Az ország óriásfáit gyűjti

Elhangzott, az országban Délnyugat-Dunántúl büszkélkedhet a legtöbb nagy fával, így számos zalai példa is bemutatásra került.

Az előadó felmérési eredményeit 2005-ben kiadott könyvében publikálta, illetve honlapján folyamatosan frissíti az adatokat. Ez utóbbi közel 2500 magyarországi óriás és nagy fát mutat be, elérhetőség, mért adatok és fotó megadásával. A tudós megjegyezte, csak olyan koronásokat tartalmaz a lista, melyet személyesen mért meg. Munkáját azonban sok adatközlő segíti, s ezen információk alapján járja az országot. Hozzátette, van egy „kemény mag”, akikkel a faóriások kutatása okán alakult ki kapcsolat. Valamint a modern technikai eszközök is hasznára vannak, a GPS, az internet csakúgy, mint például a védettségi listák. De meglepetésekre, új fák felfedezésére így is lehet számítani.

A fekete nyárnál fogy leginkább a centi

A fotókkal és számadatokkal gazdagon illusztrált előadás során zalai büszkeség is bemutatásra kerültek. Így többek között a baki kocsányos tölgy, mely 760 centiméteres körméretével sokáig országos elsőséget élvezett, azonban az egyébként jó állapotban lévő idős fa két éve nem mutat növekedést, így egy bogdásai társa második helyre szorította. (Becsehely/Borsfa határában is van egy 631 cm körméretű). Szóba került a mérési nehézség. Pósfai György azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a föld és 1méter 30 centiméteres magasság között veszi alapul a legkisebb körméretet, s időnként visszaméri a fákat, figyelve azok növekedését. Azonban például egy kéregdarab leesése is befolyásolhatja az eredményt. Legegyenletesebb növekedésűnek a platánokat ítéli, évi közel 5 centiméteres növekedéssel (Körmenden 15 éve folyamatosan mért adat). Hozzátette, a klímaváltozás sok nagyméretű fát visszaszorít, így a bükköket, ezért várhatóan a platánok lesznek néhány év múlva Magyarország legnagyobb fái.

Egyébként jelenleg az abszolút csúcstartó egy gemenci fekete nyár 12 méteres körmérettel, de Vindornyalak is büszkélkedhet egy ilyen 10 méteres átmérőjű látványos növénnyel. A legnagyobb vadcseresznyék a Bakonyban találhatók, de egy zalaszántói cseresznyefa is eléri már a 420 centiméteres átmérőt. A fűzek a Dunaszigeten nőnek a legnagyobbra, míg a mamut és normann fenyő Szombathelynél. A szelídgesztenye csúcstartó szintén zalai, a híressé vált nagykutasi (838 cm), illetve Boncodföldén is található egy szép példány (728 cm).

Szóba került a fa kor meghatározásának bizonytalansága, melyet inkább csak saccoln lehet. Az előadó tapasztalatai szerint általában kétszeresen túlbecsülik a fák korát. A szelíd gesztenyék között fordulnak elő a legöregebbek, akár 400 évesek is, így a surdi 761 centiméteres átmérőjű is valószínűsíthetően ennyi idős.

További érdekességként elhangzott még, hogy a legméretesebb császárfa Balatonbogláron található, akác pedig az őshazait meghazudtoló mérettel (630 cm átmérő) Bábolnán. Pakson nőtt a legnagyobb fűzfa. Zsennyén volt a legnagyobb tölgyfa (980cm), mely 2006-ban összeroskadt, és napfényre került titka, azaz egy lusta postás kézbesítetlen levelei.

Az előadáson szó esett még az óriás fa gyűjtők nemzetközi mozgalmáról és találkozóiról, ahol kiderült, ez inkább az idősödő férfiak hobbija és Angliában van a legnagyobb hagyománya. Valamint a fák visszalátogatásakor tapasztalt sajnálatos pusztulásról is beszélt az előadó, illetve a témához tartozó érdekes sztorikról, film ajánlóról.

Az előadásra az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja meghívására került sor.