közös előadássorozatot a Göcseji Múzeum és a Zalaegerszegi Televízió. A programot szeptember 28-án Havasi Bálint régész, „A titokzatos kelták régészeti hagyatéka Zalában” című előadása indította.

AZ AUGUSZTUS 22-28-AI HÉTEN

Az Együtt Zalaegerszegért Egyesület (EZE) emlékplakettel ismerte el Megyeri Anna történész munkáját, melyet a város múltjának feltárása érdekében végzett.