MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

Zalaegerszegen a Hősök kertjében (Október 6. tér), a második világháborús emlékműnél tisztelegtek január 12-én, az egykori doni csata kezdő napjának évfordulóján az esélytelen harcban elhunyt magyar hősökre, köztük a zalai áldozatokra is.

A magyar királyi légierő legendás bombázó pilótájára, Majoros Kornélra (1920-1944) emlékeztek egykori zalaegerszegi lakóháza előtt.

A második világháború befejezésének 79. évfordulója alkalmából megemlékezést szervezett Zalaegerszegen, az Áldozatok emlékművénél a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Zala megyei szervezete, valamint a Tiéd a Város Egyesület.

Az 1943. január 12-én történt doni áttörés tragédiájára, 140 ezer magyar áldozatra emlékeztek a Hősök Kertjében lévő II. világháborús emlékműnél. Csendesen.

A második világháborút követő év úgynevezett inflációs pénzei kerültek a zalaegerszegi polgármesteri hivatal üvegvitrinjébe a „Hónap műtárgya” sorozat keretében. A Göcseji Múzeum munkatársai azt az időszakot elevenítik fel a minikiállítással, amikor Magyarországon hajmeresztő nagyságú volt az infláció.

A Magyar Antifasiszták és Ellenállók Zala megyei szervezete a zalaegerszegi zsidó hitközség tagjaival és az MSZP helyi szervezetével közösen idén is megemlékezett a második világháború európai befejezéséről, a győzelem napjáról.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Zala megyei tagozata május 8-án megemlékezett a győzelem napjáról, vagyis a 2. világháború befejezéséről. Arról a napról, amikor a náci Németország hadserege letette a fegyvert a szövetségesek előtt.

Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944-45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944-45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget, és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.

Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

A leágazásokkal együtt egy kilométer hosszan nyúlik el a település alatt. Legmélyebb része 30 méter. A bunkernek három bejárata van, és körülbelül ezer fő befogadására tervezték. Szerencsére „élesben” sosem kellett kipróbálni. Manapság koncertnek is helyet ad.

Hősök és/vagy áldozatok – Zalai honvédek a második világháborúban, 1940-45 címmel rendezett konferenciát a város dísztermében a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.